Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-29

Az országgyűlés képviselőházának 29, műtrágyának nézem és termésfokozó hatását keresem, nem találom, mert ez a műtrágya még^ nincs kipróbálva és azok a kísérleti par­cellák, amelyekre önök ezt a műtrágyaféleséget szórták, még nem váltak be. Legjobban bizo­nyítják ezt úgy a mennyiségi, mint a minőségi eredmények. (Derültség jobbfelöl. — Farkas István: Ott van a műtrágya a másik oldalon!) Elnök: Farkas képviselő urat kérem, ne személyeskedjék! (Zaj jobbfelöl.) Csendet ké­rek! Különben is a képviselő úr első alkalom­mal beszél, ne tessék zavarni! Br. Vay Miklós: Saját személyemre vonat­kozólag megjegyzem, hogy ne méltóztassék azt gondolni, hogy a kormány hivatalos támo­gatásával jöttem be, mert a párt és a kormány mindent elkövetett és minden törvényes esz­közt felhasznált arra, hogy megbuktasson. En csak tárgyilagosságomat akarom igazolni, amikor ebbe a többségi pártba beléptem és nem személyi, hanem országos érdekekből azt a kormányt támogatom, amely az országot már nem egyszer megmentette az összeomlás­tól és újból felépítette. (Buchinger Manó: Mi­lyen fiatal és máris támogatja! Sokra viszi! — Derültség!) Azok az intézkedések, amelyek a kormány részéről már megtörténtek, eredményesek, pél­dának okáért a vetőmagakció már teljes si­kert hozott, továbbá az in^égakció is már meglehetősen előrehaladott állapotban a köz­ségeknek és a faluknak szükségeit szolgálja ki, úgyszintén az uzsoratörvényről szóló ter­vezet és az adóvédelmi rendelet a falu szem­pontjából teljes megelégedésre talált. Ezzel is azt akarom igazolni, hogy igenis nemcsak okunk van rá, de kötelességünk is a kormányt teljes mértékben támogatni. T. Ház ! Én nemcsak az én vidékem faluját képviselem, hanem képviselem egyúttal az egész Tiszántúlt. Azt a Tiszántúlt képviselem, amelyet a román megszállás alatt a román hor­dák már egyszer kiraboltak, és amely a fagy­kár következtében is .a legtöbbet szenvedett és a legsúlyosabb helyzetben van. Vagyok bátor bejelenteni azt, hogy választókerületem minden községében panasznapokat tartottam és az itt elhangzott panaszokat röviden összefoglalva az igen t. kormány elé terjesztem azokat az óhajokat, amelyek »a falun sürgős megoldásra várnak. így elsősorban is a falu szempontjából a legigazságtalanabbnak és a legrosszabbnak tar­tom azt, hogy az adóteher nem igazságosan oszlik meg. Ezzel kapcsolatban a, legsúlyosabb ma falun az adóvédelmi rendelet enyhítése után az adókérdés, amely példának okáért az én kör­zetemben nagyon súlyos és súlyosbítja ezt a helyzetet az is, nogy a fagykárok által előírt adóhátralékok feltornyosultak és ezeket csak kölcsönök formájában hosszabbították meg és nem realizálták. Én ezzel a kérdéssel kapcsolat­ban a pénzügyminiszter úr intézkedését kérem az 1929: XXIII. te. 16. §-ának alapján, amely azt mondja (olvassa): «Felhatalmaztatok a pénz­ügyminiszter, hogy a több éven át felszaporo­dott, valamint a három évnél régebbi adó- és illetéktartozások rendezését időnkint elrendel­hesse és hogy az adók rendezésénél méltánylást érdemlő esetekben a hátralék után járó kése­delmi kamatokat, sőt ha a tartozás behaitása a fizetésre kötelezett megélhetést létalapjában támadná meg, a fennálló tőketartozásokat is mérsékelhesse vagy egészben is törölhesse » Igen kérem a pénzügyminiszter urat arra, hogy sürgős adórevizíót rendeljen el különösen azok­ban a járásokban, azokon a vidékeken, amelyek jelenleg még ínségben is szenvednek. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. III. ülése 1931 november 27-én, pénteken. 37 Másik súlyos problémája a falunak a köz­munkaváltsági adóteher. (Úgy van ! Ügy van ! jobbfelöl) Ez szerény nézetem szerint olyan antiszociális adónem, (Ügy van ! Ügy van ! a jobboldalon!) amelyet mindenáron rendezni kell annál is inkább, mert a kormány erre mái­ígéretet tett, (Lázár Miklós : Évek óta sürget­jük — Felkiáltások a jobboldalon! Mi is!) és ezt az ígéretet mindezideig nem váltotta be. (Ügy van! Ügy van!) Ez a közmunkaváltság a legnagyobb adóterhet jelenti. Az én vidékemen például egy katasztrális holdra az összadóteher, állami .vármegyei és minden egyéb adó, körül­belül 20 pengő. Igen kérem a kormányt, hogy ezt a kérdést minél hamarább oldja meg, mert ezzel feltétlenül segítene a falu lakosságán és a falu hangulatán. A Tiszántúl egyik nagy panasza a vasúti szállításoknál előállt helyzetre vonatkozik. Ezzel kapcsolatban a Tiszántúl azt kéri, hogy a múltban érvényben volt vasúti kedvezmé­nyeket az állatszállításokra vonatkozóan a Ti­szántúlra nézve újra állítsák vissza mindad­dig, amíg a Csehországgal megkötendő keres­kedelmi szerződés lehetővé nem teszi a Cseh­országba való exportálást. Felhívom a keres­kedelemügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy a vasúti tarifákat szíveskedjék ennek megfelelően leszállítani. Mint méltóztatik tudni, a vasúti utazások kérdésénél az egész nagyközönség az ország­ban leépít. Aki eddig első osztályon utazott, az most második osztályon utazik, aki eddig második osztályon utazott, az most harmadik osztályon utazik. Csak a falu népe az, amely a iharmadik osztályról nem tud hova leszállni, pedig szükség volna rá, mert a személyszállí­tási tarifákat felemelték. Ezt a kérdést meg­oldhatónak tartanám, úgy, hogy a vasúti sze­mélyszállítási díjak kérdésével kapcsolatban állítsák fel ideiglenesen a személyforgalom­ban a negyedik osztályt. Ez a falu kívánal­mainak megfelelne és a panaszok levezetésére szolgálhatna. A földbirtokreformmal kapcsolatban is igen sok panasz érkezik. Erre vonatkozóan csak utalok Temesváry képviselőtársamnak a múltban tartott interpellációjára. A nyugdíjkérdéssel kapcsolatban méltóz­tassék megengedni azt a kijelentést, hogy sze­rény véleményem szerint a nyugdíjkérdéshez nem szabad hozzányúlni, nem szabad szerzett jogokat megtépázni, hanem inkább arra kell törekednünk, hogy az igazságtalanságokat és aránytalanságokat, amelyek a nyugdíjtör­vénnyel kapcsolatban vannak, megszüntethes­sük. T. Képviselőház! Még egypár példát kí­vánok felhozni arra, hogy milyen súlyos az országban a mezőgazdaság adóterhe és hogy míg az egyéb foglalkozásúak csak igen kis százalékban részesülnek a közterhekben, addig a mezőgazdaság és általában véve az a va­gyon, amely látható, hozza a legtöbb áldoza­tot. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) A mezőgazdaság az ország adóterhének 41'29%-ában részesül, a jövedelemnek pedig csak 21'08%-ában; az ipar ezzel szemben 5*64% jövedelemben részesül s az adóterhek 7'11%-át viseli. Az értelmi foglalkozásúak pe­dig, ahova tartoznak az ügyvédek s a szabad pályán levő különböző foglalkozásúak, sebé­szek, orvosok, művészek, az összjövedelemből 2%-ban részesülnek, az adótehernek ellenben csak. 1'2%-át viselik. Kérem, méltóztassék beszédidőmet 10 nerc­cel meghosszabbítani. 6

Next

/
Thumbnails
Contents