Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-25

354 Az országgyűlés képviselőházának gátason keresztül születik meg, mindaddig, amíg^ valóságos hajtó vadászat egy-egy választás, ahol a közigazgatási terror működik és dolgozik az egységespárti képviselők érdekében és ennek a politikai rendszernek fenntartásáért... Elnök: A képviselő arat ezért a kijelentéséért rendreutasítom. A képviselő úr beszédideje letelt, tessék befejezni beszédét. Szeder Ferenc: ... mindaddig itt változás nem lehet. Változatlanul valljuk mindezeket az igazságokat a Népszövetség, illetve a 33-as és a 6-os bizottság jelentésével kapcsolatban is. Ezért küzdünk és harcolunk mi, ezen az oldalon ülo képviselők az általános, titkos és egyenlő •. választójog törvénybe iktatásáért. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldaoln.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Homonnay 'Tivadar! Homonnay Tivadar: T. Képviselőház! Előttem szólott igen t. képviselőtársamat sem a hangban, _ sem pedig a konklúzió levonásában nem óhajtom követni... (Buchinger Manó: Nem is flehet olyan pártban, amelynek nevében ön beszél! Ezt nem is kell mondani!) Elnök: Csendet kérek! Homonnay Tivadar: ...mert beszéde tele van ilyen és hasonló kitételekkel, mint például osztályaralom, közigazgatási terror és így tovább. Az én véleményem szerint nem a hang tónusa, hanem

1 az érvek súlya az, amely a kérdéseket el szokta dönteni. De nem óhajtom t. képviselőtársamat konklúziójának levonásában sem követni, azért, mert véleményem szerint az az út, amelyen ő elindult, helytelen, márpedig helytelen úton nem lehet helyes célhoz érkezni. A helyes cél ebben a Házban az, miképpen tudjuk az államháztartás egyensúlyát tartósan biztosítani. Ha én nézem az ebben a Házban lefolyt vitát, amelynek különböző volt a hangja, tenorja, tartalma és kritikája, akkor sok szakfelszólalásból, amelyek tanácsot adtak a kormánynak, útmutatást adtak a kormánynak, azt kell látnom, hogy ezeknek eredménye is csak a messze jövőben mutatkoznék. De volt a felszólalásoknak egy másik része, amelyeket, mint előttem szólott képviselőtársamnál, a hang uralt. Azt hiszem, hogy ezek az ilyen szócsatak, amelyek itt voltak a Házban, nem viszik előre a kérdést egy lépéssel sem, mert nekünk nem' erről kell beszélnünk, hanem meg kell keresnünk azokat az orvosszereket, amelyek az államháztartás egyensúlyát tartósan biztosítják, amelyek a magángazdaságot megerősítik, amelyek a teherviselőkepességet, a fogyasztóképességet, amelyek az exportot növelik, (Sándor Pál: Az önök bukása révén, meg lehet csinálni — Tetszés a szélsőbaloldalon.) Igen t. képviselőtársam, ha ön azt képzeli, hogy ezt a nagy kérdést a mi bukásunk r révén, vagyis a két kormánypárt eltávozása révén el méltóztatnak érni, (Sándor Pál: El bizony! TTj. választás!) akkor erről lehetne beszélni, de tudni kell bizonyítani is. (Sándor Pál: önök csinálták az egészet, önök a felelősek — Elnök csenget. — Kertész Miklós: A tízéves uralom!) De ha az ellenzéknek néhány kiválósága adott Programm jávai, amelyet itt a Ház elé hozott, óhajtja a kérdést-megoldani, akkor igen t. képviselőtársam nagyon téved, ha azt hiszi, hogy a másik oldal csakis egyik-másik illusztris képviselőjének programmjával meg lehetne oldani a kérdést úgy, mint ahogyan azt igen t. képviselőtársam kívánja, (Sándor Pál: Például aa Apponyiéval!) például mondjuk, Gaal Gasto. ülése 1931 november 20-án, pénteken. nevel. Miért hivatkozzam én Apponyi Albert grófra, akinek nemcsak mi, hanem az egész ország, az egész világ uni sono elismeri a kiválóságát? (Zaj. — Elnök csenget. — Turchányi Egon: A titkos választójognak meg kell lennie ebben az országban!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Ne zavarják a szónokot, úgyis kevés ideje van a beszédre! (Sándor Pál: Nincs itt senki a teremben, elnök úr!) Csendet kérek. Homonnay Tivadar: Én is azt kívánom és szeretném, hogy hozzunk olyan megoldási módozatot, amely lehetőleg sürgősen vagy rögtön hat. Gaal Gaston t. képviselőtársam hozott ilyen receptet a Ház elé, amelyet én egyáltalán nem helyeslek. Gaal Gaston t. képviselőtársam nagy kvalitásait én feltétlenül elismerem, de ne méltóztassék rossznéven venni tőlem, ha azt mondom, hogy az utóbbi időben történt felszólalásai valahogy nemcsak őt, hanem az igen t. pártját is, mint osztálypártot állítják a közvélemény elé, (Ellenmondások balfelöl.) épnen azért, mert az orvosszereket egy és ugyanazon a téren látja és ezt igyekszik keresztülvinni esztendőkön keresztül, tudniillik az állam budgetjének tartós helyreállítását, stabilizálását a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok illetményeinek leszorításával akarja elérni. (Sándor István: Maguk csinálták!) Hogy ki hozta ezt, arról ketten ne vitázzunk; képviselőtársaitól, akik régebben itt vannak, méltóztassék megkérdezni s akkor majd meg méltóztatik tudni, hogy kik hozták ezt. (Zaj balfelől. — Elnök csenget.) Elhibázottnak tartom az olyan politikát, amely — mint például Gaal Gaston t. képviselőtársam politikája — költségvetés egyensúlyát úgyszólván csakis ezen az alapon óhajtia állandóan, tartósan stabilizálni. (Dinieh Ödön: Ezt nem. mondja Gaal Gaston! — Zaj balfelől. — Sauerborn Károly: Az álláshalmozókról tessék beszélni!) Elnök: Csendet kérek! Homonnay Tivadar: T. képviselőtársam, maga nem tudom, hol volt, amikor én az álláshalmozásokról legelőször beszéltem a Házban. (Zaj.) Mondom azonban, nem a szócsaták azok, — az sem, amely most itt lefolyt — amelyek a kérdést előbbreviszik, hanem a megoldási módozatok. Kutassuk tehát azt az orvosszert, amely gyorsan hatékony s amely eredményeket mutat tel. Azért küldte ki a parlament a 33-as bizottságot, azért küldte ki a 33-as bizottság a 6-os bizottságot, hogy itt olyan értelmű megtakarításokkal jöjjenek, amelyek az ország adófizető polgárainak ne végső lefokozását, ne a fogyasztás megszüntetését, ne az ipar és kereskedelem megfojtását jelentsék, hanem igenis, olyan p_ropozícióval jöjjenek, amelyek a mai nehéz viszonyok között is biztosítják az államháztartás egyensúlyát. Azt láttuk, igen t. Ház, hogy a 33-as bizottság érdemes és kiváló tagjai kutattak, kerestek a költségvtésben tételeket s olyan megtakarításokat hoztak, amelyek például 50 pengőket vagy egy-kétszáz pengőket eredményeztek. (Dinieh Ödön: Ugyan?) Hoztak azonban olyanokat is, amelyek több százezer pengőt vagy milliókat eredményeztek, — bár nem nagyon sokat — amelyeknek előnyét a budget érzi ugyan, de viszont más oldalon a hátránya is mutatkozik, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) mert a hátrányát látjuk à munkák elmaradásában és a fogyasztóképesség csökkenésében. Amikor azonban elismerésemet nyilvánítosm az ő szaktudásuk, az ő szorgalmuk iránt, s meg