Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-43
Az országgyűlés képviselőházának £3. Azt a tényállást adta elő ebben a megkeresésében a népjóléti miniszter úr, hogy 1931. év folyamán több tisztviselő ellen fegyelmi eljárást folytatott és ennek a fegyelmi eljárásnak során az a nyomatékos gyanú merült fel, hogy Dréhr Imre nyugalmazott államtitkár, országgyűlési képviselő is fegyelmi vétségeket követett el. Két ilyen fegyelmi eljárás alá vont tisztviselő, és pedig Hankó Elemér és Angyal Kálmán miniszteri tanácsos -az ellenük lefolytatott fegyelmi eljárások során azt adták elő, hogy a fegyelmi vétségek legnagyobb részét általában felsőbb utasításra követték el, még pedig a legtöbb^ esetben Dréhr Imre politikai államtitkár utasítására. Az egyik fegyelmi ítélet tényleg meg is állapítja és enyhítő körülménynek veszi, hogy a 'cselekményeket, melyekben bűnösnek mondatott ki, általában felsőbb utasításra követte el. Ezenkívül ugyancsak a népjóléti miniszter úr megkeresése szerint a fegyelmi vizsgálat adataiból tényként állapítható meg, hogy a szabálytalan eljárásra az utasítást legtöbb esetben Dréhr Imre politikai államtitkár adta. Azt mondja a megkeresés, hogy megállapítást nyert, a fegyelmi eljárások során, hogy az utasításokat általában Dréhr Imre politikai államtitkár adta, és pelig olyanokat, hogy a költségvetésnek meghatározott tételei alatt rendelkezésre álló hiteleket a rendeltetésüktől eltérő célokra használták fel, (Bródy Ernő: Ezt már ismerjük! — Rassay Károly: Ezen az alapon sok minisztériumban lehetne fegyelmit indítani. Csak el kell olvasni a zárszámadást!) ennek palástolására szabálytalan elszámolásokat készítsenek, hivatalos iratokba és könyvekbe tudatosan valótlan adatokat vezessenek be. (Jánossy Gábor: Fiat justitia, pereat mundus!) A fegyelmi bizottság megállapítása szerint e tényállás alapján Dréhr Imre nyugalmazott államtitkár, országgyűlési képviselővel szemben egy esetben egyszerű szolgálati vétség, öt esetben súlyos szolgálati vétség, tíz esetben pedig a legsúlyosabb szolgálati vétség alapos gyanúja merült fel. (Gál Jenő: Látjuk, hogy mit ér a fegyelmi vizsgálat. Az előbb hallottuk » az adatokat!) A megkeresés kijelenti, hogy ezekben az esetekben a tényállás (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Váry Albert előadó : % .. a vizsgálat során kihallgatott tanuk vallomásából, az iratokból és magának Dréhr Imre nyugalmazott államtitkár, országgyűlési képviselőnek a nyilatkozatából megállapí tható. A megkereséshez csatolva vannak azok a fegyelmi ítéletek, amelyeket a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter a fegyelmi eljárás lefolytatása s a m. kir. pénzügyminisztérium kebelében alakított fegyelmi bizottság véleményének meghallgatása után dr. Hankó Elemér és dr. Angyal Kálmán miniszteri tanácsosok ellen hozott. Ezt a két fegyelmi ítéletet rövidesen kötelességemnek tartom ismeretetni, (Halljuk! Halljuk!) mert ezek adatokat szolgáltatnak arra, hogy van-e alap fegyelmi vétség megállapítására, vagy nincs. Az egyik ítélet lefokozta az egyik miniszteri tanácsost, Hankó Elemért négyrendbeli legsúlyosabb szolgálati vétség miatt, mert temetkezési költségek elszámolásával kapcsolatosan engedélyezett jutalmazásoknál és segélyezéseknél 1600 pengővel kevesebbet fizetett ki az érdekelteknek, mint amennyit azok nyugtattak. (Fábián Béla; Es hová lett a pénz? — Gál Jenő; * illése 1932 január 15-én, pénteken. 31 Mit mond a fegyelmi erről? — Zaj.) Ezeket a valótlan adatokat tartalmazó nyugtákat a hivatalos számadásoknál fedezeti okmányként használta fel. Az eljárás 1 során ebből az 1600 pengőből, amelyet keresni méltóztatik,, 1500 pengő megtérült. (Fábián Béla: Honnan? — Zaj a baloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne zavar ják az előadó urat. Váry Albert előadó: Ezenfelül a karácsonyi jutalmazásoknál az általa készített két nyugtára összesen 665 pengőt olyanok részére fizetett ki, akiknek kiléte nem volt megállapítható. Az Országos Ruházati Intézettől a minisztérium házi pénztárába utalt 21000 pengő elszámolását az eredeti napló, illetőleg elszámolás 1 megsemmisítésével teljesen átdolgozta és ujat készített. Két ezer-ezer pengős tételről fedezeti okmányként olyan nyugtákat r használt fel, amely nyugták más forrásból származtak, ekként hivatalos ügyiratokba tudva valótlan adatokat vett fel. A Menekültügyi Hivatalnál dr. Éltető János, illetőleg Horváth Antal hamisított aláírásával ellátott kérvényre 600, illetőleg 700 pengőt utalt ki és az ügyiratokra a valóságnak meg nem felelően ^rávezette, hogy a félnek szóló két kiadványt és pedig a kegyelmes úr által aláírt példányokat a feleknek kiadta, A kiutalt összeget minisztériumi tisztviselők jutalmazására használták fel. (Hegymegi Kiss Pál: Mennyi sok piszok!) A menekültügyi segélyek kiutalásával kapcsolatban az úgynevezett környezettanulmányokba valótlan adatokat vett fel, illetőleg alárendelt tisztviselőivel valótlan adatokat igazoltatott és a segélyek utalványozására vonatkozó ügyiratokban olyan utasítást tartalmazó bélyegzőt használt, amelyről előre tndta, hogy azt nem lehetett volna használni. Mindezeket a felsorolt cselekmén veket általában felsőbb utasításra követte el, (Rassay Károly: Általában!) amit lényeges enyhítő körülménynek vettek és ezért hozták B'7Ï a fegyelmi íté 1 etet. amely szerint lefokozták és egy fizetési osztállyal dr. Hankó Elemért miniszteri osztálytanácsossá. (Gál J<*nő: Ez nem a Dréhr-ügy!) Hozzátartozik a Dréhrütryhöz. (Gál Jenő: Dehogy tartozik! A más bűne nem tartozik hozzá!) Hozzátartozik, mert ha nyomatékos gy«miokot akarok Dréhr Imre ellen bizonyítani, kötelességem, hogy a fegyelmi ítéltek tartalmát röviden ismertessem... (Gál Jenő: Nem az előadó feladata!) Elnök: Kérem Gál Jenő képviselő urat, ne adjon utasítást az előadó urnák, ehhez joga nincsen. (Zai.) Az előadó ur is c a ak negyedóráig beszélhet, ne tessék őt folyton zavarni. Váry Albert előadó: ... mert különben a nyomatékos gyanúokra nem tudok elég adatot bemutatni az országgyűlés előtt. (Ügy van! jobbfelől.) A másik ítéletben Angyal Kálmán 1000 pengő pénzbüntetésre ítéltetett kétrendbeli egyszerű szolgálati vétség miatt, mert nem intézkedett a hitelátruházási engedély kieszközlése iránt oly esetekben, amikor kellett volna hitelátruházási engedélyt kérni és máshonnan fizetett ki bizonyos Összegeket, amelyeket nem abból a hitelből kellett volna kifizetni, amely rendelkezésre^ állott; a szabálytalan hitelfolyósításról készített rendelettervezeteket nem bocsátotta később jóváhagyás alá, hanem azokat maga kiadványozta és a felesleget, mintegy 21.000 pengőt, az Országos Ruházati Intézetnek adott előlegből a minisztérium házipénztárába azzal
