Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.
Ülésnapok - 1931-34
Az országgyűlés képviselőházának SJ^. Andaházi Kasnya Béla képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni! A szó Szakács Andor képviselő urat illeti. Szakács Andor: T. Képviselőház! Mint mondottam, 16 vállalkozó részéről érkezett be pályázat. A pályázatok temészetesen a versenytárgyalás feltételeihez igazodtak. Amikor a pályázatokat felbontották és összehasonlították, kiderült, hogy a legkedvezőbb ajánlatot a Földmunkaiparosok Vállalkozó Szövetkezete tette, amely szövetkezet 12.000 alföldi kubikusmunkásból áll, tehát olyan munkásemberekből, akiknek ezen a téren köztudomás szerint semmi néven nevezendő munkaalkalmuk ninsen és akiknek munkához juttatása még akkoi is fontos nemzetgazdasági és szociális érdek volna, hogy ha, mondjuk, a pályázat összehasonlításánál ajánlatuk egyenlő lett volna a többi pályázókéval. Ha azonban a sorrendet megnézzük, azt tapasztaljuk, hogy a Földmunkaiparosok Vállalkozó Szövetkezete 67 fillér egységárban 400.666 pengős ajánlatot nyújtott be. A többi ajánlattevők sorrendjében nyolcadik helyen van a Rátöri Oszkár-féle vállalkozó cég, amely 85 filléres egységár mellett első ajánlatában 500.000 pengő körüli ajánlatot tett, ezt azonban már azóta átkalkulálta és jelenleg 617.605 pengő mutatkozik ennek az ajánlatnak számlájánál. íöstör József: Hova való a cég?) Ez budapesti cég, amely igen tiszteletreméltó úriemberekből áll. A legtávolabbról sem akarom érinteni a cég egyéni presztízsét, sem annak működését, még a legkisebb mértékben sem akarom azt alábecsülni, én csak az általános igazság érdekében kérdeze a miniszter urat, nem látja-e kirivó dolognak, hogy amikor erre a munkálatra egy egyszerű kubikusemberekből álló szövetkezet, — amely azonban a kellő szakértelemmel bír, mert szintén szerződéses mérnököt alkalmaz, s amely a pályázat minden feltételének megfelel, — tehát a vállalkozói hasznot már a szövetkezet jellegénél fogva is elejtő társulás is résztvesz a pályázaton és a legolcsóbb pályázatot adja be és mindenféleképpen képesnek is mutatkozik ennek a munkának elvégzésére: ugyanakkor a Rábaszabályozó Társulat igazgatósága nem ennek az alföldi munkásokból álló szövetkezetnek, tehát a legolcsóbb ajánlattevőnek ítélte oda ezt a pályázatot, hanem a drágasági fokozatban nyolcadik helyen álló Bátori Oszkár-cégnek, amely 100.000 pengővel drágább ajánlatot tett. Most fel lehetne hozni, hogy ennek a munkának bizonyos része kotrógéppel végzendő el és ennek a szövetkezetnek kotrógépe nincsen. — (Zaj. — Dinnyés Lajos: Nem halljuk a szónokot! — Östör József: Nagy része!) Kérem, az disputábilis kérdés, hogy nagy része, vagy kisebbik része, mert hiszen a kalkulációjukban megemlítik ennek a szövetkezetnek a tervezetkészítői, hogy a földmunkálatoknak sokkal nagyobb részét lehetne kézierővel elvégezni, mint amennyit a pályázati feltételek előírnak. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szeder Ferenc és Kasnya Béla képviselő urakat kérem, méltóztassanak talán kint a folyosón összeülni. (Derültség balfelől.) Szakács Andor: Ez a szövetkezet tehát, nehogy azt lehessen szemére lobbantani, vagy azt a kifogást emelni ellene, hogy a kellő gépi erővel nem rendelkezik, eleve # gondoskodott a szükséges kotrógépről. Szerződést kötött a Kisbalatoni Társasággal, amelynek «Széchenyi»kotrógépét a megfelelő időszakra feltételesen bérbevette és nehogy még további kifogást lehessen támasztani, előre jóváhagyassa a földülése Î93Ï december 9-én, ezerdán. 235 mívelésügyi minisztériummal ezt a megállapodást, vagyis a minisztérium előre hozzájárult ahhoz, hogy amennyiben ő nyeri el a pályázatot, ezt a kotrógépet csakugyan bérbeveheti. Mégis az történt, — mondom — hogy a már az első ajánlat szerint is százezer pengővel drágább cég nyerte el ezt a munkálatot, amely egészen bizonyos, mélyen t. földmívelésügyi miniszter úr, hogy nem azért vállalja ezt a munkát, mert maguk a cégtársak akarnak odamenni, hogy testi erejük mozgósításával megkeressék mindennapi kenyerüket, hanem a dolog természete szerint, — amit kifogásolni nem is lehet, — vállalkozói hasznot, profitot akarnak ezen a munkálaton szerezni. Azt lehetne még ellenvetni: igen, de a kézierővel végzendő munkát ez a cég is kubikusokkal fogja elvégeztetni és azoknak megadja a megfelelő keresetet. Igen nagy különbség van azonban abban, ha ezek a szegény emberek saját társulásukban (östör József: Közvetlenül!) a maximális kubik-teret kapják, tehát önmaguk között fel tudják osztani, vagy pedig egy vállalkozó a mai lehetetlen viszonyok között a legolcsóbbra leszorított áron tud munkavállalókat kapni erre a munkálatra. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Mindenféleképpen tehát az olcsósági, a pénzügyi szempont, azután a nemzetgazdasági érdek és a szociális érdek is az első megoldás mellett szól. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Amikor a miniszterelnök úr kénytelen bevallani, hogy nem tudnak annyi segélyt fordítani a munkanélküliség és az éhinség leküzdésére, mint amennyit szeretnének, akkor minden szempont azt kívánta volna, hogy ez a földmunkásokból álló szövetkezet kapja meg ezt a munkálatot. En tehát interpellációmban arra kérek megnyugtató választ a miniszter úrtól: hajlandó-e intézkedni, hogy az igazságnak megfelelően és a nemzeti szempontok érdekéből is ez a szövetkezet kapja meg ezt a munkálatot, vagy ha erre nincsen meg a miniszter úrnak a törvényes hatósága, az árlejtés eredményének megsemmisítésével méltóztassék odahatni, hogy igenis a földmunkások szövetkezete kapja meg ezt a munkálatot. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólni. Ivády Béla földmívelésügyi miniszter: T, Ház! Szakács igen t. képviselőtársam a Bába•szabályozó Társulat Hanság-csatorna munkálatainak vállalatba adása kérdését tette szóvá és azt a kérdést intézte hozzám, vájjon hajlandó vagyok-e vizsgálat tárgyává tenni a kérdést és amennyiben azt látnám, hogy a versenytárgyalás nem megfelelően hajtatott végre, abban az esetben vagy juttassam ezt a munkálatot ennek az általa képviselt Földmunkaiparosok Vállalkozó Szövetkezetének, (Helyeslés balfelől.) avagy pedig, ha ez nem volna " lehetséges, akkor semmisítsem meg az egész versenytárgyalást. - # Méltóztassanak megengedni, hogy Szákács igen t. képviselőtársamnak elmondott interpellációjára egypár konkrét megállapítást tegyek. Október hó 1-én ez a versenytárgyalás — ahogyan képviselőtársam elmondotta —*• tényleg ki is Íratott és a versenytárgyalás annak rendje és módja szerint lefolytattatott. Mint méltóztatnak tudni, a vízitársulatok e tekintetben teljesen autonóm hatáskörben járnak el és nekem, mint földmívelésügyi miniszternek csak az lehet a feladatom, hogy panasz esetén vizsgálat tárgyává tegyem, vájjon a versenytárgyalás a törvényes rendelkezéseknek megfelelően hajtatott-e végre és csak felügyeleti hatáskörömből kifolyólag van módom pa?1*
