Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-24

• Az országgyűlés képviselőházának 2A. ü a rendszer, amellyel ez a jelentés foglalkozik. (Ügy van! Ügy van! — Taps a baloldalon.) T. Ház! Ez a rendszer a felekezeti visszavonással indult, a demokratikus egységből egy felekezetet és egy osztályt — a magyar munkásosztályt — akart kitörülni, folytatva ezzel az^ egykori aulikusok megbízhatatlansági elméletét. Mindenki megbízhatatlan lett, aki nem állott az új rendszer szolgálatában. (Lázár Miklós: Szórói-szóra így van.) Volt ugyan egy réteg a régi szabadelvűség zászlaja alatt, amely egykori rendszer — mindennek a jogelődje a korrumpálás terén — üzletét vidáman csinálta meg a kereszténynek nevezett kurzussal annak ellenére, hogy ez a réteg nagy többségében ahhoz a felekezethez tartozott, amelyet a hatalom urai fajnak neveztek, ezektől eltekintve azonban, akik ma is úgy a politikai, mint a gazdasági életben a szent profit apostolai, mindenki más megbízhatatlannak deklaráltakat. Ez a rendszer a szocializmus tartalma nélkül felvette annak jelszavait és a néptömegek boldogításának hangoztatása mellett megteremtette a népjóléti minisztériumnak azt a két lépcsőházát, amelynek egyik lépcsőjén jár be a nép és a második lépcsőjén jár ki a jólét és kivette a polgárság kezéből a kereseti alkalmakat és a kenyeret és el akarta hitetni, hogy a Hangya jobban elégíti ki a fogyasztók érdekeit, mint a legális kereskedelem, hogy a Futára jobban vásárol búzát, mint a kereskedő, hogy a belügyminisztérium jobban látja el a csendőrséget, a rendőrséget és a folyamőrséget élelmiszerrel, mint a régi becsületes cégek légiója, a csendőrparancsnokságnak cipő- és szabóüzemek kellenek, a kereskedelmi minisztériumnak kocsi- és lószerszám-javítóműhelyre van szüksége szemben a kisiparral, állami pincegazdaság, borházak, művégtaggyárak, vattagyár, egészségügyi anyagraktár, gyógyszerlaboratóriumok, asztalos-, bognár-, esztergályos-, esizmadiaüzemek, házinyomdák, könyvkötőműhelyek, szőnyegszövőtelepek kellenek — de ki tudná mind elsorolni. (Zaj jobb felől.) T. Ház! íme az iparosság válságának tükre azoknak az érdekeltségvállalásoknak tömegében, amelyek az álszociálpolitikát jellemzik, a népszerűségre pályázó fogyasztási politika jelszava alatt létesülve a magántulajdonra épített termelési rendszert egyre inkább háttérbe szorítják, akkor, amikor minden gazdának, minden iparosnak és minden kereskedőnek csendes társa az állam minden rizikó nélkül, mint a legkérlelhetetlenebb és legkönyörtelenebb hitelező. T. Ház ! Azqk, akik az indokolt közszükségletek kielégítésére alkalmas közüzemű politika úttörői voltak Magyarországon, soha nem hihették azt, hogy ezt az irányzatot ennyire ki lehet használni az állam polgárainak kenyérkeresete ellen a pártpolitika megerősítésének céljaira, melegágyává lehet tenni a bürokrácia tenyésztésének és be lehet rendezni úgy, hogy versenyezközzé váljék az állam egy kicsiny rétege számára az össznolgárság exisztenciájának veszélyeztetésével. (Zaj.) T. Ház! Nem gondolhatták azt, hogy a közüzemi politika segítségével teremtődik egy olyan új arisztokrácia: aFestetichek helyébea Gsefteticsek arisztokráciája, amely XIV. Lajos után szabadon azt mondja, hogy az állam én vagyok, mindenki más pedig csak adófizető jobbágyának tart. Ezt a rendszert akarják fenntartani és ez a rendszer vonul végig a 33-as bizottság: működésén is, amely nekem önkénytelenül állandóan KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. II. êse 1931 november 19-én, csütörtökön. 319 a budai 33-as futballklubot, a labdarúgásból ismert egyesületet juttatja eszembe. Nagyon sok hasonlóság van a kettő között, mert a budai 33-as klub a zöld gyepen játszik, a másik a zöld asztalnál. A budai lábbal és fejjel, a pesti fej nélkül, a budainak híres kapusa volt Zsák Károly, a pestinek viszont van egy bíres zsákja, a deficit feneketlen zsákja és megteremtette azt a zsákutcát, ahová gazdasági életünket vezették. A 33-as bizottság eredetileg harminckét tagból állott. Eszünkbe juttatta a 32-es közös gyalogezredet. Bahama legalább olyan erős volt, mint egy ezredé, de a régi 32-esek közösök voltak, az új 32-esnek nem volt egy közös gondolata a néppel, a régiek gyalogosok voltak, az újak ezzel szemben a technika vívmányai alapján aeroplánon jártak, nem azért, hogy elrepüljenek tőlünk, de állandóan a levegőben járva számításaikban és elgondolásaikban. Nézzük az 1930. és 1931. évi statisztikai adatokat. Ijesztő emelkedést látunk úgy a zálogolások, mint a késedelmi kamatok tekintetében. Ha ezek mellé odaállítjuk a csődöt és kényszeregyességek statisztikáját, megkapjuk a kispolgári társadalom ravatalát. Hogy segített ezen a 33-as bizottság? A helyett, hogy a tönkrement tőkebefektetéseket valahogy felsegítette volna, az egyetlen tőkebefektetést,^ a háztulajdont, mely még nem tartozott a halált hörgők, csak a nyögök közé, mert minden más tőkebefektetés elveszett a békeidők óta* új terhek megrakásával megteremtette nem a megélhetés felsegítésével, hanem annak lenyomásával a tönk-demokráciáját. Nem segített a háztulajdonra rakott új terhekkel a lakókon, mert nem teremtette meg a házbéregyeztető és műhelybéregyeztető bizottságot, de megteremtette a iházadót, a szükségadót és ínségadót és a házadó emelésével elérte azt, hogy a háztulajdonos kénytelen volt műhelyében, irodájában, gyárában alkalmazottait vagy elbocsátani, vagy fizetésüket leszállítani. Amikor azután az alkalmazottak élete rosszabbá vált, jött a logika, felemelték az alkalmazottak kereseti adóját. Mi volt ennek a következménye? Az alkalmazott kevesebbet vásárolhatott, kisebb lett a fogyasztás, csökkent a forgalom. Mit mondott a 33-as logika? Felemelte a forgalmi adót^Miután a forgalmi adó felemelése következtében csökkent a jövedelem, bezárta a sorozatot a jövedelemadó felmelésével. Egy f egészen egyszerű tételt hagytak csak ki a számításból, azt, hogy erős magángazdaság kell ahhoz, hogy erős legyen az államgazdaság, mert a piramis csúcsa is csak akkor karcolhatja büszkén az eget, ha széles és megalapozott alapokon nyugszik. Az ellenzék túlnyomó nagy többsége ezért maradt távol ettől a bizottságtól. Nem azért, amint Kotema Jenő t. képviselőtársam mondotta, hogy politikai pecsenyét süssön magának, hanem azért, mert ezt a kozmás ételt nem akarta megenni, hanem átadta annak élvezetét a rendszernek, amelyet a 6-os bizottság jelentése is a bajok forrásának nevez és megállapítja, ihogy azért volt kénytelen az 1931/32. évi költségvetésekben megtakarításokat javaslatba hozni, mert egvéb megtakarítások csak szervezeti változtatásokkal és ^intézmények megszüntetésével voltak lehetségesek. A 6-os bizottság is tudta, hogy a közvélemény nagyobb és jelentősebb megtakarításokat vár; A jelentés diplomatikusan ennyit mond (olvassa): «Állami szervezeteinknek és intézményeinknek a múltban bekövetkezett kiépítése által adott mai helyzetben további megtakarításokat nem lehet elérni,» Ami magyarra 47