Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.
Ülésnapok - 1931-23
Az országgyűlés képviselőházának 23. a jobboldalon; Dialóg! — Kun Béla: Nem dialóg, hanem nagyon szomorú momentum.) A nyáron az időm legnagyobb része azzal telt el, hogy ezeket az adópanaszokat meghallgattam; több száz adóívről másolatot vettem magamnak, hogy meggyőződést tudjak alkotni arról, hogy azok az adórendeletek és törvények, amelyek itt fent a minisztériumban elkészülnek, odalent az életben milyen hatással vannak. Méltóztassanak megengedni, hogy csak egvet-kettőt említsek fel illusztrációképpen. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Megjegyzem, hogy ezek nem rikító esetek, hanem átlagosan ismeretesek. Itt van egy nagyobb vagyonú özvegyaszszony Mezőberényben, akinek egy háza és egy félháza van Két lakói a van. Az egyik ház bérbe van adva. Ezenkívül van 34 katasztrális hold földje. Ez is bérbe van adva. A kimutatható, igazolt jövedelme, miután a bérbeadás nyilvánvaló, és a bérleti szerződést is bemutatta, 3300 pengőt tesz ki évente. Erre az özvegyasszonyra 1930-ban kivetettek 1749 pengő adót (Felkiáltások balfelől: Csekélyséa!), tehát több mint 50%-át a jövedelmének. Hátralékban van 1928ról 886 pengővel, tehát a 3300 pengő igazolható évi jövedelmét (Mojzes János: Bruttó vagy tiszta jövedelem?) — tiszta jövedelem az adókon kívül — 2635 pengő adóteher sújtotta. TJtryanez az asszony ue-yanerre a jövedelemre 1931-ben is megterheltetett 1484 pengővel, amelyhez járult a hátralék az előző esztendőről, úgyhogy a nyár folyamán az adóhátraléka kitett 3338 nengőt annak ellenére, hogy a múlt esztendőben 793 pengőt fizetett be adóra készpénzben. (Mojzes János: Progresszivitás lefelé!) Itt van ep-y törpebirtokos példája. 1800 négyszögöl földje van egy kis házikóval. Ez fizet földadót 7 pengő 76 fillért — erre majd még visszatérek —, házadót 3 pengő 92 fillért, rokkantellátási adót 30 fillért, községi betegápolási pótadót 3 pengő 55 fillért, útadót 2 penfő 22 fillért, kereseti adót 5 pengő 25 fillért (Vargha Imre államtitkár: Tehát van valami foglalkozása!), egyéb községi adók eímén 5 pengő 84 fiHe^t. (Vargha Imre államtitkár: Tehát van foglalkozása! — Kun Béla: Hol van, ami hasznot hajt 1 ?) Azután van még mezőgazdasági kamarai illeték 36 fillér, vízszabályozási járulék 8 pengő 47 fillér. 1800 négyszögöl föld tulajdonosa és 50 pengő 92 fillér adója van. (Vargha Imre államtitkár: Valami^más foglalkozása is van! Ne felejtsük el! — Lázár Miklós: Szegény ember, az a foarlalkozása. Szegény magyar ember.-— Kun Béla: A szegénysé«- ma foglalkozás Magyarországon! — Zaj. — Elnök cseget. — Vargha Imre államtitkár: "De akkor nem lehet kereseti adója! — Kun Béla: Máskén nem lábalunk ki, mint a szegénység megadóztatásából.) Ugyanennek a szegény embernek a fiával együtt van három katasztrális hold ju+tatott földje. Ezért külön fizet évente 42 nengő 68 fillér adót. Miután pedig ezt a körülbelül 100 nengő adóját kifizetni a jelenlegi búzaértékesítési viszonyok mellett nem tudta, nyáron lefoglalták 264 pengő adó, haszonbér és vételhátralék címén az egész termését és teljesen minden nélkül maradt, most pedig szaporítja a t. kormánv gondját, mert az ellátatlanok közé kell majd sorozni. (Kun Béla közbeszól. — Elnök csenget.) Itt van egy szegény asszony, akinek egy hold földje van, amely felesbe van művelésre adva és van egy kis házikója. Három mázsa búzabért kan a bérbeadott földje után. Nem részletezem az egyes adónemeket, ezt 51 pengő 96 fillér adóval sújtják. A három métermázsa búza, amennyi haszna ülése 1931 november 18-án, szerdán. 305 van neki, felét sem fedezi. (Vargha Imre államtitkár: Mégis talán méltóztatnék részletezni, hogy mi mindent fizet, mert ez így nem érthető!) Földadót fizet 18 pengő 97 fillért, házadóba fizet — egy kis kamráját odaadta egy szegény kis földönfutó gyermeknek, akit befogadott — 9 pengő 80 fillért, rokkantellátási adót 20 fillért, községi betegápolási pótadót 3 pengő 30 fillért, útadót 1 pengő 89 fillért, községi pótadót fizet 9 pengő 47 fillért . . . Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Szakács Andor: Tízperces meghosszabbítást kérek. Elnök: Méltóztatik hozzájárulni? (Felkiáltások: Megadjuk! ) Tessék folytatni beszédét. Szakács Andor: . . . kéményseprési díj 2 pengő 88 fillér, közmunkaváltság. — méltóztatott ezt az igen szép adót is kultiválni — 8 pengő, fizet azután ez a szegény asszony mezőgazdasági kamarai illetéket 18 fillért, vízszabályozási járulékot 7 nengő 05 fillért, összesen tehát 51 pengő 96 fillért kérnek tőle. Kénytelen lesz, ha árverésre kerül a sor, látni, hogy az utolsó menedékét, ahol a fejét lehajtja, elkótyavetyélik. Itt van egy kisiparos, aki visszaadta iparengedélyét. 1930-ban sújtották 140 pengő 46 fillér adóval. Ebben az esztendőben kivetettek rá — februárban adta vissza az iparengedélyét — 186 pengő 54 fillért Ezek kalandos számok, mélyen t. pénzügyi kormányzat, ez teljes lehetetlenség. Nem akarom tovább ilyen példák felsorolásával fárasztani a t. Házat, de itt van még egy: 18 esztendeig volt Békésről egy ember Amerikában a szénbányákban. Hazajött 1923-ban 5000 dollár megtakarított pénzzel és vett magának Békésen, szülőközségében néhány hold fildet és egy házikót. Egész vagyonának értéke illetékes békési emberek becslése szerint 8000 pengő. Az adóhivatal felbecsülte a vagyonát 31.000 pengőre. Ennek az^ egy embernek van kifizetett adója, —• a multévi összeg — azután az adósság kamatai és egyéb közterhek, mint pl^ betonjárulék, összesen 1322 pengő adómentességre jogosult igazolt kiadása. Van neki kimutathatóan — mert bérbe van adva állandóan — 1297 pengő jövedelme, tehát 30 pengő mínusza van. Ezt az embert 1931-ben 630 pengő adóval sújtották agyon. Már a múlt évben is csak úsry tudta kifizetni az adóját, hogy két hold földjét eladta és a vételárat egyenesen elvitte az adóhivatalba. Nem tudom részletesen elmondani interpellációm anyagát, mert elég bő téren mozog, azonban egy eklatáns esetre fel kell hívnom a t. Képviselház figyelmét. Szemére lobbantották Békés vármegye közgyűlésén a pénzügy igazgatónak, hogy micsoda alapon vetette ki ezeket az enormis adókat, s erre azt a nyilatkozatot tette az ottani lan közlése szerint, hogy a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, amelyhez ő szakvéleményért fordult, 50—60 nengőre beesülte Békés vármegyében az 1930. évre egy hold föld tiszta jövedelmét. (Ellentmondások a baloldalon. — Mojzes János: Létezhet ilyesmi 1 ?) Erre megjelent a Mezőgazdasági Kamarának egy helyreigazító nyilatkozata, amelyben ezt cáforjia és kijelenti, hogy egy szó sem igaz abból, hogv ő ísrv informálta volna a pénzügyi gazgatót (Kun Béla: Úgy van, nem igaz! A Mezőgazdasági Kamara ezt nem mondhatta! Én védem a Kamarát!), ellenkezőleg, azt a szakvéleményt adta, hogy Békés vármegye területén az adósságok kamatainak, a vízszabályozási^ járuléknak és esetleges kegyúri vagy nyugdíjteher45*
