Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-42

18 &z országgyűlés képviselőházának i sággal. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Mentelmi elé!) Elnök: A képviselő urat újból rendreuta­sítom. (Györki Imre szólásra jelentkezik.) Mi­lyen címen kíván Györki képviselő úr szólani? (Györki Imre: A házszabályok 143. §-a c) pontja .alapján.) A szót a képviselő úrnak megadom. Györki Imre: T. Képviselőház! Tökéletesen igaza van Propper t. képviselőtársamnak mind­azokban a kijelentésekben, amelyek itt elhang­zottak. Igenis, fel kell hívni az egész ország •közvéleményét arra, hogy lehetetlen tovább az .elnöklésnek azt a rendszerét tűrni, amelyet itt az utóbbi időben Puky alelnök úr meg akar honosítani. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalol­dalion.) Ha már nem találkoztunk pártatlan­sággal a választások alkalmával, ha ott vég­hezvittek egy osendőrszuronyra felépített nyilt választási terrort, (Ügy van! Ügy van! a szélső­/baloldalon.) amelyre a többség, az urak a ha­talmukat alapítják, ha rendelkezésükre áll egy szigorított házszabály, akkor a legelemibb kö­telességük, hogy legalább itt lehetővé tegyék, hogy az ellenzék a maga nyilatkozatait meg­.tehesse a nélkül, hogy a Ház elnöke belefojtsa a szót a szónokba. (Egy hang jobbfelöl: Ne gyanúsítson, ne rágalmazzon, ne piszkolódjék!) Nem rágalmazott senki, (Zaj a szélsőbalolda­lon.) nem hangzott el egyetlen olyan kijelentés sem, amely alkalmas lett volna arra, hogy a Ház elnöke megfossza a szólás jogától Buchin­.:ger képviselőtársunkat. Joga volt neki, sőt, 'mint törvényhozónak egyenesen kötelessége, -hogy kritika tárgyává tegye a magyar kor­mány külpolitikáját. Joga volt neki szóvátenni ezt itt az ország színe előtt és tiltakozni az ellen, hogy amikor az országnak van külügy­minisztere, akkor nem a külügyminiszter végzi azokat a szolgálatokat, amelyeket az ország érdekében el kellene talán végezni, hanem az országnak egy felelőtlen, tényleg levitézlett po­litikusa. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalolda­lon.) Ha van külpolitikai cél, amelynek érdeké­ben valakinek el kell mennie a szomszédos ál­lamokhoz, akkor ne Bethlen István menjen el, hanem menjen el a külügyminiszter, mert Beth­len István magatartását láttuk a tízéves kor­mányzása alatt, amely teljesen tönkretette ezt a szerencsétlen országot. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Bethlen Istvánnak egész tízéves "külpolitikája nem irányult másra, csak optánsvagyonának megmentésére. (Ügy van! ügy van! a szélsőbaloldalon. — Ellentmondások jobb felől.) Joggal tiltakozhatok tehát mindenki az ellen, hogy ilyen ember járjon és házaljon Magyarország érdekében. (Zsitvay Tibor igaz« ságügyminiszter: Mi köze ennek a házszabá­lyokhoz?) Joggal tiltakoztunk az ellen, hogy ez az ember csináljon külpolitikát Magyarország -érdekében, és joggal kívánhatjuk, hogy tessék •az erre hivatott tényezőnek, tessék a külügy­miniszternek ezt a feladatot elvégezni. (Fel­. kiáltások jobbfelől: Hol van a házszabály? — . Weltner Jakab: Inkább küldjék el Kuna P. Andrást, az jobban megcsinálja! — Zaj.) . 'Elnök: Csendet kérek! Györki Imre: En meg tudom érteni, hogy . a kormány tagjait és a Képviselőház többségé­nek tagjait még ma is meleg vonzalom fűzi Bethlen Istvánhoz, (Ügy van! jobbfelől.)^ mert hiszen- a mandátumukat, az exisztenciájukat * legnagyobbrészt neki köszönhetik. Meg tudom 1 érteni, az elnök úr magatartását is, aki fél és .vigyáz arra, hogy valahogyan meg ne tépáz­-zák Bethlen István nimbuszát itt a Háziban az . ellenzék részéről. (Zsitvay Tibor igazságügy­-miniszter;:-Mi köze ennek, a házszabályhoz?) 2. ülése Î932 januárH-én, csütörtökön. Megnyugtathatom azonban a t elnök urat, hogy az régen meg van tépázva az egész ország köz­véleménye előtt, tehát akármennyire akarja is megvédeni itt elnöki hatalommal, azt nem tudja már többé helyreállítani. Nekünk, igenis, til­takoznunk kell az elnöklésnek azon módszere ellen, amelyet az elnök úr kíván itt a parla­mentben megvalósítani. Nem akarjuk lehetővé tenni, hogy az a statárium, amely némaságra kárhoztatja az országot, az a gyűléstilalom, amely az országban megvan és amely lehetet­lenné teszi, hogy künn szabadon érvényesül­hessen a mi megnyilatkozásunk, átterelődjék most már a Képviselőházba is és azt az egyet­len lehetőséget, amely a szigorított házszabály­ban még megvolt, elnöki önkénykedéssel szin­tén megvonják azoktól a képviselőktől, akik nem csendőrszuronyokkal és szolgabírói ön­kénnyel kerültünk ide a parlamentbe, hanem akiket a választóközönség titkos szavazással juttatott mandátumhoz. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Igenis tiltakoznunk kell az elnöklésnek ezen módszere ellen és én azt kérem az elnök úrtól, hogy ha ő tagja is a titkos társaságnak, ezt a titkos társasághoz való kapcsolatát intézze el a Házon kívül, (Ügy van! Ügy van! a szélső­baloldalon.) itt azonban kötelessége teljesen pártatlanul, a házszabályok szerint eljárni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) En teljesen csatlakozom Propper képviselő­társamnak a házszabályokhoz történt felszóla­lásához és a magam részéről is csak a legna­gyobb bizalmatlansággal vagyok az elnökléssel szemben, amelynek tanúi voltunk az imént le­folyt aktus alkalmával. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kéthly Anna képviselőtársunk kért a házszabályokhoz szót. A szót neki megadom. Kéthly Anna: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Propper és Györki képviselőtársaimnak előbb elmondott, a ház­szabályokra vonatkozó szavait magam is tel­jes egészükben magamévá teszem. Nekem is az a felfogásom, hogy ezeket a házszabályokat, amelyek a mi ellenzésünk dacára velünk szem­ben lettek megalkotva, legalább a többség és a többség elnöke ezt a házszabályt (Eassay Károly: Köteles volna betartani!) köteles ma­gára nézve és másokra nézve is betartani. De ezenkívül és ezen felül van még egy maga­sabb szempont is, amikor a házszabályok ke­zeléséről van szó, különösen akkor, amikor nemcsak a szuronnyal féken tartott magyar közvélemény figyel ennek a Háznak tanács­kozásaira, — amely közvélemény tiltakozása ellen éppen most készül a rendőrség fegyver­es bilincshasználati joga — hanem amikor ezen a közvéleményen túl figyel a nemzetközi köz­vélemény is, az a nemzetközi közvélemény, amely ellen nem lehet nemzetgyalázási parag­rafusok alapján eljárni, és amely megalkotja és publikálja erről a rendszerről és erről a kormányzatról a maga véleményét akkor is, ha erről az oldalról ennek az országnak valódi hangulata nem tud kifejezésre jutni. Ebben a. parlamentben már igen sokszor okozott bajt a diplomáciai tapintat és a külpolitikai érzék hiánya. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalolda­lon.) Elég kárt okozott ez ennek az országnak. Most azonban Lausanne előtt, Genf előtt, ami­kor összejönnek a világ diplomatái, hogy a le­szerelésről, a világ békéjéről, a világ adóssá­gairól tárgyaljanak, azt hiszem, az elnöklés­nek, a házszabályok kezelésének ez a módja a legsúlyosabb kártevést jelenti az országra, nézve. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalolda-

Next

/
Thumbnails
Contents