Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-45
Az országgyűlés képviselőházának 4.5. lem, denunciálás, egyéni bosszúállás révén került közéjük. Itt a cikkben is kifejezetten a politikai internáltakról van szó, akiknek illenék már annyi esztendő után legalább halottaikban, legalább sírjuk felé az amnesztiát elküldeni. Sem az egész cikk, sem pedig annak kiszakított részei nem tartalmaznak izgatást, nem alkalmasak arra, hogy izgassanak, a cikk nem egyéb, mint egy könnyes emlékezés ezeknek az áldozatoknak emlékére, nem egyéb, mint fogadalom az áldozatok emlékének megőrzésére. Csak a túlbuzgó ügyészi türelmetlenség lát ebben izgatást és egy mindent szakcionáló mentelmi bizottság fogadhatja el az ügyész úrnak ezt a türelmetlenségét. Én kérem az igen t. Képviselőházat, hogy ebben az esetben emelkedjék a keresztényi megbocsátás magaslatára (Malasits Géza: Jó helyre adresszálja!) azokkal szemben, akiknek nincs is mit megbocsátani, tíz esztendő után adjon békességet azoknak a jeltelen sírokban nyugvó embereknek; ezt a mentelmi megkeresést utasítsa vissza, Farkas István képviselőtársam mentelmi jogát pedig ne függessze fel. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és a kérdést szavazásra teszem fel. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nemU (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a mentelmi bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek fel áll a ni. (Megtörténik.) Többség! A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: Mégis felállanak! Nincs lelkiismeretük! — Malasits Géza: De mennyire! — Esztergályos János: Politikai kufárok! — Buchinger Manó: Szégyen, gyalázat! — Kabók Lajos: Még ilyet is megszavaznak! — Buchinger Manó: Szégyen, gyalázat!) Buchinger képviselő urat rendreutasítom. (Kabók Lajos: Akkor is szégyen, gyalázat!) Kabók Lajos képviselő urat rendreutasítom. (Buchinger Manó: Igyekeznek majd letagadni!) Következik a mentelmi bizottság 28. számú jelentése, szintén Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom- 28.) Az előadó urat illeti a szó. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 7860/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 105/3—1931. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított, a «Népszava» politikai napilap 1930. évi november hó 30. napján kiadott 273. számában «Tiltakozunk a dolgozók, a munkások és tisztviselők újabb megadóztatása ellen!» feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: «Vaksággal megvert kormányzatunk újabb szerencsétlenséget zúdított a dolgozó emberekre! Nem elég, hogy a munka- és állásnélküli embereket a legnagyobb kétségbeesésbe kergette, nem elég, hogy eddig sem törődött velük semmit, most még azokat is megsanyarigatja, akik még olyan boldogok, hogy irodában, műhelyben és gyárban sovány, leszállított bérekért robotolhatnak.» «Erre a szörnyű szándékra nem tudunk mást mondani, minthogy ez a legbrutálisabb merénylet a szegény ember utolsó falat kenyere ellen !» «Nincs kormányzat, amely cselekedeteiben nyíltabban, egészen a vakmerőségig merész dölyfös seggel annyira semmibe se venné a dolgozó munkások és alKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IV. lése 19S2 febrvÁt 4.-én, esütörtokon. 10? kalmazottak, a munka és a kenyér nélkül nyomorgók százezreinek legminimálisabb érdekeit! KÖvid idő alatt rengeteg terhet görgettek a szegénység nyakára, A fogyasztók fizetik a nagybirtokosoknak juttatott hárompengős boléta- (kenyér-) adót. A fogyasztók fizetik a földbirtokosoknak újból juttatott holdanként! kétpengős «segélyt». A dolgozók fizetik az elengedett földadót. A dolgozók fizetnek, mindig ők fizetnek, a filléres órabérekből, a néhánypengős hetibérekből. Fizetnek sokmillióra rúgó — hadisarcot! Igen, nincs más szó erre az újabb merényletre, mint a hadisarc!» «Csak az újabb adók emelkedtek és mindennek a tetejébe a munkásoknak és alkalmazottaknak most újabb 20 millió pengőt kell kiizzadniuk évente, ugyanannyit, amennyit a 8 milliárd pengő vagyon után az ipar, kereskedelem és bankokráeia társulati adó címen fizet. A szegény ember kenyere után nyúl a kormány. Ebből tör le újabb darabot. Növeli az amúgyis elviselhetetlen terheket és még jobban megnehezíti a munkásember életét.» «... a munkás és tisztviselő falat kenyeréből tör le még egy darabot. Ez a kormányzati politika igazságtalan, önző, szívtelen és a szegénység verejtékesen megkeresett filléreinek a vámszedésén épül föl.» «A nyomor óriási méreteket ölt és a kormányzatnak nincsen egyetlen intézke dése, egyetlen gondolata, egyetlen cselekedete sem, amivel ezen a szörnyű állapoton segíteni akarna! Ujabb húszmillió pengő hadisarcot vetnek ki a szegénységre, de munkanélkülisegélyre egy fillért sem adnak! Hogyha ezt a pénzt a nmnkanélkülisegélyezésre fordítanák, még megértenők. De elvenni a munkabérekből és a silány fizetésekből újabb húszmilliót és a munkanélkülieket továbbra is az éhhalállal való viaskodásba taszítani, ez olyan kormányzat, amelynek a jellemzésére nincsen elég erős szavunk! Az ilyen kormányzattal szemben megszűnt az érvelés és a meggyőzés fegyvere. Vele szemben csak kíméletlen, ingadozást nem ismerő, szívós harcnak van helye!» «Az ország dolgozóinak a nevében élesen tiltakozunk a keresetiadópótlék ellen, amely nem más, mint a hűbéri tizednek és a fejadónak a visszaállítása.» «így született meg a négeradó, amely a bennszülöttek keresetét dézsmálta meg. A kormány újabb kereseti adópótlékolása sem más mint ilyen adó. amelyet a kormányzat a bennszülött dolgozó lakosságra vet ki, hogy a silány keresetet és a silány fizetést még soványabbá tegye és hogy ennek a következményeként a dolgozó emberek még rosszabb sorsba kerüljenek, rosszabbul ruházkodjanak, rosszabbul táplálkozzanak, rosszabbul lakjanak és egész életüket csak azért tegyék pokollá, mert ennek a mostani kormányzatnak mindig több és több bevételre van szüksége és ezt mindig a nép keserves filléreibői ragadja el!» «...tiltakozásra és harcra szólítunk a reakció ellen, a kizsákmányolás ellen!» A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1921:111. t.-c. 7. §-ába ütköző, a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felihívás dacára nem nevezte meg és a cikk kéziratát nem. szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává, tett hírlapi közleményért Farkas István országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St, 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg-