Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-41

538 Az országgyűlés képviselőházának 4,1 remélem, hogy azok után a támadások után is talán élve maradok, amelyekkel minduntalan találkozom közigazgatási hatóságok részéről, csak egyet szeretnék megjegyezni: törvényhozói tekintélyem is valami ebben a pillanatban. Nem az én személyem, nem a politikai pártállásom, hanem törvényhozói mivoltom. Engem titkos választás útján küldtek ide és annak a tömegnek akaratát képviselem itt a törvényhozásban, amely töme^, politikai pártállásom teljes nyiltságával választott meg. Nem mondhatja ezt el mindenki a túloldalon. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Kabók Lajos: Legtöbben nem mondhatják! — Mojzes János: A mandátumok nem egyenlő értékűek!) A kötelesség szólít annak a tömegnek érdekében, és én kötelességemet teljesíteni fogom, de illő volna és ideje volna, hogy a kormány, a belügyminiszter úr, aki olyan erős kezet ígér, de az erős kezet még csak erre felé mutogatta, megtanítsa közegeit, ráncbaszedje, mert nagyon veszedelmes az, hogyha — még ha más is a politikai felfogásuk — védtelen emberekre támadnak azok, akiket mi tartunk keserves adófilléreinkből, akiket nem azért tartunk, hogy brutalizálják az embereket, akiket azért tartunk, hogy a rendet fenntartsák ebben az országban. (Kabók Lajos: Fogják el a rablókat és a gyilkosokat!) Ha védtelen embereket támadnak, ők veszélyeztetik a rendet, ők veszélyeztetik 'azáltal, hogy teljes fegyveres instrumentummal felszerelve szemben állanak és így bánnak el az egyszerű emberekkel. (Mojzes János: Kár volt ezekre rászoktatni a cisendŐrséget!) Egy töprengő embernek, Weiss Istvánnak munkáját olvastam a héten, az a címe: «Hová?» (Kuna P. András közbeszól. — Kabók Lajos; Véres mandátum! Kúnszentmártonban agyonlőttek választókat! — Kuna P. András: Ugyan, ugyan! Hazugság!) Amikor a közigazgatásról van szó, azt mondja ebben a könyvben (olvassa): «Azokban az esetekben, amikor a közhatalom, gyakorlói jogszabályokhoz nyúlnak, legalább modorban, bánásmódban menjenek el a végső határig és ezzel feledtessék annyira-amennyire a jelenlegi társadalmi^ rendszer senki által kétségbe nem volt igazságtalanságait.» Belügyminiszter Ür! Száz és százezrei koplalnak az embereknek kutyamódra az országban, százezreket és százezreket hajszolnak a nyomorba, a gondba, a tépelődésbe, stb., istb. Ilyen körülmények között nagyon meg kellene szívlelni mindenütt ezt a hangot és nem lenne szabad erre a nyomorúságra olajat önteni azzal a brutális magatartással, amelyet minduntalan, mindgyakrabban és többször tapasztalunk a közigazgatási hatóságok részéről. T. Ház! Nagyon szeretném, ha a belügyminiszter úr által ígért'erély megnyilatkoznék ebben az esetben, megnyilatkoznék az új fehértói esetben is és mindazokban az esetekben is, amelyeket konkrét esetek kapcsán a belügyminiszter úr elé hozunk. Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! Az interpelláló képviselő úr első kérdése arra irányul, hogy^ a törvényhatóságok termében az indítványozási jog nem gyakorolható egyes helyeken úgy. ahogy azt a törvény megengedi. Különösen kifogásolja, ha jól tudom azt, hogy Hódmezővásárhely város törvényhatóságában nem en. ülése lûêl december 22-ïên, kedden. gedik meg, hogy a benyújtott és tárgyalásra kitűzött interpellációk megindokolhatok legyenek, hanem először szavaznak a felett, vájjon az interpelláció tárgyalás alá vétessék-e vagy sem. Bármennyire sajnálom is, de az interpelláló képviselő úrnak nem adhatok igazat is

1 nem minősíthetem ezt az eljárást törvényellenesnek, vagy visszaélésnek. Ennek indokolásául egyszerűen felolvasom a vonatkozó 1929 : XXX. te. 28. §-ának 7. bekezdését, amely a következőképpen szól (olvassa): «A 26. § 3. bekezdésében említett indítványokat és interpellációkat, ha csak a közgyűlés az elnök indítványára máskép nem határoz, csak r a tárgysorozatba felvett ügyek letárgyalása után lehet előterjeszteni.» Az utolsó mondat ezt mondja (olvassa): «Az indítvány tekintetében a közgyűlés hozzászólás nélkül először a fölött határoz, kívánja-e azt tárgyalni.» (Kabók Lajos: Elég rossz! A törvényjavaslat olyan, mint akik hozták!) Mi ennek az^ értelme? Az, hogy a törvény negadja a törvényhatósági bizottságnak a jogot, hogy az esetben, ha egy indítvány terjesztetik elő, annak az indítványnak tárgyalása és természetesen indokolása előtt hozzászólás nélkül határozhasson a felett, kívánja-e azt az indtíványt tárgyalni, vagy nem. Ilyen törvényes rendelkezés mellett ^természetesen nem áll módomban ebbe a kérdésbe beleavatkozni és a törvényhatóságoknak, vagy az alárendelt közigazgatási hatóságoknak olyan utasítást adni, hogy ettől a törvényes rendelkezéstől eltérőleg járjanak el. (Kabók Lajos: Az egész torvény rossz! Meg kell változtatni! — Zaj.) T. Ház! Ami az interpelláció 2- pontját illeti, ez az összeférhetlenségi kérdésekre vonatkozik. Azt hiszem, a képviselő úrnak is tudomása van arról, hogy a törvényhatósági városok a törvény rendelkezése értelmében máris meghozták azokat a szabályrendeleteket, amelyekkel az összeférhetlenség, illetőleg a kizárási okok kérdését szabályozzák. Nem tudom, nem akarom állítani, hogy Hódmezővásárhely városának szabályrendelete ebben a tekintetben hatálybalépett-e már vagy sem, (Szeder Ferenc: Igen!) annyit azonban tudok, hogy az összes elémkerült ilyen szabályrendeleteket megvizsgáltam és jóváhagytam. Ezek a szabályrendeletek a törvény értelmében körülbelül azok között a keretek között szabályozzák ezt a kérdést, amelyeket a fővárosi törvény a fővárosra nézve előír, mert az 1929 : XXX. te. ezt rendeli. Megnyugtathatom a képviselő urat, hogy Hódmezővásárhelynek elWben a kérdésben alkotott szabályrendeletében sem lehet a kérdés másképpen szabályozva, mint úgy, hogy azok az egyének, akik a törvényhatóságnak állandó szállítói, nem foglalhatnak helyet a törvényhatóság bizottságában. Ha tehát ott olyan eset volna, hogy a törvényhatóságnak egy szállítója ma törvényhatóságig bizottsági tasr, nyilvánvaló, hogy ennek tagsága a szabályrendeletek hatálybalépte után meg fog szűnni. •: Ezzel a ponttal kapcsolatban a képviselő úr érintette a tiszti főügyészek magánpraxisának kérdését is- A tiszti főügyészek magánpraxisa a törvény értelmében a ..törvényhatóságok statutárius jogkörébe van iktatva. Minden törvényhatóság maga, szabályrendeletileg határoz abhan a kérdésben, vajipn a tiszti főügyésznek megengedi-e a magángyakorlat folytatását vagy nem'. Nem tudom, lehet, hosry Hódmezővásárhelyen meg van engedve. Én ki-