Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-47
Az országgyűlés képviselőházának U7> cikk egész tartalma s különösen az az állítás, hogy főmagánvádló, mint ügyvéd, magának reklámból címeket osztogat, a fent hivatkozott vétségek ismérveit kimeríti s így zaklatás esete fenn neim forogván, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyben függessze fel. Kérem a t. Házat, hogy a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni méltóztassék. Elnök: Mintán szólni senki nem kíván, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Képviselőházat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak az előadó úr által ismertetett javaslatát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja és ebből az ügyből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a tárgysorozat 10. pontja: a mentelmi bizottság jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Lázár Miklós országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. (írom. 64) Az előadó Mikecz István képviselő úr volna, ő azonban nincs jelen. A házszabályok 186. §-ának 5. pontja alapján Erődi-Harrach Tihamér képviselő urat helyettesítem ennek az ügynek előadására.^ Mikecz István képviselő úr köteles elmaradását az elnök előtt 8 napon belül igazolni. Erődi-Harrach Tihamér előadó urat illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 8.459/1931. f. ü. szám alatt Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 4.467/11—1931. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen dr. Fleischer Elek budapesti lakos feljelentés ér o büntető eljárást indított, miivel a «Reggel» című időszaki lap 1930. évi december hó 15-én megjelent számában «Örökre eltiltottak egy ügyvédet az ügyvédség gyakorlásától» feliratú cikk tartalma, de főkép a következő kitétele: «Hasonlóképpen szigorú ítéletet hozott a Kúria Fleischer Elek dr. budapesti ügyvéd ügyében is. Fleischer és Dach Géza dr. ügyvéd ellen egy zárgondnoki díj miatt Frank István dr. ügyvéd fegyelmi feljelentést tett az ügyvédi kamaránál. Fleischert a Kamara hat havi szünetelésre, Frankot pedig dorgálásra ítélte. A Kúria ügyvédi tanácsa ezt az ítéletet most helybenhagyta.» — ami az 1914 :XLI. te. 1. Vába ütköző, 3. §-a szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének az ismérveit látszik feltüntetni.. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét 'a szerkesztőség erre felhatalmazott tagja felhívás dacára sem nevezte meg így a sajtójogi felelősség fentnevezett képviselő felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkér 1 res és illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn. javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Lá^ár Miklós országgyűlési képviselő 'mentelmi jogát ezen ügyben függeszsze fel. Tisztelettel (kérem, méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni. Elnök: Miután szólni senki nemi kíván, következik a határozathozatal. Kérdeni 'a t. Képviselőházat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottságnak az előadó úr által előterjesztett javaslatát elfogadni, igen, vagy nem 1 ? (Igen!) A Ház KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IV. ülése 1932 február ll-én } csütörtökön. 167 a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és ebből az ügyből kifolyólag Lázár Miklós képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik «a tárgysorozat 11. pontja: a mentelmi bizottság jelentése rágalmazás vétségével gyanúsított Somogyi Béla képviselő úr mentelmi ügyében. (írom. 65) Az előadó ErődiHarrach Tihamér képviselő úr, a szó őt illeti. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képviselőház! A pécsi kir. főügyészség 1357/1931. f. ü. sz. alatt Somogyi Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a nagykanizsai kir. járásbíróság B. 12.305/1931. számú megkeresése szerint Dobrovits Milán nagykanizsai lakos feljelentésére ellene a bíróság büntető eljárást indított, az állítólag Somogyi Béla országgyűlési képviselő által Kovács Lajos sormási kisbirtokoshoz 1931. évi április hó 10-i kelettel intézett levélben foglalt becsmérlő, meggyalázó kifejezések miatt. Ezen cselekmény valósága esetén a Bv. 1. §-ába ütköző rágalmazás vétségét állapítja meg. i A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, -, az összefüggés nevezett képviselő személy e^ és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esetének fennforgását nem látja és ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Somogyi Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Tisztelettel kérem a mentelmi bizottság javaslatának elfogadását. Elnök: Szólni senki sem kíván, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Képviselőházat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi biTottság javaslatát elfogadja és ebből az ügyből kifolyólag Somogyi Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a tárgysorozat 12. pontja: a mentelmi bizottság jelentése hamis vád bűntettével gyanúsított őrgróf Pallavicini György országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. (írom. 66) Az előadó Váry Albert képviselő úr, őt illeti a szó. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9073/1931. f. ü. szám alatt őrgróf Pallavicini György országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 8694/7—1931. számú megkeresése szerint a budapesti kir. ügyészség őrgróf Pallavicini György ellen, mint herceg Windisehgrätz Lajos tettestársa ellen, a Btk. 227. § 2. bekezdésébe ütköző hamis vád bűntette miatt vádiratot nyújtott be azért, mert nevezett képviselő s tettestársa Budapesten, 1930. évi november hó 17-én a budapesti kir. ügyészségnél 107.319/1930. k. ü. szám alatt tett feljelentésükben, valamint folytatólag 1931. évi március hó 12-én a^ budapesti kir. büntető törvényszék vizsgálóbírájánál a vizsgálat elrendelése tárgyában a vád képviseletének átvételével B. 3706/1931. szám alatt előterjesztett vizsgálati indítványukban Szmrecsányi Györgyöt előbb megnevezett tettestársával együtt sikkasztás és csalás bűntettével tudva hamisan vádolta. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, f az összefüggés nevezett képviselő személye^ és a vélelmezett bűncselekmny között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy őrgróf Pallavicini György országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök; Szólni senki sem kíván, következik. 23
