Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.
Ülésnapok - 1931-34
270 Az országgyűlés képviselőházának 3k. ülése 1931 december 9-én, szerdán. Lázár Miklós: T. Képviselőház! Tisztelettel kérem, interpellációmnak a következő interpellációs napra vató elhalasztását. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak az interpelláció elhalasztásához hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik Petró Kálmán képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi és pénzügyminiszter urakhoz a bornak szesszé való kifőzése és a szőlőmunkások ínségsegélyezése tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa): «Interpelláció a földmívelésügyi és pénzügyminiszter urakhoz. Van-e tudomása a földmívelésügyi és a pénzügyi kormánynak arról, hogy:^ 1. a bornak szesszé való kifőzését lehetetlenné teszik; 2. hogy a szőlővidék munkásai nyomorognak és hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter ezen a téli ínségakció kapcsán segíteni? — Petró Kálmán s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Petró Kálmán: T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy ezt az interpellációmat elmondjam, dacára az idő előrehaladottságának; ezt azonban indokolja az, hogy tegnap a 33-as bizottság a szeszkérdéssel foglalkozott és úgy tudom, hogy ugyanezzel a szeszkérdéssel fog foglalkozni holnap is (Ügy van! Ügy van! balfelől.) és a 33-as bizottságnak ebben a szeszkérdésben elfoglalt álláspontjába belekapcsolódva kénytelen vagyok egészen röviden ismertetni mindazokat a dolgokat és tényállásokat, amelyek tulajdonképpen a bornak szesszé való kifőzését illetik. (Halljuk! balfelől.) Méltóztassanak megengedni, hogy a tényállásnak teljes megvilágítása szempontjából egészen röviden ismertessem az Országos Szeszértékesítő Részvénytársaság mérlegében foglalt adatokat, amelyekből világosan meg fogom tudni mutatni azt, hogy milyen megoldások lehetnek és milyen kézenfekvő megoldások vannak arra vonatkozólag, hogy a bornak bizonyos mennyiségét szesszé ki lehessen főzni. (Lázár Miklós: Elnök Hoyos Miksa!) Méltóztassanak megengedni azt is, hogy éppen úgy, mint Lázár Miklós t. képviselőtársam, csodálkozásomnak adjak kifejezést a felett, hogy a pénzügyi államtitkár úr nincs jelen (Ügy van! Ügy van! balfelől.) éppen ennél a kérdésnél, amely nagy vita tárgyát képezte a 33-as bizottságban, (Ügy van! balfelől.) ahol Örffy t. képviselőtársam indítványára sikerült a motalkó-szesz árának felemelését a törvényhozás elé hozatni. Tudom azt, hogy ezzel a határozattal nincs megelégedve az ipari szészkartell (Nagy zaj a baloldalon. — Elnök csenget.) és tudom, mélyen t. Ház, hogy az ipari szészkartell ma tartott egy gyűlést és arról a gyűlésről idejöttek s amikor a miniszterelnök úr megtartotta a beszédét, odakint az ipari szészkartell társasága várta és egyes urak a kartellből — akiket esetleg név szerint is meg tudnék nevezni (Halljuk! Halljuk! balfelől.) —• a miniszterelnök urat ebben a kérdésben igyekeztek kapacitálni arra, hogy a motalkónak az árát a 33-as bizottság holnapi ülésén mégis emeljék fel. (Zaj és felkiállások a bal- és a szélsőbaloldalon: Hallatlan! Drágítani a motalkót, a petróleumot; mindent drágítani!) T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy ismertessek ebből a mérlegből bizonyos dolgokat, mert az 1921 : LXI. toi-kk felhatalmazza a pénzügyminisztert arra, hogy a szesz értékesítésére úgy az ipari, mint a mezőgazdasági szeszérdekeltségekből egy részvénytársaságot alakítson és utána mindjárt egy miniszteri rendelettel meg is állapította ennek á részvénytársaságnak ügyrendjét. Ez tehát nem egyéb, mint egy állami bizományi szerv, mert hiszen hitelben kapja jóformán a szeszt is. Ennek a bizományi szervnek a mérlegét csak azért akarom ismertetni a t. Házzal, hogy méltóztassanak látni, hogy kikkel állunk szemben: az ipari szeszfejedelmekkel, akik — a végén rá fogok mutatni — tulajdonképpen az okai annak, hogy a borból nem lehet szeszt kifőzni. (Zaj. — Elnök csenget.) Ebből a mérlegből az tűnik ki, hogy az Országos Szeszértékesítő Részvénytársaságnak az 1930/31. üzleti évben 165.769 pengő nyeresége volt, s ennek felét az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjára költötték el, 87.000 pengőt. (Felkiáltások a baloldalon: Kik azokf — Zaj.) T. képviselőtársaim meg tudnak győződni erről, hiszen benne vannak a mérlegben azok a nevek, én nem akarok ebben a kérdésben személyeskedni. (Kun Béla: Fellner úrék kiosztottak a nagy haszonból egy kis részletet! — Zaj. — Elnök csenget.) A Szeszértékesítő Részvénytársaság a múlt esztendőben a következőképpen értékesítette a hozzá befolyt szeszt, amelyért nyers minőségben 56'25 pengőt fizetett, a finomítványi minőségben pedig 62"50 pengőt. Ezzel szemben az ecetgyártásra szolgáló szeszért szedett 150 pengőt, a fogyasztási szeszért pedig 230 pengőt. (Zaj a baloldalon.) Itt tehát egy horribilis r nyereségre tett szert, amelynek ellenértékeképpen a denaturálásra 40"08 pengőért, azután az ipari szeszre és a műselyemgyártásra 49 pengőért, motorhajtásra 36 pengőért adta tovább a szeszt, míg az exportszeszért 36*74 pengőt kapott. T. Ház! En a magam részéről teljesen méltánytalannak tartom azt, hogy amikor a fogyasztóról van szó, és amikor a kisembernek kell odaadni ezt a szeszt, akkor a Szeszértékesítő 230 pengőt kap ezért a szeszért, de mikor a nagyiparnak műselyemgyártásra, denaturálásra és az autóknak, a motoroknak hajtására kell a szesz, akkor erre a szeszre^ hajlandó ez a Szeszértékesítő Részvénytársaság ráfizetni egy nagy összeget, mert hiszen pl. 56 pengőért szerzi be azt a szeszt, amelyet motorhajtásra 36 pengőért kap, tehát cirka 20 pengő differenciával olcsóbban adja oda ezt a szeszt,• mint amennyibe neki van, és ezt a differenciát tulajdonképpen a fogyasztókkal fizetteti meg. T. Ház! Ezzel szemben rá kell mutatnom arra a nagy anomáliára, amely az ipari és a mezőgazdasági szesz tekintetében fennáll. (Felkiáltások a baloldalon: Ez az!) Itt t. i. ebben a törvényben egy olyan házasságot létesítet-, tek, amelyben a nagy, hataimas egyén az ipari szesz, és mellette kullog & mezőgazdasági szesz. Az ipari szesz előállítása melaszból történik. Ha az ipari szeszgyárnak nincs cukorgyára, akkor ez a melasz cirka 6 pengőjébe van, s az ipari szesz előállítására körülbelül 28—29 pengő, amiért 56 pengőt kapnak. Ha cukorgyára van, akkor ez a differencia még nagyobb. T. i. a cukorgyárnak mellékterméke a melasz, és nem lehet jobban értékesíteni, minthogy 2 pengő értékben felveszik, és akkor az az ipari szeszérdekeltség, ahol cukorgyár van, mintegy 38 pengőt keres ezen a termelésen. (Zaj a baloldalon.) Nemcsak ez a nyeresége