Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-27

Az országgyűlés képviselőházának 27.. zése óta nyilvános és részletes elszámolást nem adott. (Karafiáth Jenő: Nyomtatásban is megjelenti Minden képviselő megkapta! — Jánossy Gábor: Minden fillér benne van!) Elnök: Csendet kérek, ne zavarják a szónokot. Dinnyés Lajos: Bevételei a következő főbb tételekből állanak. Állami hozzájárulás cimén kap az Országos Testnevelési Tanács 300.000 pengőt. Totálizatőradóból körülbelül befolyik 800.000—1,000.000 pengő. Azután van sportadó, amelyet az élősport versenyei után szednek be és ez a részösszeg nullától egészen húszszázalék között mozog a jegyek ára után, ebből körülbelül befolyik 200.000 pengő. Nagyon érdekes bevételi forrása tudomásom szerint az Országos Testnevelési Tanácsnak, amelyről még az Országos Testnevelési Tanács nyilt ülésén sem esett sohasem szó, és ez a marhabélyegakcióból befolyó pénz. (Friedrich István: Mi ez? — Pakots József: Embersportról van szó! — Jánossy Gábor: Marhalevelek?) Ennek a marhabélyegakciónak az az eredete, hogy az exportált élőállatok után bizonyos összegű bélyeget ragasztanak rá a paszszúsra, sport, vagy nem tudom milyen címen és ez folyik be az Országos Testnevelési Tanácshoz. (Friedrich István: Ravasz dolog!) Most mi, magyar gazdák is tudni szeretnénk azt, hogy amit terményeink után tőlünk elvesznek, mivel ezt az összeget beleszámítja a rezisibe a kereskedő és ezzel mi, a termelők, vagyunk megterhelve, az Országos Testnevelési Tanács mire költi el? Ezek a bevételi öszszegek körülbelül most kitesznek évi 1,100.000 pengőt, régebben pedig másfélmillió pengőt,' amely összeg az OTT-hoz befolyt. Most nézzük az érem másik oldalán, hogy ezzel szembein mit nyújtott az Országos Testnevelési Tanács. Az Országos Testnevelési Tanácsot is elfogta az alkotás láza, és mindjárt elsőnek egy «Sportok házát» létesített, ami körülbelül 800.000 pengőbe került. Igen t. Ház! Nem óhajtok vitába szállani afelett, hogy ez kellett-e vagy nem. Felteszem azonban a kérdést, hogy akkor, amikor a magyar élősportnak nincs fedett sportcsarnoka, megengedhető-e az, hogy elsősorban egy Sportok házát, egy l<u<xusépületet vegyen meg az Országos Testnevelési Tanács, (Karafiáth Jenő: Takarékosságból!) amikor a takarékosságot hirdetjük, és amikor a magyar atléták, vívók és többi sportolók, nem tudnak télen hol trenírozni, és kénytelenek mindenféle iskolai tornatermekben szűkös,, egyszerű keretekkel beérni! Ez a Sportok háza, amely az Alkotmány-utca 3. szám alatt van, értékben már csökkent is, mivel átalakították s ha most ismét áruba akarnák bocsátani, (Karafiáth Jenő: Senki sem akarja!) akkor mint lakóházat csak tetemesen olcsóbban lehetne értékesíteni, mert az átalakításokat vissza kellene csinálni. (Zaj.) Másik produktuma az Országos Testnevelési Tanácsnak a Testnevelési Főiskola, amelynek fenntartása évente körülbelül 80—90.000 pengőbe kerül, nem is beszélve azokról a befektetésekről, amelyeket az Országos Testnevelési Tanács a Testnevelési Főiskolával kapcsolatban foganatosított. Ha látható eredménye lenne ennek a testnevelési főiskolának, nem szólnék egy szót sem! Ennek a főiskolának a végzett férfi és női hallgatóknak csak egynegyed részét tudják, mint tornatanárokat ülése 19SX november 25-én, szerdán,. 453 elhelyezni, a többi szélnek megy, elmegy táncmesternek vagy testmozdulattanárnak a különböző táncintézetekbe! Ennek a főiskolának tanárai állami fizetési osztályba vannak sorozva heti 15 kötelező órával s a különórákért 8 pengő különdíjat kapnak. Van azután az OTT működésével kapcsolatban egy sportobjektum, a fedett uszoda. (Felkiáltások a baloldalon: Ez helyes!) Ezt azonban nem az Országos Testnevelési Tanács csinálta, ehhez az Országos Testnevelési Tanács soha egyetlen fillért sem adott, hanem a MUSz vezérkarának (kitartó agilitása, (Felkiáltások: Éljen Homonnay!) valamint a magyar sportsajtónak és az egész magyar sajtónak éveken át tartó agitációja folytán a kultuszminiszteri tárca mint külön költségvetési tételt, egy millió pengőt adott és egy millió pengőt adott a főváros is. Mi sem természetesebb, mint hogy amikor ez az uszoda elkészült, — mondom, nem az OTT pénzéből, — ez is aá Országos Testnevelési Tanács fennhatósága alá került. (Karafiáth Jenő: Mi kötöttük a szerződést a székesfővárossal és a Közmunkatanáescsal! — Zaj half elől.) Az adminisztráció költségeit illetőleg nem akarok részletekbe bocsátkozni, mert hiteles adatok e téren nem állanak rendelkezésemre. De ez is tetemes összegekbe kerül s az adminisztráció 40—50.000 pengő körül mozog. Itt az OTT számlájára, mint megállapítani volt szerencsém, történtek különböző kiküldetések, sőt vannak olyan tételek is, hogy nyomozókat küldtek ki az Országos Testnevelési Tanács költségén. (Zaj és derültség a bal- és szélsőbaloldalon.) Ezek mind olyan kérdések, amelyekre az Országos Testnevelési Tanácsnak saját érdekében válaszolnia kell és tisztáznia kell ezeket a dolgokat. (Zaj és felkiáltások balfelöl: Mit nyomoztak?) Ezenfelül az Országos Testnevelési Tanács alkalmi segélyek címén különböző kiutalásokat is végzett és úgy tudja a magyar sporttársadalom, hogy az Országos Testnevelési Tanács pólólovacskákra is adott valami segélyeket. (Derültség és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Fáy István: Ez hiteles adat? — Zaj.) Ezek mind olyan kérdések, amelyek a sporttársadalomban s az egész magyar társadalomban napirenden vannak és éppen az OTTnek érdeke, hogy ezeket a számadásokat nyilvánosságra hozza, hogy ezáltal elüljön a lárma és az a bomlasztó és káros hatás, amely ennek folyamán keletkezik és a magyar sport fejlődését akadályozza. (Helyeslés. — Fáy István: Ki akadályozza?) En úgy látom, hog ezek a kérdések igenis, idevalók a parlament elé és * ezeket itt, az ország plénuma előtt kell tisztázni. (Helyeslés a baloldalon.) Vessünk véget annak a kapkodásnak, amely a magyar testnevelésnél van, amikor az egyik nap azt mondják, hogy kimegyünk az Olympiászra, a másik nap azt, hogy nem, máskor ismét segélyeket Ígérnek, amelyeket másnap visszavonnak! Fejetlenség van ezen a téren. Még ma sincs elhatározva, vájjon kismegyünk-e az Olympiászra, vagy sem és nem tudjuk, hogy vájjon megláthatjuk-e a kimenetelünk révén a magyar trikolórt ott az Olympiászon, a győzelmi árbocon? (Jánossy Gábor: Az a kérdés, hogy van-e pénz!) Mindezek alapján az OTT megszüntetését kérem. Ma a leépítés korában, amikor mi nem lehetünk nagyhatalom és nem reprezentálhatunk, össze kell húznuk magunkat, szűkebb keretek közé kell mindent fogni annál is inkább,