Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-40

504 Az országgyűlés képviselőházának h0. igen jelentőségteljes kísérlet tétetett folyamatba <a tuberkulózis elleni védekezés területén és pedig Pesterzsébeten az 1925-ben felállított tüdőbeteggondozó intézetben, amelynek vezetője dr. Szálai Jenő főorvos, aki a tuberkulózis elleni védekezés terén az orvostudományi ismeretek alapján és már a külföldön bevált kísérletek alapján próbálkozott az úgynevezett Friedmann-féle szernek alkalmazásával. {Szüts István: Ez igaz! így van!) Ez a teknősbéka tuberkulotikus bacillusaiból készült szer, amelynek beoltásával csodálatos és meglepő eredményeket értek el már egyes helyeken, és ezt alkalmazta itt Szálai főorvos. Meg kell állapítanunk azt, hogy míg 1925-ben Pesterzsébet városa a tuberkulotikus halálozások terén 52 magyar város között a harminchatodik helyen állott, tehát igen rossz helyzetben volt, hat esztendő után, tehát ma már az utolsó helyen áll, annyira csökkent a tuberkulotikus halálozások száma. (Szüts István: Ez igaz!) Ez ennek a szernek alkalmazása révén következett be. (Szüts István: A polgármester fiát is kigyógyította!) Az történt, hogy dr. Szálai Jenő az ottani képviselőtestülettel és a polgármesterrel egyetértésben a kezdeti tuberkulózis kötelező bejelentését foganatosította a városban. Van egy általános érvényű ilyen rendelet amúgyis, de ezt általában nem szokták foganatosítani sehol, nem jelentik be az ilyen kezdeti tuberkulózist. Pesterzsébeten komolyan végrehajtották ezt, tehát tudták azt, hogy hol jelentkezik, hol van már kezdődő sádiumban a tuberkulózis, ezeket az eseteket ezzel a szerrel próbálták hatálytalanítani és pedig a könnyebb eseteket két injekcióval, a súlyosabbakat négy injekcióval és ezzel már teljes eredményt értek el. Ezenkívül a fertőzött családokat védőoltásokkal látták el, illetőleg ott, ahol a családban fertőző beteget fedeztek fel, a család tagjait védőoltásokkal látták el és így akadályozták meg, hogy a betegség tovább terjedjen. Meg kell állapítani, hogy ez ^, szer, ez a kezelési módszer hallatlan nagy eredményeket ért el, úgyannyira, hogy a külföld figyelmét is magára hívta, mert az orvosi szaklapok statisztikai kimutatásokban közölték az eredményeket. Megtörtént 1927-ben, hogy a porosz népjóléti miniszter meghívta Berlinbe dr. Szálai Jenőt, hogy tartson előadást erről a kezelésről, ezenkívül a németbirodalmi postaminiszter ugyancsak a pesterzsébeti eredmények alapján elrendelte a németbirodalmi postaalkalmazottaknak ilyen szerrel való kezelését és hallatlanul nagy és csodálatos eredménnyel járt ez a rendszer. Kérdezi az ember, hogyha ez így van és az eredmények jelentkeznek, vájjon miért ne lehetne általánosítani ezt a kezelést? Ezen a téren természetesen mindig jelentkezni szoktak a vaskalaposságnak a szempontjai, különösen a tudomány terén egy új módszerrel való kísérlettel szemben mindig jelentkeznek a régi tekintélyek ellenvéleményei. Kétségtelen, hogy vita fejlődött ki a szakirodalomban a kérdés körül, de már azóta ebben a vitában azok maradtak alul, akik ennek az új szernek alkalmazása ellen törtek lándzsát. Amikor nálunk, Magyarországon, meg lehet állapítani ezeket a konkrét nagy eredményeket, akkor természetesen nem lehet elzárkózni az elől, hogy megpróbáljuk ezt másutt is alkalmazni. Száznál több orvos nyert ott már kitanítást és maguk megállapítják, hogy milyen jó eredményeket tudnak produkálni. Engem egy kiváló belgyógyász tegnap telefonon . felhívott, érteülése 1931 december 17-én, csütörtökön. sülve arról, hogy ilyen interpellációt jegyeztem be és saját eseteit ajánlotta figyelmembe. Elmondotta, hogy például a nőgyógyászati tuberkulózis, a genitalis tuberkulózis esetében, amelynek gyógyítása nagyon nehéz, amelynek kezelése csak sebészeti úton történhetik, ami rendszerint kiszámíthatatlan eredménnyel jár, a Friedmann-féle szerrel dr. Szálai Jenő útján történt kezelés teljes százszázalékos javulást és gyógyulást eredményezett. A szemtuberkulózis esete a legkényesebb és megtörtént pl. az, — s erre hivatkozik hazánk legnagyobb szemészprofesszora, Grósz Emil —, hogy az I. számú szemészeti klinikán kezeltek egy szemtuberkulotikus beteget és a kiváló professzor már kénytelen volt lemondani arról, hogy eredményt érhessen el. Utána ezzel a Friedmann-szerrel való kezelés teljes gyógyulást eredményezett, látását a beteg visszanyerte és egészséges szeme lett. (Rassay Károly: Be kell oltani a kormányzatot!) Ennek az eredményeként, amikor a Közegészségügyi Tanács foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy ennek a szernek a használata tiltassék el, éppen Grósz Emil professzor volt az, aki kijelentette, hogy bizony ennek a szernek eltiltását a maga részéről nem javasolhatja, mert neki magának is van olyan esete, amikor egy súlyos szemtuberkulotikus ember meggyój gyúlt általa. De százszámra mutat fel hasonló kóreseteket Szálai Jenő dr. arravonatkozólag, hogy ő milyen eredményeket ért el. Ezek ellenőrizhetők. Amikor már ezeket az eredményeket konstatálta öt éven keresztül, jónak látta ezzel a közömbösséggel szemben valamiféle akciót indítani és a népjóléti kormányhoz fordult azzal a tiszteletteljes és igen szerény kéréssel, hogy küldjön ki a kormány egy szakbizottságot, amely vizsgálja meg az ő gyógyításának eredményét és megmondván a maga véleményét, tegye általánossá Friedmann-féle szerrel való védekezés 'rendszerét. Mi történt? Négy hónappal a beadvány után kapott egy választ, amely roppant hidegen és közömbösen csak azt tartalmazza, hogy méltóztassék a t. doktor úrnak magának egy szakbizottságot összeállítani, hogy az konstatálja az eredményt. Erre ő természetesen nem vállalkozhatott, mert hiszen elfogultnak minősítették volna azt a bizottságot, amelyet ő állít Össze; tehát ismételten arra kényszerült, hogy kérje és most már általam is felhívja a közvélemény figyelmét arra a fontos : kérdésre, hogy a népjóléti minisztérium, az egészségügyi kormány küldjön ki egy szakbizottságot, amelyben legyenek kiváló orvosok, de ne azok elsősorban, akik elfogult, preokupált véleményt nyilvánítottak a szerről, hanem minden fajtája az orvosoknak, és küldessenek ki ebbe a bizottságba a kérdéssel szociális szempontból foglalkozó más férfiak is, s így vizsgálják felül a pesterzsébeti eredményeket és ezen az alapon döntsenek abban a kérdésben, hogy vájjon ezzel a szerrel lehet-e a tuberkulózis ellen védekezni. Meg kell jegyeznem, fontos véleménynyilvánítás lenne ez abban a tekintetben is, hogy kellő hatályos védelem érhető-e így el, mert hiszen szanatóriumot sem tudunk erre a célra létesíteni, elég kórházat nem tudunk felálítani, minthogy ezek roppant drágák, viszont ezzel a szerrel igen olcsón és nagyszerű eredményeket érhetünk el. Ezért voltam bátor a Ház figyelmét felhívni.erre a kérdésre (Helyeslés.) és felhívni azoknak a képviselőtársaimnak a figyelmét. akik maguk is igen sok konkrét eredményről tudnak. így például Szűcs István képviselőtár-