Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-46

150 Az országgyűlés képviselőházának < gyón érdekes felszólalásának másik megállapí­tása pedig az, hogy ez az inkriminált, ez a szóvátett, tárgyalás alatt levő cikk nem egyéb, mint az akkori kaszárnya-hangulat ártatlan rajza. Megnyugtatom t. képviselőtársunkat, megnyugtatom a cikk szerzőjét és megnyugta­tok mindenkit, aki nyugtalankodik amiatt, hogy az illető képviselőtársunk mentelmi jogát a t. Ház e tekintetben felfüggeszti, hogy ha a független magyar bíróság is úgyméltóztatik minősíteni ez^ a cikket, olyannak méltóztatik találni, amilyennek méltóztatott Kéthly Anna t. képviselőtársam ezt a cikket találni, akkor a szerzőt ifel fogja menteni. (Malasits Géza: Ak­kor ön nem ismeri Töreky urat!) Sem a men­telmi bizottsálg, sem pedig a t. Képviselőház sohasem mond ítéletet, bírálatot, véleményt ar­ról, hogy a kir. főügyészség, vagy pedig a bün­tetőtörvényszék megkeresésére kiadott képvise­lők írásai, vagy beszédei izgatást tartalmaz­nak-e, vagy sem. Megjegyzem, hogy mindent meg lehet írni, amint az előbb mondottam, ami igaz és az igazságot egészen nemcsak meg sza­bad, hanem meg is kell írni, (Malasits Gézaí: Próbálná meg a képviselő úr!) csak féligazságo­kat nem szabad megírni és nem szabad a té­nyeket és a dolgokat egyéni érdek, pártérdek szempontjából elhomályosítani és a becsületes, naiv, gyermeteg lelkű közvéleményt tudatosan. vagy tudatlanul is megtéveszteni. Mert a legnagyobb nemzetgyalázás (Egy hang a szélsőbaloldalon: Szerencsére nem olyan naiv az a közönség!) és a legnagyobb nemzet­rontás az, ha azok, akiknek az Úristen tehet­séget, módot és eszközöket adott arra, hogy a magyar közvéleményt akár a sajtóban, akár r>e­dig itt a közélet fórumán irányítsák, a tényeket elferdítve tálalják a közvélemény elé és a köz­véleményt megtévesztik (Ügy van! n jobbolda­lon.) és az amúgy is beteg magyartelket még izgékonyabbá, még elkeseredettebbé, még bete­gebbé teszik. '(Malasits Géza: így beszélt Bach Sándor is! Teljesen így!) Tiltakozom az ellen, hogy Bach Sándor nevét Jánossy Gábor becsü­letes nevével kapcsolatba tessék hozni. Ezt visszautasítom. (Malasits Géza: Pedig ön a tanítványa, úgy beszél! — Zaj. — Elnök csenget.) En Kossuth Lajosnak vagyok a tanítványa. Ön lehet Bach Sándor tanítványa. Különben is t. Képviselőház, akinek toll van kezében és lelke, szíve magyar, aki tele van istenadta tehetség­gel, amikor tollat vesz a kezébe (Malasits Géza: Dicséri az egységes-pártot!) és milliókhoz szól, aki. itt feláll és a nemzet nagy közvéleményét, lelkiismeretét szólaltat ja meg (Szeder Ferenc: Majd, ha becsületes választások után kerül ide!) — kérem nincs időm, hogy erre a hangos közbe­szólásra visszavágjak, (Zaj. — Elnök csenget.) mindig tartsa szem előtt a régi bölcs közmon­dást, talán nem tetszik érteni: Quidquid ágas, prudenter ágas et respiee finem. Mindig azt kell nézni, hogy micsoda célt akarok elérni és az eszközök, legyen .a szellem eszköze a toll, vagy pedig a szószék, a kívánt cél elérését ered­ményezik-e, vagy annak ellenkezőjét fogják-e eredményezni. Miután zaklatást nem látok fennforogni, miután, aki valamit ír és beszél, azért álljon férfiasan helyt, tekintet nélkül a mentelmi jqgra_. kérem az előadó úr és a mentelmi bizott­ság javaslatának szíves elfogadását. (Eszter­gályos János: Helyes! Alexander Bach! — Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon: Bach Gábor!) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ­kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát . ülése 1932 február 5-én, pénteken. elfogadni, igen, vagy nem 1 ? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Farkas István országgyűlési képviselő men­telmi jogát ez ügyben felfüggeszti. Következik a képviselőház mentelmi bizott­ságának 50. sz. jelentése sajtórendészeti kihá­gással gyanúsított Meskó Zoltán országgyűlési képviselő ' mentelmi ügyében. (írom. 50.) • Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: Tisztelt Képviselő­ház! A budapesti kir. főügyészség 8335—1931. f. ü. szám alatt Meskó Zoltán országgyűlési kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. ' IV. 27.065/2—1931. számú megkeresése szerint el­lene eljárást indított^ mivel mint a Budapesten megjelenő «Pesti Újság» című lap kiadója, nem jelentette be törvényes időben a törvényhatóság első tisztviselőjénél, hogy a lap más nyomdá­ban készül, ami a Sajtótörvény 16. §-áiha ütköző sajtórendészeti kihágást képez. Meskó Zoltán országgyűlési képviselő a bi­zottság előtt személyesen megjelent és előadta, hogy az előállító nyomda bejelentése a kiadó­hivatal igazgatójának régóta húzódó súlyos be­tegsége maradt el, amint a mulasztás tudomá­sára jutott, azt haladéktalanul pótolta A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés a vélelmezett kihágás és gyanúsított kép­viselő személye között nem kétséges, mivel^ a bizottság zaklatás esetét látja fennforogni, ja­vasolja a t. Képviselőháznak, hogy Meskó Zol­tán országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, kérdem a fc Házat: méltóztatik-e a Képviselőház javaslatát elfo­gadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a men­telmi bizottság javaslatát elfogadja és Meskó Zoltán képviselő mentelmi jogát ez ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 51. sz. je­lentése sajtó útján elkövetett osztály elleni iz­gatás bűntettével gyanúsított Farkas Isván or­szággyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor előadó: Tisztelt Képviselő­ház! A budapesti kir. főügyészség 8392—1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XX 9888/5—1930. számú megkeresése szerint a budapesti kir. ügyészség indítványára a bíró­ság ellene, mint felelős szerkesztő ellen, bün­tető eljárást indított^ mivel a »Népszava« poli­tikai napilap 1930. évi június hó 15. napján ki­adott számának külön lenyomatában «Magyar­ország népéhez!» felirat alatt közzétett cikk tar- • talma a Btk. 172. § második bekezdésébe ütköző és az 1912 : LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntettének a jelenségeit látszik feltüntetni. A cikk a Magyarországi Szociáldemokrata Párt aláírással jelent meg, azonban annak szer­zőjét az illetékes szerkesztőség erre' felhatalma­zott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege köz­vetlen felhívására sem nevezte 'meg, így a sajtó­jogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A mentelmi bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és a gyanúsított képviselő személye között nem két­séges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja­a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István

Next

/
Thumbnails
Contents