Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-17

Az országgyűlés képviselőházának 17. ü Következik Marschall Ferenc képviselő úr napirend előtti felszólalása. Marschall Ferenc: T. Képviselőház! A tegnapi nap folyamán a fővárosban megtartott két drámai lefolyású ülés hangulatát és megállapításait vagyok kényszerülve a mélyen t. Ház elé hozni. Az egyik ülést a magyar állatexportőrök hívták össze s azok a következő határozatot hozták (olvassa): «Tekintettel arra az egészen bizonytalan helyzetre, amelybe az állatexportkereskedelem a jelenleg folytatott devizagazdálkodás miatt jutott, az állatexportőrök arra az elhatározásra jutottak, hogy mindaddig, amíg ezen a téren olyan intézkedések nem történnek, amelyek ezt a bizonytalanságot teljesen és maradék nélkül eloszlatják, az exporttevékenységtől visszavonulnak (Egy hang a jobboldalon: Jól nézünk ki!)' és az eddigi, ezirányban kifejtett tevékenységüket szüneteltetik;.» (Pakots József: Hol mondták ezt?) Tegnap este az állatexportőrök ülésén! (Esztergályos János: Belügyminiszter úr, mit szól hozzá, szabad gyűlést tartani? Statárium! — Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Az állatoknak nincs közük a politikához! — Derültség. — Söpkéz Sándor: De mennyire van! — Farkasfalvi Farkas Géza: Ez nem politika, ez kenyérkérdés!) T. Képviselőház! A másik ülésen, amely ugyancsak tegnap este a Mezőgazdasági Kamarában folyt le, a gazdák állapították meg, hogy az állatexport az osztrák állatkiviteli kontingens szerződésellenes kezelése miatt, de úgy az osztrák, mint a cseh viszonylatban, a devizaforgalomban beállott teljesen kaotikus zavarok miatt is úgyszólván teljesen megbénult, ami a súlyos válsággal küzdő mezőgazdasá- • gunk helyzetét immár kritikussá teszi. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Weltner Jakab: Majd Bethlen gróf rendbehozza! — Jánossy Gábor: Bizony, rendbe is hozza! — Szeder Ferenc: Hát rendbehozta tíz esztendő alatt! — Farkasfalvi Farkas Géza: Nem Bethlenről van itt szó! — Propper Sándor: Önöket rendbehozta, de az országot elpusztította! Önöket rendbehozta! — Farkasfalvi Farkas Géza: Az ország sorsáról van szó! — Propper Sándor: Az országot tönkretette, önöket rendbehozta! - Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Propper képviselő úr maradjon csendben. Marschall Ferenc: En hetek óta a 33-as bizottságban és azon kívül is megragadtam minden alkalmat, hogy az illetékes kormányzati . tényezők figyelmét az állatexportunk körül lejátszódó eseményekre és az azokból előálló súlyos közgazdasági károkra felhívjam. (Gr. Hunyady Ferenc: Mi is, ha lehetett!) Az, amit mi megjósoltunk, (Sauerborn Károly: Mi megjósoltuk és most maguk jósolják!) hogy ha a kormány részéről nem fog megtörténni minden és ha a devizapolitikánkat az egyoldalú bankszempontoktól meg nem szabadítják, (Úgy van! Ügy van! a közében és a baloldalon.) gazdasági életünk szinte jóvátehetetlen károkat fog szenvedni, sajnos, immár bekövetkezett. (Pakots József: Mennyi devizát siboltak ki? — Propper Sándor: Kik a deviza-síberek? Kik és mennyit vittek ki külföldre? — Zaj.) Állatexportunk, amely külkereskedelmi és fizetési mérlegünknek úgyszólván egyetlen egyedüli komoly tényezője vagy tényezője lehetett volna, (Lázár Miklós: Ez így van!) ma teljesen csőd előtt áll. Állatkiviteli statisztikánk alakulása már^ ennek az évnek elejétől fogva dezasztrózus képet mutat. A tavalyi lesé 1931 november 5-én, csütörtökön. 29 adatokkal összehasonlítva, míg szarvasmarhában 1930-ban 82.000 darabot vittünk ki az év első felében, ebben az esztendőben az év első felében 53.000 darabot, sertésből a tavalyi 124.000 darabbal szemben csak 17.000 darabot (Propper Sándor: Ezért folytatják a bethleni politikát!),' juhból a tavalyi 27.000 darabbal szemben az idén 26.000 darabot. A háromnegyed évre szóló statisztikai adatok azonban, amelyeket még nem munkáltak ki, még szomorúbb képet mutatnak (Malasits Géza: Ez a képe a bethleni gazdálkodásnak!) az állatexpart 'állandó visszaeséséről, amennyiben megállapítható, hogy míg 1930-ban szeptember 30-áig 130.000 darab szarvasmarhát vittünk ki, ebben az évben csak 75.000 darabot, sertésből 185.000 darabot vittünk ki tavaly szeptember 30-áig, az idén csak ,51.000 darabot, juhból tavaly szeptember » 30-áig 47.000 darabot, — mindig csak kerek számokban beszélek — az idén csak 27.000 darabot. (Sauerborn Károly: Idáig jutottunk

4 az iparpártolással!) Ebből méltóztatik látni, hogy az állatexport, amely, ismételten hangsúlyozom, mezőgazdaságunknak ma úgyszólván egyedüli rentábilis» vagy rentábilissá tehető ága, katasztrofális visszaesést mutat, ami az ország egész közgazdasága szempontjából rendkívüli káros. (Sauerborn Károly: Ez sem áll!) Ha e visszaesés okait kutatom, meg kell állapítanom azt, hogy kereskedelmi szerződési politikánknak az az elgondolása, amelyet néhány hónappal ezelőtt megalkottunk, sok tekintetben nem vált be. (Sauerborn Károly: Egyáltalán nem vált be! Megbukott!) Az egész preferenciáiig elgondolás, amelyre felépítettük reményeinket, vágyainkat, amelynek alapján exportunk fejlődésére számítottunk, éppen olyan eszköznek bizonyult, mint régi kereskedelmi politikánknak az eszköze, amellyel a velünk szerződéses államok játszhattak, viszszaélhettek, természetesen a mi mezőgazdaságunk nagy kárára. (Ügy van! Ügy van! — Lázár Miklós: Ez így van! — Sauerborn Károly: Bevallották, hogy megbuktak!) Az osztrák szerződés, amint méltóztatnak tudni, ,provideál heti 750 darab marhakivitelt. Szeptember hó folyamán annak ellenére, hogy ez egy teljesen kétoldalúlag megállapított, fixen lefektetett szerződés volt, az osztrákok a heti 750 darab kontingenst leszállították 300 darabra. Egész szeptember hó folyamán 300 darab szarvasmarhát vihettünk ki a bécsi vásárra. Október hóban valami javulás állott be, amennyiben körülbelül 400 darabot vihettünk ki Bécsbe, de még mindig nem értük el a szerződés szerint bennünket megillető 750 darabot. Nem tudom, vájjon a nemzetközi szerződéseknek ilyen flagrán s megsértéséhez (Ügy van! Ügy van!) mit szól Genf, Hága és a többi nemzetközi fórum. Utóvégre, ha a magánéletben egy szerződés megszegésével állunk szemben, annak elkövetőjét bíróság elé citálják, s az illető szerződésszegőnek abból az. egész vonalon a legmesszebbmenő konzekvenciákat le kell vonnia. tTgylátszik, csak a nemzetközi életben lehet megkötött és aláírt szerződéseket máról holnapra felborítani, vagy legalább is egyoldalúan magyarázni és alkalmazni. Ehhez járul még az, hogy t az elvámolás körül is az osztrákoknál már teljesen egyoldalú szempontok érvényesülnek, úgyhogy az állatkeresltedelem, nemkülönben az állattenyésztő gazdák hétről-hétre új és új helyzetek elé állíttatnak. Hiszen megtörténhetett az, hogy egy hétfői napon a bécsi vásárra déli H12, vagy 11 5*