Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-42
Az országgyűlés képviselőházának 42. ülése 1982 január 14.-én, csütörtökön. lä Ion.) Ebben a kérdésben, mind a lausannei, mind a genfi konferencia kérdésében már kifelé is fordítottuk arcunkat akkor, amikor sorozatosan betiltották a leszereléssel foglalkozó gyűléseinket, amikor betiltották a leszerelés kérdésében kibocsátott petíciók aláírásgyűjtését. (Kertész Miklós: Békét akarni tilos, koplalni szabad!) Amikor ilyenformán nyilatkozik meg a hivatalos Magyarország, akkor már elég szépen megmutattuk kifelé, hogyan vélekednek ezekről a kérdésekről a magyar hivatalos körök, amelyek elmennek erre a konferenciára. A házszabályok ilyen módja után egészen jogosan merül fel az a kérdés, hogy mi ez a parlament, mi az országnak ez a képviselőtestülete. Vájjon múcsai .képviselőtestület-e ez, (Zaj a jobboldalon. — Györki Imre: Annál is rosszabb! Terrorral jöttek ide az urak, szolgabírói és csendőri önkénykedéssel!) amelynek más kötelessége, más feladata, más hatásköre nincs, minthogy kisbírót válasszon főszolgabírói jelölés alapján? Itt külügyi kérdésekről más nem beszélhet, mint Bethlen gróf, akinek — úgy látszik — a külpolitika privát mulatsága, és a külpolitikai kérdések tárgyalásánál egyetlen szempont az, (Propper Sándor: Ügy látszik, a kormány nála tartja az eszét még mindig! Visszakérhetné tőle! — Zaj a jobboldalon.) hogy megfelelő atmoszférát teremtsenek az optánskérdés lebonyolítására? TTjból hangsúlyoznom kell, hogy az elnöki házszabálykezelésnek ez a módja a legsúlyosabb kártétel az egész dolgozó Magyarország ellen, mert elfojtja kifelé a megbékélésnek, a szeretetnek, a megértésnek, a leszerelés vágyának a szavát (Zaj a jobboldalon.) és harci riadót intéz Lausanne és Genf felé, éppen abban a pillanatban, amikor Magyarországnak is legsúlyosabb problémái közé tartozik ez a kérdés. (Propper Sándor: Ugocsa non coronat!) A harci riadó: mi nem egyezünk bele abba, amit az egész világ akar, mi egy kis sziget akarunk lenni és gondoskodunk arról, hogy minden ezzel ellenkező vélemény ilyen erőszakos eszközökkel elfojtassék. (Propper Sándor: Ugocsa nem koronáz! — Zaj.) Elnök: T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy az elhangzott felszólalásokra röviden válaszoljak. (Halljuk! Halljuk!) Felfogásom szerint az elnöknek két eminens kötelessége van: a szólásszabadság megóvása és a rend fenntartása. (Propper Sándor: De nem az ellenkezője!) A szólásszabadságot sohasem korlátoztam. Azt hiszem, az objektív baloldali képviselő urak ís elismerhetik, hogy elmondandóikban és beszédeikben nem korlátoztam őket, kiterjeszkedhettek tetszésük szerinti térre és a kérdéseket minden oldalról tárgyalhatták. De igenis korlátoztam őket abban a tekintetben, hogy a parlamenti tárgyalásokhoz nem való kitételek, kifejezések és- közbeszólások miatt, — ami a rend fenntartásához tartozik — mindig erélyesen jártam el. (Helyeslés a jobboldalon. — Györki Imre: Az első botrányokozó! — Egy hang a szélsőbaloldalon (a jobboldal felé): önök lesznek a levitézlettek!) A most felmerült esetben is eljárásom a következő volt: Buchinger képviselő úr a kormányzat magatartását politikai hamiskártyázásnak nevezte. (Zaj.) Erre a képviselő urat rendreutasítottam és figyelmeztettem, hogy ha így folytatja, kénytelen leszek tőle a szót megvonni. A képviselő úr folytatta sértő kifejezéseit, többek között például gróf Bethlen Istvánt méregkeverőnek nevezte s azt mondotta, hogy a hősködés pózában mutatkozik és csúnya uri mulatságot követ el. Elnevezte Einzelreisender-nek. (Zaj. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Szörnyű tfértés!) Azt mondotta, hogy valahányszor Bethlen István gróf külföldre utazott, ezt sohasem közérdekből, hanem magánügyben és magánérdekből tette. Ennyi sértő kifejezés után (Friedrieh István: Ez nem sértés!) helyénvalónak és idejénvalónak láttRm, hogy éljek azzal a jogommal, (Rassay Károly: De mikor? Milyen szó miatt?) hogy figyelmeztessem, hogy ha folytatja sértő kijelentéseit, a szót tőle meg fogom vonni. Erre következett a szómegvonás. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, mélyen t. Ház, eljárásom teljesen szabályos, a házszabályoknak megfelelő volt és talán inkább hosszú tűrésről tanusko" dik, mint türelmetlenségről. (Ügy van! Ügy van! jobb felől. — Rassay Károly: A tényállás nem megfelelő, elnök úr! — Zaj.) Ami azt illeti, hogy az elnöklést pártatlanul látom-e el, vagy pártoskodva, erre nézve már volt alkalmam ismételten nyilatkozni a Ház előtt és kijelenteni, hogy én az elnöklést a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint látom' el. (Elénk helyeslés a jobboldalon. — Györki Imre: A legnagyobb pártossággal! — Zaj.) Megengedem, hogy az elnöki jogokat talán inkább túlszigorú, mint túlenyhe értelemben alkalmazom. (Helyeslés jobbfelől. — Propper Sándor: Egyoldalúan! — Malasits Géza: Jobbfelől nem hall semmit!) Természeteden határozathozatalnak he^ lye nincs; méltóztassanak kijelentéseimet fc&j domásul venni. (Propper Sndor: Mi van a levitézlettel?) Amennyiben a többség magatartás sából arra következtetnék, hogy osztja az éK lenzéknek, illetve a t. szociáldemokratapártnak álláspontját, fogom tudni a konzekvenciákat levonni. (Éljenzés", helyeslés és taps jobbfelőtt — Rassay Károly: A tényállás nem hűeú van előadva! — Propper Sándor: Ezzel levitézlettek! — Györki Imre: Majd ha a titkos választójog alapján jövünk össze, akkor nem lesz itt elnök!) Következik most az ülés elején történt, bejelentésnek megfelelően Kabók Lajos képviselő úr sürgős interpellációja a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszter urakhoz. (Reismger Ferenc: A házszabályok 143. §-a alapján a ház^ szabályokhoz kértem szót!) Most hallom elő* szőr, hogy a képviselő úr ilyen címen Szút kerti' (Reisinger Ferenc: Személyesen voltam az el* nök úrnál!) A szót a képviselő úrnak meg fogom adni. Minthogy azonban a tárgyat*-máj megjelöltem, ennek következtében nin0s ; :'módomban ettől eltérni. Ennek a tárgynak eliiítév zése után módjában lesz a kénvi«elő úrnak -á házszabályokhoz szólni. (Györki Imre: íme, megint!) , ' /•••- . r : \' Következik tehát Kabók .képviselő úr. sur* gős interpellációja. Kérem a jegyző úrat, : szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Herczegh Béla Jegyző (olvassa): «Sürgős interpelláció a m. kir. pénzügyi és kereskedeT lemügyi miniszter urakhoz. -. .'-iVan-e tudomásuk a miniszter uraknak ' ar^ ról, hogy a devizaforgalom korlátozásáról szóló rendelet az ipari termelést milyen módon hátráltatja és a mai súlyos munkanélküliség idején milyen mértékű újabb . munkanélküliségét idéz elő? .' "' - r .' ;;': Hajlandó-e a kereskedelmi és^ pénzügyminisízter úr a devizaforgalom korlátozására vonatkozó rendelet dacára olyan .intézkedést tenni, amely szerint az ipari termelés: és a ; nélkülözhetetlen kereskedelmi cikkek beszerzéséa*
