Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.
Ülésnapok - 1931-24
342 Àz országgyűlés képviselőházának 2J*. kegyeskednék beszédidőmet 15 perccel meghosszabbítani. (Felkiáltások: Megadjuk) Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház ilyen értelemben határoz. Eckhardt Tibor: Igen t. Ház! November 5-én néhány érdekelt petróleumfinomítóval közöltetett egy rendelettervezet, amelyet a kereskedelemügyi és pénzügyminiszter urak együttesen szándékoznak kiadni az ásványolajtermékek forgalombahozatalának szabályozásáról. Nagy megdöbbenéssel láttam ma, hogy ez a rendelettervezet, annak ellenére, hogy az az Összes nagyfogyasztók, valamint az összes^ kereskedők és azok minden érdekeltsége körében a legélesebb ellenkezést váltotta ki, már a 33-as bizottság szombati ülésének napirendjére kitűzetett. (Fábián Béla: Ezt azután igazán nem lehet a 33-as bizottságban megcsinálni! Nem lehet mindennek fedője a 33-as bizottság! — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Már azért is kötelességemnek tartottam ezt a kérdést idehozni a t. Ház elé, mert a 33-as bizottság az ő speciális összetételénél fogva kevésbbé alkalmas arra, hogy ebben a kérdésben tárgyilagos álláspontra helyezkedjék, (Kun Béla: Ott ülnek a nagytőke érdekelt képviselői!) mint itt ülő igen t. képviselőtársaim pártkülönbség nélkül, mert hiszen itt nem pártpolitikáról, hanem rendkívül fontos, nagy horderejű közgazdasági kérdésről van szó, amelyben a t. Háznak igenis nemcsak joga, hanem kötelessége mindenekelőtt tisztán látni és másodszor a helyes konzekvenciákat levonni. (Ügy van! Ügy van! a középen. — Farkasfalvi Farkas Géza: Ez annyira igaz, hogy ennek a pártnak agrárblokkja már állást foglalt ellene. — Fábián Béla: Végre egy eset, amikor egyhangúlag a kormány ellen vagyunk! — Kun Béla: Tönkreteszik vele a legális kereskedelmet, — Zaj. — Elnök csenget.) T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy először kevésbbé tájékozott képviselőtársaim informálására a mai helyzetet ismertessem és azután rátérjek a rendelettervezet ismertetésére, hogy a kettő egybevetéséből helyes képet méltóztassanak megalkotni. A mai helyzetnek az ásványolajipar terén az 1924. évi XXI. tc.-hez mellékelt úgynevezett autonóm vámtarifa adta meg az alapot. Ebben az autonóm vámtarifában a 306-os tétel szerint a nyers ásványolaj behozatala Magyarországba vámmentes. A 322-es tétel azután megállapítja az egyes finomítványok vámját, még pedig minél finomabb a minőség, annál magasabb a vám. Miután nagyon sok finomítványról van szó, méltóztassék megengedni, hogy itt egy középcikket, a 735-ö,s súlynál súlyosabb ásványolajat, az úgynevezett nehéz benzint tegyem bírálat tárgyává, r mert^ körülbelül ez az az átlagminőség az ásványolajtermékekben, amely az átlagos képét adja meg az üzleti és a kereskedelmi kalkuláció szempontjából, hogy hogyan alakul tulajdonképpen ennek a cikknek a helyzete Magyarországon. (Gaal Gaston: Ez a mezőgazdasági benzin!) Ez a (mezőgazdasági benzin, amelynél vannak finomabb és durvább finomítványok, ennélfogva egy átlagcikket tettem itt számítás tárgyává. Előre akarom bocsátani még azt is, hogy — amiként köztudomású — itt Magyarországon belföldi ásványolaj egyáltalában nincs. Maga az ezen cikk feldolgozásával foglalkozó ipar is azonban, azt mondhatnám, jelentéktelen abból a szempontból, hogy hány embernek ad kenyeret. A statisztikai hivataltól tegnap beszerzett adatok szerint ugyanis összesen 894 egyén van ebben az iparban alkalmazva, akiknek jelese lùèl november 19-en, csütÖriökon. lentékeny része tárolással és szétosztással foglalkozik, tehát magának a gyártásnak kérdése független ezeknek az embereknek az egzisztenciájától. (Kertész Miklós: Nem is igazi gyártás!) Majd rátérek. Megbízható becslés szerint legfeljebb 400—500 emberről van szó, akiknek kenyere a finomítóktól, az állítólagos finomítási munkától függőleg kerülhetne esetleg veszedelembe. Méltóztassanak megengedni a következő rendkívül súlyos kijelentést, amelyet azonban teljes felelősség mellett teszek itt. Magyarországon egyetlen olyan gyár nines, amely finomítással foglalkoznék. Nincs petróleumfinomítás, nincs ásványolajfinomítás Magyarországon. Ami itt Magyarországon folyik, az nem egyéb, mint a vámtarifába ütött réseken keresztül (Gaal Gaston: Magyarul csalás!) tudatos megkárosítása a magyar államnak, amely eljárás csak azért nem kiált ügyész után, (tígy hang balfelöl: Kik vannak az igazgatóságban 0 /) mert a hatóságok tudtával és beleegyezésével történik ez az eljárás. (Kun Béla: Amellett a fogyasztókat kiuzsorázzák!) Nyers ásványolajat Magyarországba senki be nem hoz; (Szilágyi Lajos: Csak műolajat!) egyetlen állam sem ad ki a maga területéről nyers ásványolajat, az ásványolajfinomítás hasznát minden állam a maga számára tartja fenn. Mi ide, Magyarországra soha nyersásványolajat be nem hoztunk, elleniben behoztunk a mai napig és fogunk a jövőben is behozni úgynevezett készárúkeveréket, vagy mint mondják, műolajat, amely készárúkeverék, illetőleg műolaj nem nyersanyag, hanem keveréke azoka finomítványoknak, amelyekre az országnak szüksége van, még pedig olyan arányú keveréke, mint amilyen arányban az egyes finomítványokra itt az országnak szüksége van. A helyzet az, igen t. Ház, hogy például míg a nyersásványolaj mázsájából csak 10% benzint lehet kivonni, addig meg van engedve olyan műolaj behozatala, amelyben 30% a benzin, vagyis nyilvánvaló, hogy nem nyersásványolaj, hanem készárukeverék, úgynevezett műolaj behozataláról van szó, ami azt jelenti, hogy az aszfaltban, benzinben, petróleumban, gázolajban, paraffinban stb. fennálló belföldi szükséglet arányának megfelelő keveréket készítenek odakint, még pedig a már kész finomítványokból, ezeket mesterségesen összekeverik, (Gaal Gaston: Es vámmentesen hozzák be!) azután vámmentes behozatal után métermázisánkint 2 pengő költséggel szétbontják ezt a keveréket alkotó részeire. (Gaal Gaston: Keressék a nagybankot, amely háta mögött áll ennek az üzletnek! — Szilágyi Lajos: En már a költségvetésnél szóvá is tettem ezt! Szórólszóra így áll! — Zaj.) Itt nem arról van szó, hogy egy értéktöbbletet termelő komoly ipari munka folyik ebben az országban; itt tisztán arról van szó, hogy miután az előbb említett nehéz benzinnél például a vám 7 pengő 20 fillér, egyéb finomabb áruknál pedig még 'több, a métermázsánkénti 2 pengő • felbontási költség mellett 5 pengő 20 fillért keres netto az úgynevezett finomító és 7 pengő 20 fillérrel károsul meg a magyar állam. (Gaal Gaston: Finoman csal!) Nem lehet iparpártolás címén (Gaal Gaston: Csalni!) ilyen svindliipart az ország nyakán hagyni. (Simon András: Ez igaz!) Méltóztas- • sék elhinni, legalább annyira szívemen viselem a becsületes magyar ipar érdekeit, mint bárki más ebben az országban, de diszkreditálni így 1 lehet a magyar ipart, ha ilyen iparokat enge•
