Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-46
Az országgyűlés képviselőházának 46. ülése 19S2 február 5-én, pénteken. H3 Az előadó urat illeti a iszó. Nánássy Andor előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 7672/1931. f, ü. szám alatt Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, vei a budapesti kir. büntető járáshíróság B, IV. 32.329/9—1930. számú megkeresése szerint ellene a bíróság az Országos Társadalombiztosító Intézet feljelentésére eljárást indított, mi vei a budapesti kir. büntetőjárásbíróság B. IV. 27.813/2— 1930. sz. és a budapesti kir. büntető törvényszék Bf. I. 8646/3—1930. sz. jogerős ítéletében kötelezett helyreigazító nyilatkoza tot a felelős szerkesztéséhen Budapesten megjelenő «A Reggel» című időszaki lapban közzétenni elmulasztotta, ami a St. 30. §. 3. pontjában körülírt sajtórendészeti kihágás vétségének ismérveit látszik feltüntetni. A mentelmi bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett kihágás és gyanúsított képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t Képviselőháznak, hogy Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni. (Dinnyés Lajos szólásra jelentkezik,) Dinnyés kénviselő urat illeti a szó. Dinnyés Lajos: T. Ház! Budapest panorámájának monumentális épülettömbje az Országos Társadalomziztosító Intézet úgynevezett felhőkarcolója. Ez az épület, illetve az Or szagos Társadalombiztosító Intézetnek ez az épülettömbje, nemcsak mint épület monumentális, hanem monumentális az; a deficit is, amelyet az Országos Társadalombiztosító Intézet rövid, dicstelen pályafutása alatt produkált. A panaszok milliói, amelyek az Országos Társadalombiztosító Intézet ellen a magyar társadalmi életben napvilágot láttak, annyira közismertek, hogy azok ismétlésével, azok előhozásával nem is akarom az igen t. Ház türelmét igénybe venni. (Tauffer Gábor: Mindenki elégedetlen! Csak az építészek vannak megelégedve!) Nem akarok másra kitérni, mint azokra a lehetetlen állapotokra, amelyek az intézet kötelékébe tartozó alkalmazottak beés kijelentésével kapcsolatban előállanak; nem akarom itt felemlíteni az igazgatói autókat, (Andaházi Kasnya Béla: Ott még nincsenek leállítva?.) a vidéki fiókokat, Albertfalvát stb., stb., ezeket a közismert dolgokat, amelyek ezt az intézményt a magyar közéletben teljes mértékben meg nem felelőnek és antipatikusnak tüntetik fel. A «Reggel» című napilap, amelynek felelős fszerkesztője Lázár Miklós igen t. képviselőtársam, az Országos Társadalomibiztosító Intézet egyik fiókjának visszaéléséről írt egy rövid cikket, illetve az ügyben érdekelt polgárok nyilatkozatát, tanúvallomását ismertette. Erre mi történt? Az történt, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet a helyett, hogy házi fegyelmi vizsgálatot indított volna, egyenesen az ügyészséghez fordult és kötelezte Lázár Miklóst, hogy rektifikáló nyilatkozatot közöljön lapjában. Ennek a megkeresésnek Lázár Miklós igen t. képviselőtársunk mint felelős szerkesztő nem tett eleget azért, mert mint abban a kommünikében és válaszában kijelentette: tessék először házi vizsgálatot indítani, mert ő itt nem rágalmazott, nem gyanúsított, csak tényeket közölt és majd ha a bíró előtt a vizsgálat meg fogja állapítani, hogy ő nem valót írt lapjában, abban az esetben helyt fog adni ennénk a felhívásnak és lapjában le fogja közölni a helyreigazítást. (Andaházi Kasnya Béla: Teljesen korrekt!) Ez a korrekt eljárás ebiből a szempontból kritika tárgya nem lehet. Itt tipikus esetét látjuk fennforogni a zaklatásnak. Legyen szabadj itt hivatkoznom Szilágyi Dezső jogi felfogására, aki mindenféle kihágási eljárásnak, különösen pedig az ilyen sajtórendészeti kihágási eljárásnak már puszta megindítását is zaklatásnak minősítette, és a Ház az akkori időben ilyen irányban hozott is döntéseket. Éppen ezért, '.mivel itt a zaklatás egyik tipikus példáját látom fennforogni, kérem a t. Házat, hogy a mentelmi bizottság jelentésével szemben Lázár Miklós mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Kelemen Kornél! Kelemen Kornél: T. Ház! Ami a Társadalombiztosító Intézet elleni t ellenszenvet illeti, abban Dinnyés képviselőtársammal teljesen egy véleményen vagyok. Itt azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy bírói ítélet kötelezte Lázár képviselőtársunkat, hogy egy helyreigazító közleményt adjon ki. A bírói ítélet ellenére ennek a közleménynek kiadását megtagadta és e miatt kihágási eljárást indítottak ellene. Szilágyi Dezső nem ilyen kihágásokra célzott. (Felkiáltások bal felől: Ez zaklatás!) Szilágyi Dezső idejében ilyen természetű kihágás még egyáltalában nem is volt, mert hiszen a törvény sokkal újabb keletű, a közelmúltban kelt. Ezt a kérdést a mentelmi bizottság megvitatta, semmiféle animozitás Lázár képviselő úrral szeimben nem yezette, hanem tisztán egy elvi kérdést döntött el, mert egész csomó más hasonló ilyen ügy van. Arról van szó tudniillik, hogy vájjon azért, mert valaki képviselő, helyreigazító közlemény kiadását ilyen módon megakadályozhatja-e, igen vagy nem? Jogrend volna-e az, hogy azért, mert egy lapnak a szerkesztője képviselő, az a lap ne adjon le helyreigazító közleményeket? A helyreigazító közlemény leadására — ismétlem — bíróság kötelezte a képviselő urat, a híróságnál pedig bizonyítás is van. Ha tudja bizonyítani a cikk szerzője, hogy az a helyreigazító közlemény, amelyet le kellene adnia, valótlan, akkor a bíróság a helyreigazítást kérőt kérelmével elutasítja. (Andaházi Kasnya Béla: De nincs módja igazolni, míg a fegyelmit le nem folytatták!) E felett most ne vitázzunk. Aki egy cikket megír, abban a pillanatban kell annak a cikknek a valódiságát bizonyítani tudnia, amikor ezt a cikket közzéteszi. Miután zaklatás esete fenn nem forog, nem helyezkedhetünk arra az álláspontra, hogy. mert csak kihágásról van szó, ezért valakit ki ne adjunk, mert ez a zaklatással összefüggésben tulajdonképpen nincsen. Koncedalom, hogy ha egyéb kihágásról van szó, ha a ^rendőr valakit felír az utcán, mert olyan időben ment keresztül a Rákóezi-úton, amikor nem lett volna szabad, ezt zaklatásnak tekinthetem, de ilyen sajtójogi kihágás egészen más természetű s énpen azért javaslom, hogy a mentelmi bizottság javaslatát fogadjuk el. Elnök: A tanácskozást^ befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnake a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kisebbség!)