Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.
Ülésnapok - 1931-33
Az országgyűlés képviselőházának 33. falvi Farkas Géza t. képviselőtársammal együtt mindnyájan helyeseltek neki. De miért nem cselekedtek és miért nem cselekszenek? Jobb későn, mint soha. Tíz évvel ezelőtt meg lehetett volna szüntetni az állás-halmozásokat, az összeférhetleneég törvényét tényleg meg lehetett volna csinálni; miért nem cselekedtek 1 ? Miért tűrik az egységespárt t. tagjai, hogy soraikban most is száznál többen helyezkedjenek el olyanok, akik álláshalmozásokban díszelegnek, magas tisztviselői nyugdíjakat húznak s azonkívül képviselői fizetésüket is felveszik. (Ügy van! balfelől. — Esztergályos János: Háromszoros nyugdíjat is húznak az államkasszából! — Szűts István közbes'zól.) Engedje meg a t. képviselőtársam, hogy személyileg is odaadresszáljam szavamat. Én ismerem azt a nagy munkát, amelyet a közoktatásügy szolgálatában a t. volt kultuszminiszteri adminisztratív helyettes államtitkár úr kifejtett, mindig elismeréssel voltam iránta s nem is személyi ellentéteket akart éleszteni az én felszólalásom. Azt azonban mégis lehetetlenségnek tartom, hogy amikor az ország népe ilyen szomorú és sanyarú helyzetben van, akkor ha csak itt Budapesten is* szétnézünk a nyomortanyákon, egész tömegét látjuk azoknak, akik jelenleg kilakoltatás előtt állanak, s akiknek a télen nincs tüzelnivalójuk s egy falat száraz kenyerük, ennek a kérdésnek gyökeres megoldását ne kívánjuk. En, ha t. képviselőtársam megszolgálta ezt a nyugdíjat nem akarom személyileg elvenni, de valami viszonosságot kell teremtenünk, valami megállapítást kell létrehoznunk, mert mégis csak lehetetlenség az, hogy olyanok, akik nyugdíjat kapnak, .akik képviselői fizetést kapnak, azonkívül mint álláshalmozók, különböző vállalatok igazgatóságaiban is üljenek. (Felkiáltások a baloldalon: Ezt kell meg szüntetni! — Dinnyés Lajos: (Megszavazzuk! — F. Szabó Géza: Mit szavaznak meg? — Dinnyés Lajos: Az álláshalmozások megszüntetését. — F. Szabó Géza: Engem nem érint!) Nagyon kérem a t. elnök urat, hogy ez a felzúdulás az álláshalmozásokkal szemben ne számítson bele beszédidőm tartamának mérlegelésébe. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kun Béla: T. Ház! Reflektálnom kell Kozma Jenő egység-espárti t képviselőtársamnak tegnap az egységespárt házi értekezletén mondott kijelentéseire, ahol t. képviselőtársaim azzal vádolta meg a független kisgazdapártot, amelynek soraiba szerencsém van tartozni, hogy eddig a mi részünkről, főleg választások alkalmával gáncs érte a tisztviselőtársadalmat, tisztviselőellenes hangot használtunk, most pedig védelmezzük a tisztviselőket, akik ellen mi annakidején a választásokon agitáltunk. Festetics Sándor t. képviselőtársam hozzátette, hogy Eckhardt Tibor és társai a tisztviselők mellett tartanak felszólalásokat, holott a választásokon ők is a tisztviselők ellen beszéltek. Legyünk tisztában a kérdéssel. Nem privilégiuma a t. túloldalnak, hogy kisajátítsa magának a tisztviselők jogos érdekeinek védelmezését, viszont azt a vádat sem hagyhatjuk egy pillanatig sem megcáfolás' nélkül, elhallgatással, hogy mi a tisztviselők ellen lettünk volna a választások alkalmával. Nem, t. Ház! Mi a tisztviselőtársadalom jogos érdekei mellett mindenkor síkraszálltunk és síkra fogunk szállani a jövőben is, főleg a kistisztviselők érdekei mellett. Mi mindie: a bürokrácia ellen emeltünk szót, mi mindig a hivatalos hatalomülése 1931 december U-én, pénteken. 171 mai való visszaélések ellen emeltünk szót. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Hegymegi Kiss Pál: Meg a hivatalos hatalommal való visszaélés ellen! A választási pribékek ellen! — Szilágyi Lajos: Azok parancsra járnak el! Hegymegi Kiss Pál: Elég szomorú, hogy ilyen parancsot adnak ki!) Ne méltóztassanak csodálkozni azon, ha a nép egyszerű fiai, akik a független kisgazdapárt széleskörű nagy táborába tartoznak az ország minden vidékén, amikor látják és tudják, hogy a választások alkalmával a tisztviselők, akik arra vannak hivatva és kötelezve, esküjök szerint, hogy a közt szolgálják, a pártüolitika szolgálatába állanak az egyéni szabadságokat letiporva, akkor bizonyos animozitással vannak az. eljáró tisztviselők iránt és mivel egyszerű emberek,^ tehát általánosítják a kérdés mérlegelésénél azt* amit egy velük szemben erőszakosan, sokszor a hivatali eskü megszegésével eljárt tisztviselővel szemben lelkükben táplálnak. (Hegymegi Kiss Pál: Ezekkel a tisztviselőkkel« le is kell számolni!) T. Ház! Ezért volt az, hogy a mi pártunk alapját és létalapját képező régi függetlenségi és 48-as párt más ellenzéki képviselőtársaimmal együtt éveken keresztül követelte a tisztviselői szolgálati pragmatika megalkotását, amely ma sincs meg. Mi azt akartuk, hogy a tisztviselők legyenek lelkileg függetlenek minden hatalomtól és ne hallgassanak másra, csak lelkiismeretük szavára és a jegyzőt, a, főszolgabírót ne kényszerítse a főispán és a főispán felett álló belügyminiszter, hogy sokszor a törvény tételes rendelkezéseinek felrúgásával (Úgy van! Ügy van! Taps a baloldalon.) esküszegést kövessen el a polgárnak, az^ egyénnek szabadságjogával szemben. (Lányi Márton: Az ilyen puska visszafelé sül el! — Propper Sándor: Olvassa el Magyary Zoltán könyvét! Gyönyörű dolgokat talál benne!) T. Ház! Kozma Jenő t. képviselőtársamnak azonban, aki már több alkalommal jónak látott a Független Kisgazdapárt ellen kirohanást intézni itt a Képviselőházban, először a saját működési körében kellett volna megmar radnia és levonni azokat a konzekvenciákat, amelyeknek levonása rá nézve feltétlenül egyéni, személyi és pártvezéri kötelesség lett volna. Kozma Jenő t. képviselőtársam, akiről tartozom elismerni, hogy a 33-as bizottság tagjai között az álláshalmozási tekintetében ezekkel szemben állva fehér holló, mert mint olvasom, csak egyetlen egy takarékpénztári érdekeltségi állása van a Budai Takarékpénztárnál, míg a többieknek túlontúl sok van ... (Tomcsányi Vilmos Pál: Nekem egy sincs!) Azokról, akiknek egy sincs, nem szóltam. (Esztergályos János: Az elnöki tanácsnál tessék jelentkezni! Majd kap! — Malasits Géza: Az felnöki tanács osztogatja!) Tomcsányi Vilmos Pál t. képviselőtársam, volt igazságügyminiszter úr közbeszólására tartozom kijelenteni, hogy a képviselők közül, akik a 33; as bizottságnak is tagjai, egynek $ igazgatósági állása van, egynek 6, egynek 12, egynek 9, a másiknak is 9, azután 12, azután egynek 16 igazgatósági tagsági állása van. A felsőházi tagok közül egynek 38, egynek 5, egynek 13, egynek 28 — például Pap Géza t. felsőházi tag úr, akit egyénileg igen nagyra becsülök — egynek 4 és egynek 3 ilyen állása van. (Propper Sándor: Nyugodtan baltázzák le a szegény embereket!) De ha valakinek háromnégy igazgatósági tagsága van, ezek az igazgatósági tagsági állások olyan zsíros falatot
