Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-41

Az országgyűlés képviselőházának ki. lentés ma reggel jutott kezembe és a pékeknek ez az igazoló, hogy úgy mondjam, védőbeszéde lényegében a következőket tartalmazza. 1931 szeptemberében a 4-es liszt ára, amely lisztből a félbarna kenyeret készítik, 32 fillér volt, 1931 december 18-án ugyanennek a lisztnek az ára 38 fillér volt, tehát 6 fillérrel emelkedett. (Egy hang a középen: Tehát a vnalomkartell! ) A félbarna kenyér ára ugyanezen idő alatt 40 fillérről 44 fillérre emelkedett, amíg tehát a liszt ára 6 fillérrel lett drágább, addig a kenyér ára 4 fillérrel, ami egészen megfelel a liszt és a lisztből előállítható kenyérmennyiség arányának, amely tudvalévőleg 100 :150 arányban áll. A barnakenyér sütésére szolgáló 6-os liuzt ára szeptemberben 28 fillér volt, mégpedig annak következtében, hogy akkor a pékek a Futura révén még úgynevezett olcsó akció-lisztet kaptak, — napi ára különben ennek a lisztnek 31—31-5 fillér volt, — ma pedig a 6-os liszt ára 36.5 fillér, tehát 8.5 fillérrel emelkedett. Ezzel szemben a barnakenyér ára 32 fillérről 38 fillérre nőtt, amíg tehát a liszt ára 8.5 fillérrel, addig a barnakenyér ára 6 fillérrel emelkedett. Hozzáteszik a pékek ehhez azt is, hogy nekik^ a barnakenyérnél mindig veszteségük van és ezt a veszteséget részben a félbarna kenyér, főleg azonban a fehérsütemények elárusítása révén tudják kiegyenlíteni. (Andaházi Kasiiya Béla: A pékeknek igazuk is van!) Nagyon természetes, hogy én ezt a jelentést így megvizsgálás nélkül magamévá tenni nem tudom és ezért amint ma reggel kezembe érkezett, azonnal kiadtam ezt^ a részletes kalkulációt is tartalmazó jelentést, — amelynek részleteivel itt nem akarom most a Ház türelmét fárasztani, — szakértői vizsgálatra. Amint^ ennek a szakértői vizsgálatnak az eredménye kezemben lesz, — mégpedig remélem, igen sürgősen — azonnal intézkedni fogok. Egyúttal megvizsgáltatom a liszt és a búza ára közötti differenciának is a számítását (Müller Antal: Ez helyes! Itt lesz a baj! — Tauf fer Gábor: Itt van a gyökere a bajnak!) és méltóztassék meggyőződve lenni, hogyha én itt indokolatlan drágítást látok, a rendelkezésemre álló minden eszközzel, (Elénk helyeslés.) ha kell, az uzsorabíróság útján, de mindenesetre a legkeményebb eszközökkel, ha kell, maximálás útián is, elejét fogom venni minden indokolatlan drágításnak. (Felkiáltások a baloldalon: A kartelltörvénnyel!) Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz jogával élni. Tobler János: Mélyen t. Ház! Nagy örömmel veszem tudomásul a miniszter úr válaszát. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen, vagy nemi (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Szeder Ferenc képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Frey Vilmos jegyző (olvassa): «Sürgős interpelláció a belügyminiszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a vidéki törvényhatóságok indítványozó jogát kijátsszák és az indítványozókat ülése 1931 december 22-^én

} kedden. 535 elütik attól, hogy indítványukat a törvényhatóság közgyűlésén előterjesszék'? Hajlandó-e a miniszter úr megfelelő rendelkezést kiadni arról, hogy a törvényhatóságok indítványozási jogát tiszteletben tartsák és mindenkor adjanak lehetőséget arra, hogy az indítványozók indítványaikat előterjeszthessék és megokolhassák? 2. Van-e tudomása a miniszter úrnak, hogy az összeférhetlenségi törvény hiánya tarthatatlan állapotokat teremtett a vidéken és' hajlandó-e az összeférhetlenségi törvény előkészítése és megalkotása érdekében az igazságügyminiszterrel megállapodni és addig is a törvényhatósági vezető közigazgatási tisztviselőket az erkölo-i összeférhetlenség határaira figyelmeztetni? 3. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy a tokaji csendőrörs, Selyem főtörzsőrmester vezetésével december 12-én este 8—9 óra között igazolásra szólítitta fel a szociáldemokrata pártszervezetben tartózkodó tagokat és a szolgálati fegyverrel rettenetesen összevertek több pártszervezeti tagot. úgy, hogy közülök kettő, az orvosi megállapítás szerint is súlyos sérüléseket szenvedett? Hajlandó-e a miniszter úr sürgős vizsgálatot azonnal elrendelni, a brutális, verekedő csendőröket felfüggeszteni és a vizsgálat eredményéről a Háznak jelentést tenni? Hajlandó-e végre a miniszter úr az egyre gyakrabban ismétlődő, brutális csendőri viszszaélések ellen általános és szigorú rendelkezést kiadni, mert ellenkező esetben erkölcsi kötelességévé teszi a megtámadottaknak, hogy úgy védekezzenek, ahogy tudnak és önmaguk védjék meg magukat, ha az államhatalom nem védi meg őket a hivatalos hatalommal visszaélő csendőrökkel szemben?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szóSzeder Ferenc: T. Ház! Az 1929: XXXVI. te. egy keskeny rést nyitott a munkások számára a törvényhatóságokba. Vannak helyek, ahol meg tudnak birkózni a törvényhatósági választásokon a munkások az eléjük állított akadályokkal és ezen a keskeny résen bejutottak a törvényhatóságokba. Csak természetes, hogy amikor a munkáisok a törvényhatóságokba bejutottak, teljesen új hangot, új_ gondolatokat vittek bele a törvényhatóság tárgyalásaiba (Kertész Miklós: Legfőbb ideje!) ott, ahol ennek lehetősége megvolt, mert hiszen a törvényhatóság egész felénítése nem olyan, hogy olyan könnyen és akadálytalanul vihessék oda az új gondolatokat. Először is^ a törvényhatóság a legtöbb helyen csak négyszer tart közgyűlést egy esztendőben, Pest vármegye pláne csak háromszor: ue-yanez a helyzet a törvényhatósás'i városoknál is, íery tehát csak a negyedévenként tartott közcrvűlések alkalmával, az interoellációs és indítványozási jog kapcsán vihették oda — hogy úgy mondjam — ezek az új társadalmi rétegek ott, ahol bevonulhat+ak. a maguk felfogását a törvényhatóság elé. Vannak azonban törvényhatóságok, amelyek kihasználva a törvény pon^vola szerkesztését, kezdettől fogva arra az álláspontra helyezkedtek, hogy indítványokat ugvan előterjeszthetnek, úa-y, amint a törvénv megszabia. az illetékes ténvezők előkészíthetik az indítványt, azonban a közgyűlésen az indítvány ttevo az indítványt nem okolhatja mesr. hanem a törvényhatóság egyszeri havazással dönt az indítvány sorsa felett. Csanád várme-