Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-48

220 Àz országgyűlés képviselőházának 4-8. ülése 1932 február 12'èn, pénteken. képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 10.481/5—1931. sz. megkeresése szerint ellene, mint felelős szerkesztő ellen eljárás indult azon okból, hogy a «Népszava» politikai napilap 1931. évi május hó 28-iki számában «Amikor Buday nyilatkozatban kötelezte^ magát arra, hogy többé nem politizál.» fő- és «A szerb barát és az ájtatos Buday» alcím alatt megjelent cikk következő részletei az 1914 :XLI. te. I. Vába ütköző, a 3. §. 1. pontja szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni: «... Usetty súlyos vádakat emelt Buday ellen, a többi között, hogy zsidóktól pénzt fogadott el» «... a magyarok megvetették őt és megszakították vele az érintkezést.» «... a főispán is» «... meg is tiltotta neki, hogy a községi képviselőtestületi üléseken részt vegyen.» A hírlapi közlemény névtelenül jelent meg. a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét nem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1914 :XIV. te. 35. §-a értelmében Farkas Istvánt, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az öszszefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t.

t Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben fügessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni 1 (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom; következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház & mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, ennélfogva ez ügyből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a 120. sz. mentelmi bizottsági jelentés a sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 120.) Az előadó Krüger Aladár képviselő úr, őt illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 8717/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 10.509/5—1931. sz. megkeresése rzerint ellene, mint felelős szerkesztő ellen eljárás indult azon okból, hogy a «Népszava» című politikai napilap 1931. évi június hó 13-iki számában «Buday Dezső elvesztette rágalmazási pőrét Steinherz elvtársunkkal szemben» cím alatt megjelent cikk következő részletei az 1914: XLI. te. 1. §-ába ütköző és a 3. § 1. pontja szerint minősülő, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit láts_zik feltüntetni: «...Usetty Ferenc kellemetlen dolgokat terített ki a kurzus eme félelem- és gáncsnélküli lovagjáról az elmúlt "hetekben »megtartott tárgyaláson.» «Pénteken dr. Fejős Imre büntető föllebbezési tanácsa foglalkozott az üggyel és helyt adva dr. Lukács Béla ügyvéd elvtárs védőbeszédének, amely szerint a vádlott nem tett mást, mint rámutatott egy összeférhetetlen ösetre, Steinhf;rz elvtársat a rágalmazás vádja alól felmentette.» Marából a cikk további részéből megállapítható, hogy Steinherzet a bíróság becsületsértés vétségében bűnösnek mondotta ki és ezért 100 penffő pénzbüntetésre ítélte, alaposnak látszik tehát a panasz tárgyává tett cselekménv fennforgása A hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét nem nevezte mes és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1914: XIV. te. 35. §-a értelmében Farkas Istvánt, mint a lap felelős szerkesztőjét, terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési kénviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függeszsze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdeni a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (loen!) A Ház elfogadja, ennélfogva ez ügyből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a 121. számú mentelmi bizottsági jelentés Mojzes János képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó Kelemen Kornél képviselő úr. Kelemen Kornél előadó: T. Képviselőház! A pécsi kir. főügyészség 1300/1931. f. ü. szám alatt Mojzes János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, hogy nevezett képviselő ellen a fentebb megjelölt vétség miatt a szekszárdi kir. törvényszék bajai kirendeltségénél ^ 12.222/12—1930. sz. alatt folyamatba tett eljárás lefolytatható legyen. Mojzes János országgyűlési képviselő' a vád tárgyává tett vétséget azáltal követte el, hogy: Bátmonostor községben, 1930. évi november hó 9. napján reggel a nagybaracskai kerület országgyűlési képviselőjének választása napján, a községháza előtt összegyűlt mintegy 10—15 főnyi választópolgárokból álló csoport előtt, gépkocsijával megállva, zsebéből német nyelven írott gépírásos levelet vett elő, azt német nyelven felolvasta, amely levélnek az volt a tártalma, hogy Wild József országgyűlési képviselőjelölt elíen az osztrák államügyészség és az osztrák katonai bíróság körözőlevelet bocsátott ki, mert a háborií alatt jogtalanul 14 embert agyonlőtt. Ugyanezt megismételte magyarul is, hozzátéve, hogy az északi harctéren visszavonulás alkalmával egy magyar szakácsot sajátkezűleg lőtt agyon azért, mert elállta az utat és német nyelvű felhívásra nem tudott németül válaszolni. Azt is mondotta, hogy ő ezt nyilvánosságra hozhatná, de nem teszi, mert ő igazsággal^ akar győzni. Ezen cselekmény következtében rágalmazás miatt feljelentést tett Wild József, később azonban a rágalmazás miatti feljelentését viszszavonta, úgy, hogy a kir. ügyészség most csak a választójog szabad gyakorlata megsértésének vétsége miatt kéri ki Mojzes János képviselő urat. Miután Wild József volt képviselő rágalmazás címén amiatt tett feljelentést, hogy a háború alatt jogtalanul 14 embert agyonlőtt és lelőtt egy magyar szakácsot azért, mert elállta az utat és németnyelvű felhívásra nem