Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-36

Az országgyűlés képviselőházának 36 nehézsége, de mégis vallom, hogy az előbb említett szempont, amely a kisbirtokos ellen üzen hadat, ráfeküdt az egész végrehajtásra, vallom azt, hogy a bíróság bármilyen jóakarat­tal is végezte a maga munkáját és számszerű­iéi? bármily rengeteg munkát fejtett is ki, még­sem volt és nem lehetett abban a helyzetben, hogy a földbirtokreform gondolatát a nagy nemzeti és szociális céloknak megfelelően való­sítja meg a végrehajtás során. Hiszen látjuk ezt most, mint már az előbb is említettem, amikor az embereknek nem tudom, hány száza­léka — az előadó úr 5%-ra taksálta — hagyta ott a földet, mert kéntelen a magas földvétel­árat megfizetni. Látjuk, hogy napról-napra gazdát cserélnek ezek a területek, látjuk, hogy nem tudnak ezekkel a pénzügyi problémákkal megbirkózni s nem tudják a magas vételárat megfizetni. Csongrád vármegye alispánja is kijelentette pl., hogy a földbirtokreform végre­hajtása nem sikerült, — szó szerint idézem, amit mondott — mert akiken segíteni akartak, azokat a földbirtokreform végrehajtása során tönkretették. Amikor tehát azt látom, hogy gyakorlati emberek, akik ott élnek a nép kö­zött s foglalkoznak a nép ügyes-bajos dolgai­val, így nyilatkoznak, akkor nekem le kell szállítanom az előadói beszéd értékét a tény­leges valóságra és meg kell mondanom, hogy igenis, sajnos, Magyarországon tragikus mó­don nem sikerült a földbirtokreform meg­oldása, (Úgy van! balfelől.) amint hogy Ma­gyarországon évszázadokon keresztül nem si­kerültek a reformok, amikor pedig az ország népének érdekeit reformok sorozatával kellett volna szolgálni. Csődöt mondtak, vagy későn érkeztek ezek a reformok. így jártunk a föld­birtokreformmal is. De nem rejtem véka alá meggyőződésemet, hogy kell jönnie egy másik, egy komoly földbirtokpolitikai reformnak Ma­gyarországon, jönnie kell annak az erőteljes földreformnak, amely lehetővé teszi, hogy a magyar nép, amelynek ősei ezer éven át vérez­tek ebben az országban, gyökeret tudjon verni és meg tudja lábát vetni ebben a magyar talajban. (Szakács Andor: Helyes!) T. Ház! Ezzel a javaslattal kapcsolatban még csak egy kérdést vetek fel, ez pedig a vagyonváltság-földek kérdése. Ügy látom, mintha ezeket a vagyonváltságföldeket titok­zatosan kezelnék, mert a törvényhozás tagjai is teljes tájékozatlanságban vannak ezeket a terü­leteket illetőleg. (Krüger Aladár előadó: Az Altruista Banknál megtudhatók ezek az ada­tok!) En nem fordulok az Altruista Bankhoz, nekem mint törvényhozónak kötelességem a kérdés iránt érdeklődni és szeretném, ha ezt az érdeklődésemet az illetékes pénzügyminisz­ter, illetőleg a pénzügyi államtitkár úr kielégí­tené. Azt tudjuk, hogy körülbelül hány ezer katasztrális hold jutott földbirtokpolitikai célokra a vagyonváltság során. Azt is tudjuk, hogy ezek a kincstár kezelésében vannak. Azt is tudjuk, hogy ezek ki lettek osztva, de hal­vány sejtelmünk sincs arról, hogy milyen pénz­ügyi eredményeket hoztak ezek az államház­tartás számára. A törvényhozás tagjai közül senkinek sincs fogalma arról, mit jelentenek ezek az objektumok pénzügyi szempontból. Én más alkalommal is felvetettem a kérdést és most szeretném, ha ez az érdeklődésem egyszer kielégítést is nyernie és a pénzügyminiszté­rium számszerűleg kimutatná, hogy mekkora terület jutott fold vagy on válts ág címén a ke­zeihez, s hogy ebiből mennyit osztottak ki és adtak vissza tulajdonösiaiknak. Mert hallot­tam ilyen esetekről is. Ezekre az adatokra ne­ülése 1931 december 11-én, pénteken. 335 kern r rendkívül nagy szükségem volna, hogy tisztán és világossian lássak a földbirtokre­fonm végrehajtásával kapcsolatban ebben a kérdésiben is. En nem megyeik az Altruista Bankhoz ezekért az adatokért, nem az Al­truista Banktól kell ezeket nekem megkap­nom, hanem a pénzügyminisztériumtól és a pénzügyminisztériumnak kell odahatni, hogy ezek az adatok végre-valahára a törvényho­zás elé kerüljenek. Kérem is az előadó urat, szíveskedjék arra törekedni, hogy ezek az adatok végre-valahára a törvényhozás elé kerüljenek. (Temesváry Imre: Sokszor vol­tak itt az adatok. Fájdalom, nem fizetnek érte, ez a baj! — vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Nem vagyunk tisztában a dologgal! — Temesváry Imre: Már kétszer bemutatta a kormány!) Nem vonom kétségbe azt, amit Te­mesváry képviselő úr mondott, viszont azonban arra is kíváncsi vagyok, mert hiszen a kérdés­nek nem az a lényeges része az én szempon­tomból, hogy ki fizet és ki nem fizet, engem a kérdésnek nem ez a része érdekel, hanem az, hogy itt van az államkincstár kezében egy nagy objektum, négyszázezer katasztrális hold és az érdekel, mi történt ezzel az objektummal? (Krüger Aladár előadó: Ki van osztva!) Mit jelent ez az objektum pénzügyi szempontból az országnak, milyen összegek azok, amelyeket évente kapunk és milyen összeg az % amelyet ezekből az Összegekből adminisztrációs célokra fordítunk? (Krüger Aladár előadó: Egészen minimális!) Elhiszem, hogy minimális^ de a minimális szó még nem teszi tisztává és vilá­gossá, hogy mennyi az az összeg számszerűleg. (Weltner Jakab: Kik kaptak és kik tartoznak?) Én erre vagyok kíváncsi. Ismétlem, a javaslattal szemben aggályaim vannak. Ezeket az aggályaimat kifejtettem, megmondotam, hogy azt céltalannak tartom és meg is okoltam a gazdasági albizottság hatáskörébe utalt azoknak a kérdéseknek az el­bírálását. Nem tartom célszerűnek a bíróság további fennálását az általam kifejtett okoknál fogva, ennélfogva a javaslat ellen vagyok. De amikor ezt megállapítom, ismételten utalok a földkérdés megoldásának önök által is sokat hangoztatott nemzeti és szociális szempont­jaira, utalok arra, hogy a földkérdést Magyar­országon is gyökeresen meg kell oldani, mint ahogy szerte egész Európában megoldották, utalok arra, hogy szerény megítélésem szerint az ország sorsa, az ország jövő boldogulása szorosan öszefügg a föld igazságos megoszlásá­val. Mi nem mehetünk más hazát keresni, ne­künk dolgozó tömegeknek itt kell élnünk, mi itt akarunk élni és életfeltételeinket akarjuk megteremteni azáltal, hogy gyökereinket a földbe tudjuk ereszteni. Tehát az ország egye­temes érdekét képviseljük. Ennek a gondolat­nak jegyében nem szűnök meg hangoztatni, hogy az a párt, amelyhez tartozom, programm­szerűen törekszik az általam kifejtett törek­vések megvalósítására, az a párt, amelyhez tartozom, igenis ezt a felfogást vallja pro­grammszerűen és ennek megvalósítására törek­szünk most is amikor a földbirtokreformnak eme szakasza szinte lezárul ezzel a törvény­javaslattal, amelyet az előadó úr ismertetett és amely a földbirtokrendező bíróság tevékeny­ségét bizonyos kérdésekben csak 1933 júniusáig korlátozza. Ismétlem, a törvényjavaslatot a már em­lített okoknál fogva nem fogadhatom el- (He­lyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Képviselőház! A Képviselőház folyó évi december 3-án tartott ülésén Keisinger

Next

/
Thumbnails
Contents