Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.
Ülésnapok - 1931-27
458 Az országgyűlés képviselőházának 27. ülése 1931 november 25-én, szerdán. annyi magyar munkásnak ad kenyeret, mint az egész szubvenciózott, autonóm vámtarifával támogatott és a kormány által végletekig becézett magyar nagyipar. Mit látunk ezzel szemlben, t. Képviselőház? Ezzel szemben azt látjuk, ihogy hiába ostromoljuk a t. kormány belátását három év óta. A miniszterek 'megváltoztak, de a pénzügyminiszteri szellem, ez a fiscus- és finámcszellem ugyanaz maradt; a borfogyasztási adó kérdésében egy szikrányi könnyebbséget sem élvez a sülyedő és lejtőre jutott magyar bor- és szőlőgazdaság, amely hogy élet-halálharcát vívja ma, az nem titok a t. Képviselőház előtt. Nem titok a t. Képviselőház előtt, hogy ma már ott tartunk — amint Hegymegd Kiss Pál t. képviselőtársam megrajzolta a jövő képét itt a : , parlament előtt — hogy ez már nem gazdasági, nem szociális, hanem eminensen politikai kérdés, a polgári és nemzeti politikának kérdése, hogy hagyjuk-e sülyedni tovább ezt az agrárproletáriátust, hagyjuk-e továbbsülyedni a mezőgazdasági munkásokat a nyomor lejtőjén és odadobjuk-e őket egy szélsőséges agitációnak azért, mert mi hiába követelünk, hiába kérünk itt segítséget, semmit, semmit, semmit el nem érünk. Hogy mennyire így van ez, indokolni kívánom azzal, hogy rámutatok arra, hogy még azokat a kis lehetőségeiket is, amelyek a magyar borgazdaság óriási, két év óta a pincékben eladatlanul heverő készleteinek eladására még kínálkoznak- szűklátókörű fináncszellemből a t. pénzügyminiszter úr minden áron megfojtani és lehetetlenné tenni kívánja. így van ez, t. Képviselőház, egy adott konkrét esetben, amely voltaképpen anyaga interpellációmnak: a magyar borecetgyártás tekintetében. A magyar borecettermelők igenis segítőtársai a bortermelőknek és ez a fiatal iparág ez idő szerint már évente 50.000 hektoliter bort dolgoz fel. Ha megerősödik — figyelembe véve, hogy már Angliában is mutatkoznak exportlehetőségek — továbbá, ha azt nézzük, hogy a borecetgyártás mint mezőgazdasági ipar egyéb területeken is 'hasznot tud haj tani és vásárlásaival egyéb területeken is fel tudja valamiképen frissíteni a teljesen kiszikkadt piacot — amire majd rá fogok mutatni — akkor nyilvánvalónak látszik,^ hogy a pénzügyminisztérium illetékes osztályában valamelyest túlzottan ipar- és kartellpártolási tendencia mutatkozik, szemben a mezőgazdasági érdekekkel. Céloztam azokra a lehetőségekre, t. Képviselőház, amelyek a borecetiparon keresztül a mezőgazdaságnak a borgazdaságon túlmenően még egyéb területeit is érintik. Nagyon jól tudjuk, hogy az egész világon bevezetett márka a znaimi uborka, amely tudvalevő, hogy borecetben eltett uborka, A magyar uborka azonban, mint tudjuk, ma már szintén igen kitűnő és kiváló minőségű, úgyhogy minőségben is versenyezni tud a cseh uborkával, vagy bármely más mezőgazdasági ország ilyen terményével. (Egy hang bal felől: «Znaimi uborka» címen is árusítják!) Ügy van. Álruhában kellett megjelennie a magyar uborkának a külföldi piacokon. A magyar uborka úgy versenyezhetik a znaimival, ha borecetbe teszik el. Szükséges tehát, hogy a borecetipart segítsük, támogassuk és ne engedjük a szeszkarteli, a szeszértékesítő és ecetkartell érdekében, általuk a pénzügyminisztériumban diktálva, ezt a mezőgazdasági ipart tönkretenni. De nemcsak erről van szó. Ma már a borecetipar körülbelül 2000 embernek ad kenyeret. A mai időkben, amikor nőttön-nő a munkanélküliség, amikor az adóalanyok mintegy géppuskatűz alatt omlanak össze az adófizetés frontján, a t. pénzügyminiszter úrnak vagy a pénzügyminisztériumnak, vagy azoknak, akiknek a magyar budget egyensúlya valóban leikükön fekszik, támogatniuk kellene az ilyen ipart, amely másfélévi fennállása után a mai nehéz viszonyok között körülbelül 2000 embernek ad exisztenciát, keresetet, jövedelmet és kenyeret. Hogy a t. kormány, nevezetesen a pénzügyminisztérium, miképpen támogatja ezt a mezőgazdasági ipart, ezt legyen szabad nyomban egy példával illusztrálnom. Ez év június 30-án megjelent egy miniszteri rendelet, amely a pénzügyminisztériumban — természetesen a pénzügyminisztériumban — fogamzott és a belügyminisztériumban babázott le. Ennek a rendeletnek a száma 82.280. Ennek a redeletnek a szövegében benne van, hogy a Magyar Szeszértékesítő kérelmére — tehát a m. kir. pénzügyminisztérium útján a belügyminisztérium belevette ezt egy rendeletébe — külön fogyasztási adó fizetendő a borecet után. (Egy hang a baloldalon: A kartelltörvény kinövése!) Amikor ezt a rendeletet nekem elhozták és megállapítottam, hogy ez valóban benne van, hogy a minisztérium illetékes hivatalnoka belevette, hogy a Szeszértékesítő kedvéért adja ki ezen, a másik mezőgazdasági iparágat megnyomorító rendeletet, (Pakots József: Elég naiv volt!) egy interpellációval fordultam a mostani igen t. belügyminiszter úrhoz. Es itt köszönettel nyugtázom a belügyminiszter úrnak azt a gyors és elhatározott cselekvését, hogy miután megmagyaráztam neki, hogy ennek mélyén, ha nem is egy panama, de egy igen titokzatos és érdekes flört látszik jelen lenni a belügyminisztérium illetékes ügyosztálya és a 'Szeszértékesítő között, ezt a rendeletet 24 órán belül visszavonta. (Tauf fer Gábor közbeszól. — Zaj.) Ebben az egy ügyben tisztességgel jártak el, azt honorálom. A szeszkartell azonban sokkal súlyosabb, mintsem mi általában hisszük és gondoljuk. Amikor ezt a munkáját a belügyminisztériumban megsemmisítve látta, akkor a földmívelésügyi minisztériumban iparkodott a szeszecetkartell a borecetkartellt tönkretenni, és pedig a következőképpen. Eljárt a földművelésügyi minisztériumban aziránt, hogy a borecet részére olyan magas szesztartalom állapíttassék meg, amelyet elérni egyáltalában r lehetetlen. Miután a szeszkartellnek az eljárása a földmívelésügyi minisztériumban is kudarcot vallott, — bár igen nevezetes és igen súlyos férfiak támogatták az ecetszeszkartell mozgalmát — visszatért oda, ahol otthon van, ahol a szeszkartellnek nagyobb súlya van, mint akár a pénzügyi államtitkárnak és nagyobb súlya lenne, mint egy létező pénzügyminiszternek. Ha volna pénzügyminiszter, annak sem lenne olyan súlya saját minisztériumában, mint a szeszkartellnek. (Felkiáltások a baloldalon: Hallatlan! — Zaj.) Klein t. képviselőtársam nagyon jól tudja, hogy így van, tehát ne csodálkozzék rajta. (Pakots József: Vannak nagy hatalmak a háttérben! — Tauf fer Gábor: Hoszszúnyakú zsiráfok!) A pénzügyminisztérium évek óta nem adott ki szeszecetgyári engedélyt. Egy havi 30 hektoliteres szeszkontingesns ára a mai kereskedelmi forgalomban 150.000 pengő. Ha a borecetipar kifejlődik, úgy egy gyár, amely az országos ecetgyári szeszkontingens-