Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-47
Az országgyűlés képviselőházának 4-7. lés Képviselőházának közjogi bizottságához tit ásítani. Elnök: A benyújtott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, szétosztatja és előzetes tárgyalás- és jelentéstétel céljából kiadja a közjogi bizottságnak. Következik tárgysorozatunk negyedik pontja, nevezetesen a Képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi ügyében, {írom. 54) Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék megkeresése szerint Kelemen Aurél budapesti lakos feljelentésére ellene a bíróság büntető eljárást indított, mivel «A Reggel» politikai hetilap 1930. évi július hó 21-iki számában megjelent «Duray és Kelemen Aurél pénzelték a földmívelési minisztérium néhány tisztviselőjét is és a lótenyésztési főosztálynak végzett szállításaiknál megkárosították a kincstárt» feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: «Duray és Kelemen Aurél pénzelték a földmívelésügyi minisztérium néhány tisztviselőjét is és a lótenyésztési ^főosztálynak végzett szállításaiknál megkárosították a kincstárt.» «A cég többször túlszámította a mérlegelési díjakat, sokszor késedelmeden szállított és néhány esetben elfelejtette a minisztérium javára írni a felvett előlegeket. Az is előfordult, hogy penészes árut küldtek a méntelepekre, a fuvarleveleket pedig legtöbbször nem bérmentesítették, amivel nagy kárt okoztak a kincstárnak.» Ez a cselekmény a Bv. 1. §-ába ütköző, a Bv. 3. § 2. bekezdése 1 pontja szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségét állapítja meg. Lázár Miklós felelős szerkesztő a cikk szerzőjét felhívás dacára sem jelentette be, ezért a St. 35. §-a értelmében a sajtójogi felelősség őt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az Összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Lázár Miklós országgyűlési képviselő .mentelmi jogát ez ügyben függessze fel. Elnök: Szólni senki sem kíván, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Képviselőházat, méltóztatnak-e az előadó úr javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadta. A Ház tehát ebből az ügyből kifolyólag Lázár Miklós képviselő úr mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a napirenden lévő 5. pont: a mentelmi bizottság jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Tobler János képviselő úr mentelmi ügyében. (írom. 55) Az előadó Nánássy Andor képviselő úr, őt illeti a szó. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir- főügyészség 8456/1931. f. ü. szám alatt Tobler János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 7571/8—1930. számú megkeresése szerint Schneewei'sz Ferenc feljelentésére ellene a bíróság büntető eljárást indított, mivel a «Nemzeti Figyelő» időszaki lap 1930. évi június hó 1-én megjelent számában «Csehek eszik a magyar ése 1932 február lt-én, csütörtökön. 165 tisztviselő s munkás kenyerét» feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei: «Az egyik debreceni textilüzemben Schneeweisz nevű cseh a gyárban^ finom ágyat rendeztetett be magának, ahová munkaközhen berendelte a fiatal munkásleányokat. A leányok rémes dolgokat meséltek, irtóztak, de sajnos, a kenyér, amely után odahaza remeg a szülő, a testvér és a gyermek. S a végén Schneeweisz kijelentette, hogy a magyar nők mmd^ prostituáltak. Ez az ember nyolc évig garázdálkodott Debrecenben» — az 1914 : XLI. te. 1. V,ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A cikket Tobler János országgyűlési képviselő írta alá s a lap felelős szerkesztője is őt nevezte meg a cikk írójaként. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között kétséges, mert ugyanilyen tartalmú cikk miatt a debreceni kir. törvényszék egyik hírlapíró ellen sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségéért indított eljárást, mely azért szűnt meg, mert a sértett a folytatólagos tárgyaláson nem jelent meg, ami valószínűvé teszi, hogy a vádat fenntartani s így az eljárást folytatni nem akarta, tehát a jelen esetben zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Tobler János országgyűlé-i képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Szólni senki sem kíván, következik a határozathozatal. Kérdem at. Képviselőházat, méltóztatnak-e az előadó úr javaslatát elfogadni, hogy a Ház ebből az ügyből kifolyólag Tobler János képviselő úr mentelmi jogát ne függessze fel, igen vagy nem 1 ? (Igen!) A Ház az előadó úr javaslatát elfogadja és Tobler János képviselő mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag nem függeszti fel. Következik a tárgysorozat 6. pontja: a mentelmi bizottság jelentése az 1925 : XXVI. te. 151. §-ába ütköző, a polgárok választási joga ellen elkövetett vétséggel gyanúsított vitéz Kenyeres János képviselő úr mentelmi ügyében, (írom. 56) Az előadó Erődi-Harrach Tihamér képviselő úr, őt illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 7.689/1931. f. ü. szám alatt vitéz Kenyeres János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, hogy nevezett képviselő ellen a fentebb megjelölt vétség miatt a szolnoki kir törvényszéknél B. 3.698/1931. szám alatt folyamatba tett eljárás lefolytatható legyen, mely vétséget azáltal követte el, hogy: .1931. évi június hó 12. napján délután Kisújszálláson az ottani városi vigadóban tartott programmbeszéde alkalmával állítólag a következő kijelentést tette: «Ábrahám Dezső és az egész ellenzék Moszkva pénzén választ». A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, figyelemmel azonban arra a körülményre, hogy a tényállás nincs igazolva és a tanúvallomásoknak előreláthatólag ellenmondó voltára, az nem is tisztázható és figyelemmel arra is, hogy a képviselőjelölt által netán tett t kije-, lentések is sem a választók elhatározására, sem a választás eredményére befolyással nem voltak, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vonatkozó vétség között:
