Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-32

142 Az országgyűlés képviselőházának 32. közben kiadott különböző amnesztiák rendelke­zései vonatkoztak. (Erdélyi Aladár: be áéih ezt mondtam!) Tessék csak várni. A különbség csak az, hogy ezek az amnesz­tiák mindenkor politikai bűncselekményekre, úgynevezett bűncselekményekre vonatkoztak és nincs Európában parlament, amelyben ezekért egy képviselőt kiadnának. Az amnesztiáknak azok a részesei, akik a képviselő úrhoz köze­lebb állanak, (Erdélyi Aladár: Távolabb, mint önhöz!) onnan kerültek ki. Az a réteg, amely mindenkor amnesztia alá esett, a gyilkosok, rablók, betörők, rablógyilkosok és orgyilkosok kategóriája volt. A különbség az, hogy mi po­litikai ^bűncselekményekért, erőltetett és üldö­zött bűncselekményekért részesültünk amnesz­tiában csak azért, hogy ugyanakkor futni en­gedjék azokat, akiket Ondi helyett akasztó­fára kellett volna juttatni. (Erdélyi Aladár: En sajnálom akkor, hogy megtörtént!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! r Peyer Károly: Nem tudok bízni a mai kor­mányban sem, abban a tekintetben, hogy az országot ebből az állapotból kivezesse. Bizal­matlanságomnak legfőbb oka, hogy ugyanaz­zal a párttal kíván kormányozni, amely párt idejuttatta az országot. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj és ellenmondások jobb­felől.) Márpedig elképzelhetetlen az, hogy ugyanaz a párt képes legyen az ország ügyeit .rendbehozni, amely pártot a történtek tekinte­tében éppúgy felelősségre kell vonni, mint ahogy felelősségre kell vonni a mi javaslatunk alapján a Bethlen-kormányt, amelynek vád alá helyezését követeljük itt a Házban. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Lehetetlenség másképpen a kibontakozás. Itt egyetlen egy kibontakozási lehetőség van s ez az első és elkerülhetetlen követelés: tessék a választójog titkosságát és tisztaságát biztosí­tani és tessék az új választást elrendelni. (He­lyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezt az operációt meg kell tenni, ezen az operáción túl kell esni. Es óva intem a túloldalon ülőket is, vigyázzanak, hogy ezzel a lépéssel el ne késse­nek. Ha a Károlyi-kormánynak volt hibája, akkor az volt egyik hibája, hogy húzta a vá­lasztásokat. (Egy hang jobbfelől: Melyik Ká­rolyi-kormánynak?) Károlyi Mihály kormá­nyának. Es pedig húzta a választásokat azért, mert nem akart elismerni egy bizonyos terü­letet és felült annak az álnacionalista jelszó­nak, amely azt mondotta, hogy ha ezen a te­rületen választunk, ezzel elismerjük ezt, mint végleges területét Magyarországnak. Ez vég­zetes hiba volt, mert állítom azt, hogy bármi­lyen kis parlament, bármilyen kis területen választott parlament is képes lett volna Ma­gyarországot megmenteni azoktól a felfordulá­soktól, amelyek később bekövetkeztek. (Eszter­gályos János: Azoktól a szenvedésektől!) Önök ma miért olyan idegesek! Az a Károlyi Mi­hály-féle hiba megbosszulta magát végesvégig. (Budiinger Manó: Most iijból megismétlik!) En figyelmeztetem önöket, ' hogy ha az a hiba, amelyet akkor elkövettek, újhól megismét­lődik és ha önök elfelejtik kellő időben a kor­ral haladva, a maguk egyéni érdekeit és .szem­pontjait félretenni, azokon felülemelkedni, (Hajós Kálmán: Felül vagyunk!) ha nem tud­ják feláldozni magukat, feláldozni a személyü­ket a haza oltárán... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Peyer Károly: Áldozzák fel saját egyéni érdekeiket és helyezzék előtérbe az ország er­dőkéit. Vigyázzanak, hogy ez a lépés kellő idő­ülése 1931 december 3-án, csütörtökön. ben megtörténjék, mert ha egy kormány kellő időben nem halad a korral, annak ugornia kell és az ugrások mindig megrázkódtatásokkal jár­nak. (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélső­baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Simon András! Simon András: T. Képviselőház! Abból a célból, hogy beszédemet egyfolytában mond­hassam el, mély tisztelettel kérem, (méltóztas­sanak a beszédidőmet egynegyed órával meg­hosszabbítani. (Szeder Ferenc: Hátha rosszul beszél? Nem lehet meghosszabbítani!) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e hozzájárulni a képviselő úr beszédidejének egy­negyed órával való meghosszabbításához? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást meg­adja. Simon András: En a mai nehéz viszonyok között, amikor felhangzott erről az oldalról a túlsó oldalról is e felé az oldal felé, hogy fog­junk össze és pártpolitikai szén védelmektől men­tesen tárgyaljuk a kérdéseket, végtelenül saj­nálom, hogy t. előttem szólott képviselőtár­sam . . . (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Simon András: ... . ezt a közös érdeket szol­gáló pártpolitikán felül álló szempontot nem vette figyelembe és nem tartotta szem előtt. Nem foglalkozhatom részletesen az ő fejtegeté­seivel, fejtegetéseinek három pontjával, azon­ban mégis foglalkozni kívánok és reflektálni akarok a t. előttem szólott képviselő úr be­szédére. Az egyik a választójog kérdése. Sejtettem, hogy vagy beszéde elején, vagy a közepén, vagy a végén a választójog kérdését fel fogja vetni. En mindig híve voltam a titkos választójog­nak, mindig kifejtettem ezt az álláspontomat úgy a parlamenten kívül, mint a parlamentben, de sohasem fogadhattam el ^azt az álláspontot, hogy a választójog orvosság lehet azokra a bajokra, amelyek minket sújtanak, (Szeder Fe­renc: Hát ne csinálják meg!) mert ez nem okozta, de nem is gyógyítja meg Magyarország bajait, amint nem vette elejét azon országok­ban sem a bajoknak, amelyekben megvan a titkos választójog. Utalok Németországra. Né­metországban általános egyenlő, titkos vá­lasztójog van és Németországban talán még fo­kozottabb mértékben megvannak a bajok, (Zaj.) sőt Fenyő Miksa t. képviselőtársam alkotmány­jogi aggodalmainak fejtegetése során egy^ sa­játságos megállapításra jutott. Arra a megálla­pításra jutott, hogy a parlamentarizmust meg kell védeni az általános, titkos választójog alap­ján bekerült pártokkal szemben, mert a de­mokrácia hazájában, az általános, titkos vá­lasztójog hazájában összeült parlamentben a pártok diktatúrára törekednek, tehát a titkos választójog alapján Összeült német parlament­ben a parlamentarizmust meg kell védeni a diktatúrára törekvő pártokkal szemben. Válaszolnom kell fejtegetéseinek egy má­sik pontjára is, mert úgy látom, félreértésre adott okot a Futurával kapcsolatosan 'tett meg­jegyzése is a t. előttem szólott képviselőtár­samnak. Én most nem foglalok állást sem a Futura ellen, sem a Futura mellett, hanem kizárólag csak válaszolni kívánok arra az egy konkrétumára előttem, szólott t. képviselőtár­samnak, amelyet felhozott. Mert mi volt a helyzet? A helyzet az volt, hogy a katasztro­fálisan esett búzaárakat intervenciós vásárlá­sokkal iparkodtunk nívón tartani, ha lehet, emelni, hogy ezáltal az összeomlással fenyegető mezőgazdaságot a főtermények árának vala-

Next

/
Thumbnails
Contents