Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-48
2 IB Àz országgyűlés képviselőházának UB gyár élet gazdasági bajainak okait, az önző, elfogult osztály politikai bűneit.» Kérdem én, túllépi-e ez a bírálat szabadságát? Nincsenek ennek a szomorú magyar életnek nagy bajaid Csak a munkásosztálynak vannak bajai? Nem a lakosság többsége szenvedő részese annak a politikának, amelyet itt folytattak?« Hiszen széles rétegek vannak ma már túl azon, hogy szocialisták legyenek, már a nihilizmus, az anarchizmus gondolata kezd talajt verni azokban a rétegekben, amelyek ki vannak dobva, ki vannak rekesztve a társadalmi életből. A tisztviselők óriási tömegei nem jutnak keresethez. Miért végez ma az egyetemen valaki? Teljesen meddő, teljesen kilátástalan dolog, hogy valaha elhelyezkedjék az életben. (Malasits Géza: Gépészmérnök elmegy kocsivezetőnek!) Mondom, ma akármilyen jeles végzettséggel az emberek százai és ezrei ki vannak dobva az életbe és nem tudják, mi lesz a jövendőjük. Mit gondolnak, lehetséges ez az állapot? Amikor az ember látja ezt a vergődést, akkor nem a kritikának legminimálisabb mértéke-e az, amelyet ez a lap megengedhet inasának, s amely valóban és lényegében kell, hogy visszatükrözze ezeket a bajokat. Azt gondolják, hogy ha mi hallgatunk, vagy limonádéval írunk, akkor a bajok megszűnnek? Keil, hogy hangot kapjanak ezek a bajok. Éppen ezért kérem a t. Képviselőházat, hogy ebben az ügyben Farkas István képviselőtársunk mentelmi jogát ne függessze fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik: Patacsi Dénes jegyző: Kelemen Kornél! Kelemen Kornél: T. Ház! A konkrét ügyben a kiadatás és a vád tárgyát egy olyan cikk képezi, amely cikkből az ügyészség részleteket kicenzurázott, úgyhogy tulajdonképpen a cikk helyes értelmét és tartalmát ilyen módon meg sem lehet állapítani. (Úgy van! Úgy van!) A mentelmi bizottság jelentésében idézett részletekből nem lehet megállapítani sem azt, hogy ebben a cikkben osztály elleni izgatás foglaltatik, sem azt, hogy a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vét ség fennforogna. X .JiiZeK alapján jayasolom, ímeltoztassék a mentelmi bizottság javaslatát elutasítani. (Helyeslés.) Elnök: Minthogy szólásjoga többé .senkinek sincs, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak azt a javaslatát, hogy Farkas István képviselő úrnak mentelmi joga ebben az ügyben felfüggesztés sék, elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják a mentelmi bizottság javaslatát, szíveskedjenek felállani. (Nem áll fel senki.) Senki. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadta el, és így ez ügyből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 117. számú jelentésének tárgyalása sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettével gyanúsított Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 117.) Az előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 8411/1931. f. ü. szám alatt Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. ülése 1982 február 12-én, pénteken. XXXV. 10.670/1931. sz. megkeresése szerint ellene, mint felelős szerkesztő ellen eljárás f indult azon a címen, hogy a «Népszava» című politikai napilap 1931. évi augusztus hó 19. napján megjelent számában «Fordulatot vagy fölfordulást?» fölirat alatt, aláírás nélkül 'megjelent cikk tartalma és következő részletei a Btk. 172. §-ába ütköző, annak második bekezdése és az 1912: LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás bántettének a jelenségeit látszanak feltüntetni: «Mi nem az országot, hanem a félhivatalos gazdáit támadjuk. Az ország a mienk % a dolgozóké, a verejtékezőké, a kitagadottaké, a városok és falvak munkálkodó népéé. Tőlünk ezt az országot erőszakkal, furfanggal elvették és egy keskeny réteg eldorádójává alakították át. A szó szoros értelmében kisajtolták országunk, a mi országunk életerejét, tönkrepusztították.» «Vissza akarjuk hódítani az országot a kegyetlen hódítóktól, akik egyedül az erőszak jogán vették birtokukba a dolgozók Magyarországát.» «De mi nemcsak a kisujjunkat mozdítjuk meg, hanem minden erőnket harcbavisszük azért, hogy a várvavárt fordulat bekövetkezzék.» A hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét nem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1914: XIV. te. 35. §-a értelmében Weltner Jakab országgyűlési képviselőt, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény^ és nevezett képviselő személye között nein kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, s ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra jelentkezett? Patacsi Dénes jegyző: Györki Imrei Györki Imre: T. Képviselőház! Ha a Képviselőház tagjai megfigyelték ezt a közleményt és különösen megfigyelték azt, hogy a közlemény mikor jelent meg, akkor láthatták, hogy a, megjelenés napja egybeesik a Bethlen-kormány lemondásának napjával, mert a közlemény 1931. évi augusztus hó 19. napján jelent meg. Ekkor jelent meg a Népszavában ez a cikk, amelynek ,a címe az volt: «Fordulatot vagy fölfordulást?» Ez egy politikai kritika volt, amelyben a cikkíró az új kormány megalakulása alkalmával, illetőleg a régi kormány lemondása után felvetette azt a kérdést, hogy fordulatot jelent-e az új kormány politikája a magyar politikában, vagy pedig tovább folytatja ,azt az utat, ame* lyen a Bethlen-kormány haladt, és amelynek következményeképpen feltétlenül a felfordulásnak kellett bekövetkeznie. Aki az azóta lefolyt eseményeket látta, az tisztában van azzal, hogy mit hagyott hátra örökségül a Bethlen-kormány, mit hagyott hátra gazdaságilag, mit hagyott hátra pénzügyileg. Aki tudatában vau annak, hogy 1931. augusztus 19-e óta a szükségrendeletek egész kötege^ jelent meg, amely szükségrendel etekkel próbálta az új kormány a Bethlen-kormány által folytatott helytelen gazdálkodás folytán megrendült államháztartást egyensúlyiba hozni, amelyekkel próbált a megbénított gazdasági életbe valahogyan egészséges vérkeringést hozni, az joggal veti fel ma már azt a kérdést, amit felvetett akkor az inkriminált közlemény, hogy vagy felfordulást jelent ennek a politikai irányzatnak további
