Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.
Ülésnapok - 1931-31
Az országgyűlés képviselőházának 31. a ' kicsi embert, aki az utakat alig-alig használja, éppúgy sújtja, mint a nagybirtokost, aki az utakat sokszorosan használja, igazságtalan azért, mert kétharmad részét elveszi a vármegye, mégpedig vármegyei és országutak építésére és elvonja tulajdonképpen a községi utak megépítésétől. Figyelmeztetem igen t. képviselőtársaimat, hogy ezt is beígértük a választásokon. (Erdélyi Aladár: Már aki!) Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Ehhez a pénzügyi reformhoz tartoznék az is, hogy a szövetkezeti kérdést kiépítenénk. Hiszen a földmívelésügyi miniszter úr tulajdonképpen elvette előlem annak az indokolását, hogy miért tartom szükségesnek az úgynevezett nagybizottság létesítését,- inert hiszen egymásután megjelölte azokat a hiányokát, amelyek orvoslásra várnak s éppen ezért majdnem felmentve érzem magamat attól, hogy ezeket az általam követelt nagybizottság felállítását oélzó indokolásokat elmondjam. Itt vannak azonban a fogyasztási és egyéb szövetkezetek. Méltóztassanak megengedni, hogy erről a kérdésről néhány szót szóljak és elsősorban azt mondjam, nem hiszem, hogy a túloldal ellensége legyen a szövetkezeteknek. Legfeljebb abból a célból lehet ellensége, hogy az állam ne táplálja őket, hiszen ebben a tekintetben magáim sem vagyok más véleményen és inkább azt mondom, hogy meg kell teremteni azt a hitelszervezetet, amely a szövetkezeteket megfelelő tőkével ellátja. Nem hiszem, hogy a túloldal ellensége lehet a szövetkezetnek, hiszen a szocialista ideológia is a szövetkezésen épül fel, hiszen a szociáldemokrata szakszervezetek sem mások, mint szövetségek, hiszen a szociáldemokraták hívták életre az Általános Fogyasztási Szövetkezetet s azt tűzön-vizen keresztül meg is védik. Ha tehát nekik meg szabad védeniök a maguk szövetkezetét, engedtessék meg nekünk, polgári gondolkozású egyéneknek is, hogy megvédjük a mi polgári érdekeinket szolgáló szövetkezeteinket is. A szövetkezetek szükségesek egyrészt azért, mert árnivelláló jelentőségük és szerepük kell, hogy legyen, másrészt pedig szükségesek azért, mert tagjaik érdekeit kell, hogy szolgálják, figyelembe véve a nemzetgazdasági szempontokat is. Ezért az állam támogatását megérdemlik, nem úgy, mint előbb jeleztem, hogy állami pénzekkel lássuk el őket, hanem úgy, hogy adjuk meg nekik azokat a feltétlenül szükséges attribútumokat, amelyek alkalmasak arra, hogy nemzetgazdasági szempontból működhessenek. Legyen szabad ez alkalommal a szövetkezetekkel kapcsolatban a gazdatársadalom egy kívánságát is előhoznom, azt, hogy a Hangya Szövetkezet a fogyasztási ágon kívül vegye üzletkörébe a termelés értékesítését is. A rendelkezésemre álló rövid idő alatt nem foglalkozhatom ezzel részletesebben; csak annyit mondhatok, hogyha ez a szövetkezet felvenné üzletkörébe a termények értékesítését is, ebben az esetben meg lehetne oldani azt a kérdést, hogy a kisgazda előleghez jusson abban az időben, amikor értékesíteni valója még nincs. Bő anyagot nyerne ez az általam elgondolt nagybizottság termelésünknek, termelési rendszerünknek átszervezésében is. Erre vonatkozólag a földmívelésügyi miniszter úr azt mondotta, hogy ezt elmulasztottuk a múltban, de ez nem jelenti azt, hogy a jelenben ne^ folyjék az a pionírmunka, amellyel ezt a kérdést megoldhatjuk. Legyen szabad itt megemlítenem azt, hogy szükségesnek tartanám, hogy járásonkint egy- J egy párholdas mintagazdaság állíttassák fel. ülése 1931 december 2-án, szerdán. 115 Kérném beszédidőm meghosszabbítását. Elnök: Mennyi meghosszabbítást méltóztatik kérni? Brogli József: Negyedórát kérek. (Felkiáltások jobb felől: Megadjuk!) Elnök: A Ház a képviselő úrnak a 15 percnyi meghosszabbítást megadja. Brogli József: Ezekben a mintagazdaságokban a kisgazdák megtanulhatnák az annak a járásnak éghajlati, földtani és kereskedelmi viszonyaihoz mért földmívelést s ezeken a mintagazdaságokon alkalmazni lehetne az állásnélküli gazdatiszteket, akiknek fizetésül a mintagazdaságok jövedelmének egyrésze szolgálhatna. Ezeket a mintaterületeket ki lehetne szakítani az Ofb-nek visszamaradt, vagy visszaadott területekből. Lehetetlen ilyen rövid idő alatt közgazdaságunk minden ágára kiterjeszkedni, s megjelölni azokat a szükséges reformokat, amelyekkel egész közgazdasági életünket a legnagyobb banktól le egészen az utolsó gazdaságig, le az utolsó cipészműhelyig átdolgozni kellene és ezért engedtessék meg nekem, hogy a további indokolástól f eltekintve, beterjeszthessem -következő indítványomat (olvassa): «Indítványozom a t. Háznak, hogy közgazdasági életünk átszervezése és egy egységes és egymásba kapcsolódó gazdasági tervnek létesítése céljából alakítson egy 100 tagú Nemzeti Munkaprogramm-Bizottságot, amelynek felét az alsóés felsőház tagjai sorából válassza meg, felét pedig hívja meg közgazdasági életünk parlamenten kívül álló jelesei közül. Ez a (bizottság küldjön ki magából pénzügyi, mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari 25—25 tagból álló albizottságot. Az egyes bizottságok • tárgyalási anyagát, nemkülönben tanácskozási- és ügyrendjét a száztagú bizottság állapítja meg. Az albizottságok munkájukat négy hónap alatt, a nagybizottság hat hónap alatt r végezzék be, munkájuk eredményét a kormány útján terjesszék a Ház elé.» Kérem indítványom sürgős tárgyalását. Amióta a világgazdaság és vele országunk közgazdasága súlyos válsággal küzd, azóta csodálatos fellendüléssel jelölik meg, természetesen minden író a maga elgondolása szerint, azokat az utakat, amelyek a kibontakozáshoz vezetnek. Mi képviselők is napról-napra kapunk egy-egy memorandumot, egy-egy elgondolást... (Jánossy Gábor: Egyet? Egy vagónravalót!) Elnök: Jánossy Gábor képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Brogli József: ...amelyekben sok naiv álmodozóval találkozunk, de kétségtelenül vannak azokban olyan értékes gondfiiatok is, amelyek megvalósíthatók volnának. Éppen ezért szükséges volna egy szerv, amely összegyűjtené, feldolgozná, átalakítaná és a helyzethez simítaná ezeket az értékes gondolatokat és amennyiben lehetséges, azokat életre is hívná. Erre szánnám én ezt a nagy nemzeti munkaprogrtamm bizottságot; arra szánnám, hogy ilyen gondolatfelvevő és a gazdasági élet számára leadó állomás legyen. (Zaj % — Friedrich István: Az egységespárt a saját szónokait sem támogatja! — Erdélyi Aladár: Bocsánatot kérek, itt vagyunk! — Jánossy Gábor: Tőlem telhetőleg mindenkit támogatok! — Fábián Béla: Az még nem az egységespárt!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Brogli József: A közelmúltban éppen egy jegyzői irodában tartózkodtam, amikor hozta a posta a nagy csomaghalmazt. Kívülem ott 17*
