Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-40

I 502 Az országgyűlés képviselőházának hO, ez alatt nem keres az illető, hanem még fizet­nie kell a lova után az ottani eltartásért. Amikor mindezeket az anomáliákat látjuk, amikor azt látjuk, hogy a koporsót kiviszik a kirakat, ablakából, a temetkezési vállalattól, amikor ilyen meneteket látunk, amelyek össze­szednek ^olyan elképzelhetetlen holmit, amelyet mind nélkülözhetőnek minősitenek, akkor azt mondhatjuk, hogy ezt csak: azért teszik, hogy az igen t. pénzügyminiszter úr, helyesebben mondva a pénzügyminisztérium ideiglenes ve­zetésével megbízott államtitkár úr munkát adjon a népjóléti miniszter úrnak. Mert itt az a helyzet áll elő, hogy a jobbkéz nem tudja, mit csinál a bal. Az egyik helyen elvisznek mindent, földönfutóvá, nyomorulttá teszik az embert, a másik helyen pedig a népjóléti mi­niszter keresi a módot, hogyan tudna segí­teni ezen a szegény nincstelenen. Ez így nincs jól, ez így nem mehet tovább. Ezek az anomáliák, amelyeket elmondot­tam, a múlt hónapban játszódtak le. Engedjék meg azonban képviselőtársaim, hogy rámutas­sak, hogy ezzel szemben milyen álláspontra he­lyezkedik a pénzügyi kormányzat. (Zaj a jobb­oldalon.) Igen t. képviselőtársaim, végtelenül meg­tisztelve érezném magamat ... Elnök: Csendet kérek a jobboldalon! Andaházi Kasnya Béla: . . . hogy ezt a nagy szegénységet legalább a szent ünnepek alatt meghallgatnák és nem kaszinói levegőre változtatnák át és a privát ügyeiket künn tár­gyalnák le. (Mozgás a jobboldalon.) Elnök: A képviselő úr tartózkodjék elnöki jog gyakorlásától. Andaházi Kasnya Béla: Az elnök urat kí­vántam megkímélni . . .(Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő^ urakí A képviselő urak tartoznak a Ház iránt annyi tisztelettel, hogy hallgassák meg az elnököt. (Zaj.) Figyelmeztetem a képviselő urakat arra, hogy társalgásukkal a tanácskozást ne zavar­ják. Andaházi Kasnya Béla: De hiszen csak szegény emberekről van szó, az nem érdekli őket. A pénzügyminisztérium mindezekkel az anomáliákkal szemben egészen más álláspontra helyezkedik. Amikor azt látjuk, hogy ezeknek a szegény embereknek elviszik az utolsó darab­jukat is, ugyanakkor a szegedi pénzügy igaz­gató mindazokkal a községekkel szemben, ahol nem folytak be kellő mértékben az adók . . . (Zaj jóbbfelol.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Andaházi-Kasnya Béla: . . . mondja ki a bizottság a felelősséget. Azt, hogy milyen sze­gény a megye és 'milyen szegény maga a ke­rület, — azt hiszem, bogy ez Krüger Aladár képviselő urat is érdekelni fogja. Hiszen az ő községeiről is szó van (Krüger Aladár: Oda­figyelek.) — számokkal fogom ismertetni. Szá­mokban mutatom meg, ihogy milyen adóhátra­lékok vannak, mert ez a legjobban illusztrálja a nagy szegénységet. Algyőn 74% az adóhátra­lék, Dorozsmán 83, Kisteleken 76, Öttömösön 98, Pusztamérgesen 76, Sándorfalván 84, Sö­vényházán 78, Tápén 42, Csongrádon 66'71, Csányteleken 58.75, Tömörkényen 87.35, Derek­egyházán 72.80, Fálbiánsebestyénen 31.78%, Mindszenten, amely az én választókerületem központja, 103%, Nagymágocson 93.07, Szegvá­ron 91'80, Szentesen 58'90%. Végeredményben az egész vármegye 51% adóhátralékkal tartozik a pénzügyminisztériumnak. ülése 1931 december 17-én, csütörtökön. A behajtás szelleme állítólag az, hogy hu­mánusnak kell lenni és természetesen kellő eréllyel kell eljárni, amit magam is teljes mér­tékben osztóik, mert igenis azzal szemben, aki­neik van földje és nem fizet, kellő eréllyel kell eljárni. Nagyon nagy különbség van azonban ebben ia tekintetben. Van olyan, akiben megvan a készség, megvan a fizetési készség, de nincs meg a módja, nincs meg a, lehetősége arra, hogy fizessen. Ezek a számok a legjobban bi­zonyítják, hogy ez .a megye képtelen arra, eb­ben a megyében a szegény lakosság minden igyekezete és minden szándéka mellett sincsen abban a helyzetben, bogy az adóhátralékokat megfizesse. Ezért tisztelettel ikérem a pénzügy­miniszter úr helyettesét, hogy vegye gondjába ezt a kérdést, nézzen utána ezeknek a dolgok­nak, mert azzal, hogy a zsírszódát, illetve lúg­követ eltiltják a megyében még orvosi reláció­ban is, ia szegénykérdés még nincs elintézve, mert hogy az egyik végrehajtót végrehajtás köziben leöntötték, ez nem ok arra, hogy az egész megyében ne lehessen sehol sem lúgkövet kapni és ezzel csak újabb kárt csinálnak ép­pen azoknak a végrehajtatott szegény kisembe­reknek, mert az elesett sertésnek, illetve az el­esett állatnak a szalonnáját nem tudják ki­főzni szappanná, mert hiszen tudvalévő, hogy ahhoz zsírszóda kell. Ha azt hiszi a pénzügy­miniszter úr helyettese, hogy itt zsírszódaren­deletekkel me? lehet oldani a szegénységet és az adózás kérdését, akkor rendkívül téved, mert az egyik oldalon tönkrenyomorítani, tönkre­silányítani ezeket a kisembereket, a másik ol­dalon pedig a látszólag karitatív cselekedetek­kel segítségére menni: nem Őszinte, nem kegyes dolog; hanem tessék nekik módot és lehetőséget adni arra, hogy kereshessenek, hogy dolgozhas­sanak, mert, amikor ilyeneket csinálnak, ugyanakkor a pénzügyminiszter úr az árterü­leteknél, a folyammérnökségeknél olyan téte­leket törölt, amelyek közvetlenül az ő jövedelmi forrásukat képezték és a Tisza partián. vala­mint az árterületeken végzett munkáknál vala­hogyan visszatérült ez az Összeg. Akkor, amikor minden keresettől elesnek ezek a szegény emberek, azt kell mondanom a pénzügyminiszter úr helyettesének, hogy igen rossz helyen jár, igen rossz politikát képvisel, mert ez semmiesetre sem alkalmas ennek a kü­lönben is (felhajszolt idegű népnek a megnyug­tatására. Es végeredményben is ez kirívó igaz­ságtalanság. Az előttem szólott képviselő úr is rámuta­tott beszédében azokra az irreális és immorális nagy hasznokra, azokra a nagy profitokra, amelyeket a pénzügyminisztérium nemcsak hogy elvisel, amelyekhez nemcsak hogy nem nyúl kellő kézizel hozzá, hanem minden tekintet­ben rendeletileg is szabályoz és elő is segít. Ugyanakkor azt látjuk, hogy ezek a szegény kis elesett emberek .nemcsak hogy nem része­sülnek^ a legkisebb védelemben, nemcsak: hogy nem részesülnek a legkisebb megértésben, sze­retetben, hanem még ezek a megholt lelkek is a kiuzsorázás áldozataivá lesznek ebben a for­mában. Mert akinek még van valamije, attól is elszedi mindenét ez a nagy moloch, ez a lehe­tetlen helyzet, ez a gazdálkodás, amely, igenis, katasztrófába viszi ezt az országot. Nem kívánom tovább folytatni beszédemet, arra kérem az államtitkár urat, legyen szíves, nézze meg ezt a kérdést és győződjék meg róla, hogy ez a megye, ahol 51%-os adó­hátralék van az év végén, nem azoknak a me­gyéknek a kategóriájába tartozik, amelyek nem akarnak fizetni, hanem azok közé tartozik,

Next

/
Thumbnails
Contents