Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-45

98 Az országgyűlés képviselőházának 45. szélsőbaloldalon: Volt!) éles politikai ellentétben állok. Azért mondom, hogy miniszterelnök úr, mert ma sem tudom, hogy ki voltaképpen a miniszterelnök. (Lázár Miklós: Nyugodj bele, ő!) Felelőtlen elem-e ma Bethlen István miniszterelnök úr. amikor külpolitikai utazásokat tesz, vagy pedig a Széchenyi emlékünnepen a napi politikába beavatkozólag nem magas piedesztálról nézve a dolgokat és eseményeket mond egy emlékbeszédet, hanem azt mondván, hogy hibáztatja azokat, akik őt sárral dobálják, ö

r maga sem riad vissza a sárral való fröcskölődéstől azokkal szemben, akik az etikának, a jognak és az igazságnak uralmát kívánják ebben az országban. En nem vitatkozom erről a kérdésről, azonban kénytelen vagyok megállapítani, hogy a t. miniszterelnök úr, amikor ilyen kijelentések hangzanak el a volt miniszterelnök úr ajkáról, egyáltalában semmi cáfolattal nem cl. Mert mi lenne a cáfolat? Az, hogy nyújtson nekünk reményt arra, hogy itt olyan gazdasági politikát fog inaugurálni, amely mindannyiunknak, ha csak vékony reményfoszlányt is, de mégis reményt nyújthat arra nézve, hogy valamiképpen kilábolunk a mának, a holnapnak sötét nehézségei közül. Megelégszenek azzal, hogy a mostani rendszer üdyözölteti magát gróf Bethlen Istvánnal, a letűnt rendszernek miniszterelnökével, de mindig ottmarad a kérdőjel. A c. túloldal tagjai maguk sem tudják, hogy kihoz igazodjanak voltaképpen, (Felkiáltások jobbfelől: Dehogynem!) kit kövessenek, mint miniszterelnököt. (Felkiáltások jobbfelől és középen: Tessék csak ránk bízni! — Jánossy Gábor: Az ország érdekéhez igazodunk! Tetszik tudni! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nemzeti Kaszinó!) Amidőn mindezeket konstatálom, nem tér hetek ki annak megállapítása elől sem, hogy én a múlt rendszer hibáinak és bűneinek sorozatos elkövetésénél nem mindenért gróf Bethlen Istvánt okolom. Szeretném látni itt a Képviselőházban, éppen akkor, amikor a magyal föld túladóztatásáról beszélek, Bud Jánost, ennek a nemzetnek régi kincstárnokát, (Felkiáltások a baloldalon: Hol van?) aki a túladóztatással ide juttatta a magyar földmíves társadalmat. (Egy hang a jobboldalon: Nem ő esinálta azokat a törvényeket.) Bud János t. volt pénzügyminiszter úr most egyszerűen visszavonult az elméleti egyetemi tanszékra és itt hasryta az^ ő gyakorlati pénzügyminiszteri tevékenységének kellemetlen és átkos emlékeit, egy tönkretett mezőgazdaságot, tönkretett kisipart, tönkretett kereskedelmet, általában a tönkretett kisexisztenciák egész légióját. Bud János t. volt pénzügyminiszter úr úgy tesz. — az állattanból idézem a példát — mint amikor a zöld leveli béka elbúvik a zöld levelek közt és nem lehet meglátni, hogy hol van. (Egy hang a balközépen: Mimikri!) Aki telihatalnm minisztere volt ennek az országnak, az mégsem játszhatja most a zöld levelek közt — ha ugyan nem elszáradt, hanem zöld leveleknek kell még tekintenünk a nemzet életfáján az egységespárt t. tagjait — elbúvó zöld leveli béka szerepét. De tovább megyek. A gazdamoratórium tárgyában kiadott rendelet a moratórium alatt is lehetővé teszi a tÖrlesztéses zálogleveles kölcsönök alapján az ingatlan elárverezését. (Gróf Bethlen István a terembe lép. — Elénk éljenzés és taps a jobboldalon. — Felkiáltások a baloldalon: Mit ünnepelnek ott? — Kabók Lajos: A politikai vigéc megjött már! — Jánossy Gábor: Gondolja meg, ho

1 van! — Kabók Lai"S: Mikor lesz megint Festbankett? — Zaj a jobboldalon.) ülése 1932 február 4-én, csütörtökön. Ez az intézkedés annak idején a külföldi hitelezők kedvéért történt. Azóta a helyzet lényegesen megváltozott. Itt van a transzfermoratórium és a záloglevelek árfolyama anynyira^ csökkent, hogy ennek következményét a kormánynak is előbb-utóbb le kell vonnia. Jogosan tiltakoznak tehát a gazdák az ország minden részéből a folytatólagos foglalások és árverések ellen. Bűn nemcsak a gazdák, hanem a nemzet ellen is ezeket a foglalásokat és árveréseket egészen a végletekig engedni hajszolni. Én védem az iparost és a kereskedőt is és annak a részére is moratóriumot kívánok, hogy becsületes szándékkal, fizetési képességgel teljesíteni tudja hitelezői iránt azoknak a kötelezettségeknek lerovását, amelyeket az adósnak teljesítenie kell. Térjünk azonban a gazda sorára. Ma elárverezni engedni valakit olyan idegen tőke- és kamatadósságért, amelynek értéke az amerikai piacon a névérték tíz yagy tizenöt százalékáig süllyedt, a legfelháborítóbb shylocki és luciferi eljárás a t. kormány részéről. (Ügy van! a baloldalon.) Zálogleveles kölcsönökkel megy ez így. Hova menjen az a gazda, akinek a feie fölül a házát, talpa alól a földjét elárverezik? Hol talál az kenyérkeresetet? A legelkeseredettebb proletár válhatik belőle, ellensége annak a társadalmi rendnek, amely tönkremenni engedte és földönfutót csinált belőle. A záloglevelekkel való k ölesönki fizetést a transrferrendelet betiltotta. Azóta a záloglevelek értéke a külföldön még lejjebb szállott, ami természetes is, pedig a záloglevelekkel yaló visszafizetés senkinek jogos érdekét nem sértiAz ország érdekében van, hogy> előbb-utóbb sztorniro"zák az erre vonatkozó^ tilalmat. Kérdem tehát: hajlandó-e a kormány intézkedni, hogy a gazdamoratórium tartama alatt a földek elárverezése még zálogleveles törlesztess kölcsönök ecetében is eltiltanék? Hajlandó-e törölni a záloglevelekkel való kölcsönvisszafi^etés tárgyában kiadott tilalmat és az ilyen visszafizetést megengedni? Éppen Hódmezővásárhely közigazgatási bizottságából egy memorandum, egy felirat Jött a kormányhoz, amely azt mondja, hogy a többtermelés érdekében a múltban r beszerzett élőállatok és gépek vételára, továbbá az ország megnövekedett szükséglete folytán a magasra duzzadt közterhek következtében jelentékenyen eladósodás állván elő, az eladósodás folytán az ingatlanokra a magyar bankok csak angol fontban vagy amerikai dollárban adtak kölcsönöket, pengőkölcsönt ellenben egyáltalában nem adták. A transzfermoratórium-rendelet megtiltja a külföldi valutában engedélyezett jelzálogkölcsönöknek a kamat- és tőketörlesztési részletnél magasabb összeggel való törlesztését. Akként intézkedik, hogy ezek a járadékok is magyar pengőben fizetendők meg. Ez a rendelet nem dönti el határozottan azt a kérdést, ho'fy a valutain°'adozásból előállható esefeges árfolyamveszteség az adós, vagy a hitelező rovására esik-e az esetben, ha az állam által való kiegyenlítés idejében a mostani hivatalos jegyzésűé

1 az idep-en valutát magasabb árfolyammal jegyeznék. Ha a t. miniszterelnök úr, Károlyi Gyn la jelenlegi miniszterelnök úr e kérdés intézésében és rendezésében arról beszélt,,.. (Farkas Gyula: Előbb még nem méltóztatott tndni, hogy ki a miniszterelnök!) Most sem tudom. Ha. t. kéovise^tPTPam valódi miniszterelnöknek ma is gróf Bethlen Istvánt tartja .... (El