Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-40

Az országgyűlés képviselőházának W. ült »am maga is' tudja, hogy igen sok beteg fordult hozzá, akinél ez SL gyógyítási mód kedvező ered­ménnyel^ járt. Csodálkozom, hogy amikor az égés» társadalom megállapítja ezeket a ked­vező eredményeket, a közegészségügyi kormány mereven elzárkózik: a tények konstatálása elől. Elnök: Napirend előtti felszólalás vita és határozathozatal tárgyát nem képezheti. T. Ház! Kun Béla képviselő úr beszédének végén a Felsőházzal kapcsolatban megjegyzést tett, amelyet az elnök félreértett és a képviselő úr ez alapon rendreutasításban részesült Mint­hogy azonban a képviselő úr azt a megjegyzést, amelyre vonatkozólag a rendreutasítás történt, nem _tette meg, így a rendreutasítás tévedés alapján történt, méltóztassanak mindkét rendreutasítást tárgytalannak minősíteni. (He* lyeslés.) Most pedig rátérünk a napirendre, amely szerint következik a földbirtokrendezés befeje­zésével kapcsolatos tennivalók ellátásáról ^zóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa a törvény­javaslatot), Elnök: Vitának helye nincs; következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmad­szori olvasásban is elfogadni. Igen vágy nem? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok a képviselő urak, akik a törvényjavaslatot elfog-adják, fel­állani. (Zaj.) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a törvényjavaslatot harmadszori olvasás­ban is elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a törvényjavas­latot harmadszori olvasásban is elfogadta és azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felső­házhoz teszi át. Minthogy a napirendnek egyéb tárgya nincs, előterjesztést^ teszek a t. Háznak legkö­zelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését a Felsőház üzenetének átvétele céljából folyó évi december hó 22-én, kedden délelőtt 10 órakor tartsa. Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Buchinger Manó! Buchinger Manó: T. Ház! (Halljuk!) Az elnök úr javaslatával .szemben tisztelettel indít­ványozom, hogy a Ház tűzze ki a holnapi ülés napirendjére Peyer Károly és társai a munka­nélküliek számára folyósítandó segélyről és a munkanélküliek biztosításáról szóló indítvá­nyának megokolását. A Képviselőház karácsonyi szünetre készül menni. Mielőtt elmegyünk, egészen bizonyos, hogy a Képviselőház t- elnöke boldog ünnepeket fog kívánni a Képviselőház t. tagjainak; és amikor ez a kívánság itt elhangzik, akkor oda­kinn az utcáikon, a főváros utcáin rendőroszta­gok cirkálnak, rendőrszázadok vannak felál­lítva és nyugtalanítják ezzel a főváros közön­ségét, a főváros utcáinak népét. (Egy hang jobbfelől: Nyugtatják!) Kérdem én, miért cirkálnak ezek a rendőrök odakinn az utcákon? (Jánossy Gábor: Hogy rend legyen!) Azért vannak kinn, mert Buda­pest munkanélküli munkásai a mai napon gyűlést kívántak tartani, amely gyűlésen szo­morú, siralmas helyzetükről akartak beszélni. Ezt a gyűlést a rendőrség jónak látta betil­tani. Miután pedig az a hír keletkezett, hogy a munkanélküliek talán a tilalom ellenére is kimennek az utcára, hogy nyomorukra, ínsé­gükre figyelmeztessék a főváros közönségét, közvéleményét, ezért volt szükség arra, hogy a se 1931 december 17-én, csütörtökön. 505 főváros a mai szent napon, szent karácsony ünnepe előtt néhány nappal, ostromállapotba helyezkedjék. Ezért kellett átalakítani hadszín­térré a várost. Kérdem én a t. képviselőtársaimtól, gondol­tak-e vagy gondolnak-e arra, hogy ennek az egynapi ilyenfajta készenlétnek költségeiből ki­telnék egyhavi murikanélküli .segély? Kérdem, gondoltak-e ' arra, hogy nem lett volna-e he­lyesebb, humánusabb, politikusabb és okos­sabb dolog ezeknek a költségeknek r összegét odaadni arra. a célra, riogy a munkanélkülieket fegélyezni lehessen? A kormány nem ezt látta jónak, hanem — mint mondom^— e helyett oda­állt és a maga kíméletlenségével és könyörte­len ségév el kijelentette, hogy imunkanélküli se­gélyt pedig a szakszervezetekben szervezett •munkásoknak nem ad, is iha ez a munkásoknak nem tetszik, nem tehet róla, pénze nincs. De ime, van pénze arra, hoggy ostromállapotot te­remtsen; van pénze: arra, amibe egy ilyen egynapi felkészülés, egy ilyen egynapi ostrom­állapot kerül. Kérdem: kell-e ennél jellemzőbb dolog a mai kormányzat rövidlátó politikájá­nak jellemzésére? Kell-e ennél beszédesebb bi­zonyíték a mellett, hogy ez a mai kormányzat lelketlen, cinikus gondolkozású? Kell-e erősebb bizonyíték arra, hogy ennek a kormányzatnak egész viselkedése fennhéjázó. provokáló a munkanélküliekkel szemben ? Ez a kormányzat, amely a réginek a folytatása, nem­zetinek és kereszténynek nevezi magát, megkí­vánja hogy ilyennek tartsák, ilyennek higy­jék, ilyennek jellemezzék. T. Képviselőház! A mai lapokban olvas­ható, hogv Németországban, abban az ország­ban, amelynek népe még nagyobb nehézségek­kel küzd, mint a mi országunk, amely ugyan­csak mindenféle és mindenfajta intézkedésekre kényszerül, hogy a birodalomban a nyomorral és Ínséggel szembeszálljon, a íbirodalom kormá­nya, Brüning kancellár kiadott ugyan újabb szükségrendeleteket, de mielőtt ezeket érvénye­sítette, illetőleg kihirdette volna, úgy, mint minden alkalommal, most is tárgyalt elsősorban annak a nép rétegnek képviselő ivei. amely nép­réteget a legjobban érinti a mai időknek a nyo­mora, a mai idők súlya, — tárgyalt a szociál­demokratapárttal, a szakszervezetek képviselői­vel, és a rendelet kiadása előtt most is, mint minden alkalommal, bizonyos kérdésekben meg is egyezett úgy a szociáldemokratapárt, mint a szakszervezetek vezetőségével. Éppen a mai la­pokban olvashattuk, hogy az az ínségrendelet, amelyet Brüning kancellár legutóbb kiadott, a munkásokat érintően és a munkások érde­keire vonatkozóan sok pontban nemcsak hogy nem tartalmaz rosszabbításokat, '- ellenkezőleg: bizonyos vonatkozásokban javításokat tar­talmaz. T. Ház! Egy ilyen kormányzat, mint ami­lyen a Brüning kormány, mindezek ellenére jogot formálhat, igényt tarthat arra, hogy nemzeti kormánynak nevezzék, mert törekvé­seiben az vezeti, hogy elsősorban azoknak a helyzetét enyhítse, akiket a mai nyomorúság a legsúlyosabban sújt. a legsúlyosabban érint. Nincs Európában ország, ahol a kormányzatok ma ne volnának tekintettel arra, hogy a mai időkben a munkásosztály az, amelyről külö­nösképpen kell gondoskodni, mert a munkás­osztály az, amely a mai helyzettel, a mai vál­sággal szemben a legkisebb ellenállóképesség­gel rendelkezik, amely csak a két keze mun­kájára szorul és ha munkája nincs, ki van téve minden nyomornak, minden Ínségnek, minden szenvedésnek. Ilyen értelemben tehát 73*

Next

/
Thumbnails
Contents