Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-29

Àz országgyűlés képviselőházának 29. sonló a helyzet. A régi vidéki hetivásárok, amelyek országos vásár képét matatták. Hódmezővásárhelyen, Orosházán. Ma egy országos vásár forgalom tekintetében csak egy összezsugorodott vidéki hetivásár képét, vagy egy futóvásár képét mutatja. Kérdezem, hogy ezek mellett a lenyomott jószágárak mellett miből fizetik a nagy adókat, a felemelt adókat, miként bírják el a Nemzeti Bank szerencsétlen devizapolitikája folytán a magyar mezőgazdaságra nehezedő terheket. A t. kormánynak és a 33-as bizottságnak kolosszális bölcsessége folytán, nemcsak a mezőgazdákat, hanem a szintén kellő jövedelem, a kellő kereset híján lévő kisiparosokat és kereskedőket is megajándékozták, általában mindenkit megajándékoztak azzal, hogy vonszolhatja életét a régi Bethlen-rendszernek folytatását képező mai kormányrendszer baljós csillagzata alatt, mindenki elkeseredhetik, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) kivéve — hozzáteszem, — a nagytőkét és a gyáriparosokat, amelyek most is megtalálják számításukat. (Ügy van! balfelöl.) En tiltakozom a Nemzeti Bank devizapolitikája ellen és nyilt kérdést intézek Tabakovits Dusán úrhoz, aki ennek a devizapolitikának főeszközlője; meddig tartja azt megengedhetőnek, hogy a magyar mezőgazdaság, a magyar kisipar, a magyar kereskedelem érdekeinek semmibevevésével a Nemzeti Banknak devizapolitikáját odaállítsák ma is a nagytőkének és a gyáriparnak szolgálatába? (Ügy van! balfelől.) T. Ház! önző érdekhajhásizó politika az, amelyet a gyáripar, amely ma, elismerem, hogy nehézségekkel küzd, — de nem küzdött a múltban, lefölözte a tejet a mezőgazdaság kárára és rovására — folytat. A valutáris nehézségek éppen ennek folytán szinte kibírhatatlan ólomsúllyal nehezednek álmagyar élőáruexportra és kereskedelemre és közvetve az egész magyar közgazdasági életre. Sándor Pál t. képviselőtársam itt volt a múltban húsz esztendővel ezelőtt, amikor ezekről a padokról elszánt, erős küzdelemt folytattunk az önálló magyar nemzeti jegybank kivívása ^érdekében a közös bankrendszerrel szemben. Nagy kifogásunk volt akkor, hogy a régi^ közös bank nem törődött a mezőgazdaságnak és a kisiparnak kellő hitellel való ellátásával. Megkövesedett érzéktelenséggel viseltetett ezen téma iránt. Most, húsz esztendő után, mintha a mi önálló magyar nemzeti jegybankunk ezt a megkövesedett érzéktelenséget átvette volna! Hol van a kormány, hol van a kellő erély? (Sándor Pál: Es hol a devizái — Derültség.) Kérdezem, hol a deviza és hol .az állattenyésztés prosperitása? (Dinnyés Lajos: Elment a választási költségekre ! ) T. Ház! Méltóztatnak tudni, hogy az állattenyésztés ma nagy rizikóval járna Magyarországon akkor is, ha kellő belfogyasztási piacunk és kellő exportunk lenne,mert ha az állatot betegség lepi meg, akkor ott van a szérumkartell a maga kiuzsorázó áraival. (Sándor Pál: Állami támogatással!) Elismerem, hogy amit nem tudtunk hat hónapon át keresztülvinni interpellációra való intézése révén, amely interpellációkat Sigray Antal t. képviselőtársam és szerény magam intéztünk az akkori földmívelésügyi miniszter úrhoz, hogy engedje meg a | szérumkartellel szemben kartellen kívül álló ! állatoltóanyagintézet felállítását, azt most el- j értük. Ivády t. földmívelésügyi miniszter úr i engedélyt adott pár héttel ezelőtt ilyen szé- , ramkartellen kívül álló állatoltóanyagot és i ülése 19S1 november 27-én, pénteken. 31 szérumot gyártó intézet felállítására. Ha ezt el is ismerem, ezzel még nem elégedhetünk meg. Nincs kivitel, nincs belfogyasztási piac. Mi lesz ennek a következménye? Az, hogy a magyar állattenyésztés

1 elsorvadása és végső anyagi válságba zuhanása folytán a magyar mezőgazdasági élet még fizetésképtelenebbé lesz, mint,amilyen jelenleg. T. Képviselőház! Kérdezem továbbmenően : miért van nekünk egyáltalában követségünk Bécsben? Azért, hogy csak fogadónapokat tartson, hogy reprezentáljon? Azért, hogy esetleg a Magyarországból odamenők és a külfüldről jelentkezők ügyes-bajos dolgait elintézze? (Buchinger Manó: Ha elintézné! De nem intézi el!) Nem erre kell nekünk a külföldi követség. Nemcsak Bécsben, hanem mindenütt, a mi követségeinknek a régi begyepesedett diplomatarendszer helyett a közgazdaság, a kereskedelem, a magyar ipar pártolását, a magyar mezőgazdaság érdekeit előmozdító élő és eleven szerveinek kell lenniök. Ha a bécsi követ nem úgy működik, mint ahogy kellene, tessék felváltani, kicserélni, tessék szakképzett ifjú erőket odatenni. (Buchinger Manó: Állandóan nyomorítja a szegény emigránsok életét. Arra való a bécsi követség. — Zaj. — Spicliskedik a szegény emigránsok ellen. — Zaj. — Tizenhárom év óta nem engedi élni őket. Erre való a bécsi követség. — Zaj.) Ne dugják a homokba a fejüket, ne tacétás ajtók mögül intézzék bécsi követségünknél és más követségeinknél az ügyeket, hanem konstatálják és működésükkel pecsételjék meg azt az igazságot, amelynek itt mindanyian tanúi és szószólói vagyunk. Mi ennek az országnak belpolitikai rekonstrukcióját akarjuk a mostani rendszernek a közélet színtetéről való békés elvonulása által, a titkos választójog behozatalával. De tudjuk, hogy ez még nem minden. Tudjuk, hogy itt egy gazdasági nagy életvérkeringésnek kell megindulnia. Ehhez azonban bent erélyesebb, elevenebb, gerincesebb mezőgazdasági és kisiparpártoló politika és az kell, hogy kint a mi követségeink élő őrtállói legyenek ama nagy gazdasági érdekek biztosításának, amelyeket itt .a belmezőkön nem tudunk teljesen biztosítani, hanem kellenek hozzá a külpolitikai és külgazdasági kapcsolatoknak olyan biztosítása is, amelyet mi magunk, ha követségeink nem jól dolgoznak, nem tudunk olyan eredménnyel biztosítani, amint az a viszonyoknak, a reánk nehezedő nehéz körülmények közöt a gazdasági válságból való kijutás követelményeinek megfelel. T. Képviselőház ! Megígérem a t. Elnök úrnak, hogy nem fogok hosszan beszélni. Tekintettel azonban arra, hogy még konkrét adatokat kell idehoznom, amelyeknek feltárása a t. Házat is meg fogja lepni, kérem, méltóztassanak beszédidőmet tíz perccel meghosszabbítani. Elnök : Méltóztatnak megadni ? (Igen !) A Ház megadja. Kun Béla : T. Képviselőház ! Mi történt a múlt hetekben, amit szóvátettek az Omke nagyválasztmányi ülésén, a Mezőgazdasági Kamarában, de a kormány részéről erre a szomorú ténykedésre sem cáfolat nem történt, sem pedig azt meg nem magyarázzák, hogy elfogadhatónak tartsuk mindannyian. Méltóztatnak tudni azt, hogy a 700, 400, 300 és 193-as szám, amelyre hivatkoztam, darabszám. Az e számokban feltüntetett élőállatkiviteli restrinkció azért állott elő, mert az osztrák mezőgazdák hivatkoztak arra, hogy saját állattenyésztésük ér-