Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-47
166 Az országgyűlés képviselőházának U7. kétséges, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy vitéz Kenyeres János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Szólni senki sem kíván, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Képviselőházat, méltóztatnak-e az előadó úr javaslatát elfogadni, igen, vagy nem*? (Igen!) A Ház az előadó úr javaslatát elfogadja és vitéz Kenyeres János képviselő úr mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag nem füg: geszti fel. Következik napirendünk 7. pontja: a mentelmi bizottság jelentése közlekedési kihágással gyanúsított báró Vay Miklós képviselő úr mentelmi ügyében. (írom. 57) Az előadó Erődi-Harraeh Tihamér képviselő úr, őt illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: Tisztelt Képviselőház! A nyíregyházai rendőrségi ügyészségi megbízott 1.092/1931. rümb. szám alatt báró Vay Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a m. kir. állami rendőrség nyiregyházai kapitánysága nevezett országgyűlési képviselő ellen a 250.000/1929. B. M. számú rendelet 13. §-ának 1. és 2. bekezdésébe ütköző s ugyanazon rendelet 119. §-a szerint büntetendő kihágás miatt eljárást indított azért, mert r a nevezett országgyűlési képviselő 1931. évi augusztus hó 30. napján Nyíregyházán gépkocsiját szabálytalan helyen állította le. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés nem illetékes hatóságtól érkezett, mert az 1909. évi szeptember hó 26. napján 65.000. szám alatt kelt I. M. és B. M. rendelet 16. §-a értelmében kihágási ügyekben a mentelmi jog felfüggesztését a törvényhatósági tiszti főügyész terjeszti elő, különben is az össszefüggés a nevezett képviselő személye és a vélelmezett kihágás között kétséges, mert a kihágás elkövetése megnyugtató módon nincs igazolva, ezért zaklatás esete forog fenn, javasolja ennélfogva a t. Képviselőháznak, hogy báró Vay Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Szólni senki sem kíván, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Képviselőházat, méltóztatik-e az előadó úr javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az előadó úr javaslatát elfogadja és ebből az ügyből kifolyólag báró Vay Miklós képviselő úr mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik napirendünk 8. pontja: a mentelmi bizottság jelentése sajtórendészeti és választási vétséggel gyanúsított Dinich Ödön képviselő úr mentelmi ügyében. (írom. 58) Az előadó Krüger Aladár képviselő úr, őt illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 7876/1931. f. ü. szám alatt Dinich pdön országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a pestvidéki kir. törvényszék B. II. 10.198/2—1931. számú megkeresése szerint 1931. évi június hó 8. napján, a választások közhírré tétele és megtartása közötti időben Szigetszentmiklóson «Tisztelt Polgártársaim!» címen röpcédulát adott át terjesztés végett ismeretlen egyénnek és a terjesztés abban :az időben meg is történt. A röpcédula a nyomdatulajdonos nevével és a nyomtatás helyével nincs megjelölve, ezenfelül a röpcédula a V T. 60. §-a ellenére a legszükségesebb tudnivalókon kívül (a választás helye iés ideje) Udülése 1932 február l 1 >én, csütörtökön. vardi János volt képviselővel folytat polémiát és saját személyére vonatkozó programmot tartalmaz. A szigetszentmiklósi csendőrörs jelentése szerint Dinich Ödön beismerte, hogy a röpiratot az ő megbízása . folytán egy budapesti ismerőse Budapesten készítette, akit meg nem nevezett, a röpiratokat ő maga hozta Szigetszentmiklósra és alkalmi levélhordókkal küldözte szét a községben. A röpiratok a választások kiírása előtti napokban készültek el, terjesztésük a választások kiírása után, július 8-án és 9-én történt. A röpcédula csonkának látszik, alsó margója, ahol a nyomdatulajdonos neve és a nvouj tatás helye szokott közöltetni, nagyobb részében hiányzik. A bizottság megállapította, hogy a magkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a megcsonkítottnak látszó röpcédula miatt azonban az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között kétséges, ugyancsak kétséges az alkalmi levél hordókkal szétküldött nyomtatványnak röpcédula jellegi» is, így mivel a bizottság zaklatás esetét látja fennforogni, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Dinich^ Ödön országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Szólni senki sem kíván, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Képviselőházat, méltóztatnak-e az előadó úr javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az előadó úr javaslatát elfogadja és ebből az ügyből kifolyólag Dinich Ödön képviselő úr mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik a napirend 9. pontja: a mentelmi bizottság jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségével gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. (írom. 59) Az előadó Kelemen Kornél képviselő úr. őt illeti a szó. Kelemen Kornél előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 6887/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. 13.993/6—1930. számú megkeresése szerint dr. Pongrácz Jenő budapesti lakos feljelentésére ellene a bíró°ág, mint felelős s/erkesztő ellen büntető eljárást indított, a «Népszava» politikai napilap 1930. évi november hó 8. számában «Egy ügyvéd, aki szenvedélyesen pörösködik és — nyilatkozik» cím alatt meerielent cikk miatt, melynek tartalma az 1914 : XLI. te. 1. és 2. §-ába ütköző. 3. §-a szerint minősülő santó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétsésrnek ismérveit látszik feltüntetni. Főmagánvádló különösen a cikknek következő kitételeit inkriminálja: «jogerősen megnyert per csak a szenvedélyes pereskedő lázálmaiban létezik», továbbá, hogy «jogerős ítéletek ^gész sora alkalmas volt arra, hogy pereskedő szenvedélyét lehűtse és hogy ezt a fáidalmasan költséges szenvedélyét csak ügvfelének nagyhatja meg». Végül azt sérelmezi főmagán vádló, hogy őt a cikk azzal vádolja meg. hogy magának reklámízű «lakásügyi specialista» címet adott. A cikk névtelenül jelent meg, ennek szerzőjét az ^illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte ineg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelő« szerkesztőt terheli. A^ bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó bűncselekmény között nem kétséges, a
