Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.
Ülésnapok - 1931-23
Az országgyűlés képviselőházának 23. Lázár Miklós: Megnyugtatom Kun Béla képviselőtársamat, meg vagyok róla győződve, hogy Vargha államtitkár úr interpellációmra feltétlenül választ fog adni. (Reisinger Ferenc: Ha nem előbb, hát később!) A társadalom túlnyomó többsége adósokból áll, akik most az állam és a hitelezők kereszttüzében nyöszörögnek és vergődnek, mert az adóhatóságok által irgalmatlanul szorongatott hitelezők természetes, hogy nem keresetükből, hanem vagyontárgyaik eladásából vagy zálogba adásából tudják az adókat kifizetni. A dolgok természetes rendje szerint ugyanolyan vehemensen szorongatják a hitelezők adósaikat, mint ahogy az állam szorongatja úgy a hitelezőket, mint az adósokat, tehát az egész társadalmat. Az adóbehajtásnak ez a krudélis módja leginkább a falun mutatkozik teljes pőreségében. (Farkasfalvi Farkas Géza: Űgy van!) Tény hogy a megyékben, járásokban és községekben az 1924/600. sz. rendelet értelmében a közigazgatási bizottságok a pénzügyisrazgatóságokkal való egyetértésben kimondják az adóügyi jegyzőknek vagyoni felelősségét, a bíráknak és az egész képviselőtestületnek a felelősségét. A jegyzők, akik ismerik annak a falunak nyomorúságos helyzetét, ismernek minden egyes polgárt és tudják, hol van, amit elvehetnek és hol nincs mit elvenni, ahol csak a költségeket szaporítanák, tehát azoktól nem tudják az adót teljes egészében behajtani, vagyoni felelősségük kimondásával kényszeríttetnek arra, hogy az adókat behajtsák. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy egy ilyen közérdekű aktusba, mert állami közérdek az adók behajtása, önző és önérdekű motívumok kerülnek be. {Vargha Imre államtitkár a terembe lép.) Örömmel üdvözlöm a pénzügyi államtitkár urat. (Kun Béla: Vártuk az államtitkár urat!) Ez azt jelenti, hogy a pénzügy igazgatóság kimondván annak a jegyzőnek, annak a bírónak és képviselőtestületnek anyagi felelősségét, jussa van hoz^á, hogy idegen tisztvis°lőt hívjon oda abba a községbe, annak a községi jegyzőnek, bírónak és képviselőtestületnek költségén, aki a maga hatáskörében anélkül, hogy bárkit is ismerne, anélkül, hos:y valaha megfordult volna abban a községben, átvesz ; az adóbehajtások vezérkari főnökségét. (Kun Béla: Mekkora hadserege van a vezérkari főnöknek!) Ez igen rossz vért szül, mint ahogy Zemplénmegyében ismételten találkozunk ilyen és ehhez hasonló rendelkezésekkel. (Zaj a középen. — Szakáts Andor: Békésben is.) Mindenütt. (Kun Béla: Adóstatárium van mindenütt!) Nem akarom igénybe venni a Ház idejét, halomiamra fekszenek előttem az adatok és legalább harminc ilven rendelkezést olvashatnék fel, ahol a községi adóügyi jegyző anvagi felelőssége kimonda+ván. idpgpn tisztviselő bízatott meg az adóbehajtással. Ez annál szomorúbb, t. Képviselőház, mert a pénzügyi kormányzat részéről a múltban, sőt még a közelmúltban is hallottuk, hogy az adóbehajtások terén bizonyos méltányosságarai fog élni. (Egy hang a, jobboldalon: Visszaéltek vele!) Ennek a méltányosságnak indoka, amint az előbb bátor voltam kifejteni, az, hogy olyan vidékeken, amelyekről köztudomásúlag meg van állapítva, hogy a nép a legnagyobb nyomorban él, amelyekről a nagyon kevés eredménnyel járó inségakció vezetősége is megállapította, hogy inségzónába tartozó vidékek, mentesíteni kell az adóbehajtás teljes szigorától. Itt, mint egy ilyen inségzóna képviselője, kijelentem, hogy ' ülése 1931 november 18-án, szerdán. 301 egyáltalában nem látok semmi méltányosságot az adóbehajtások terén, és az adóbehajtások olyan irgalmatlan, olyan krudélis szigorral történnek, mintha az a vidék tej jel-mézzel folyó Kánaán és nem Magyarország legeihagy atottabb, legárvább és legkoldúsabb vidéke volna. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Itt van a zemplénmegyei közigazgatási bizottság legutóbbi ülése, ahol maga a főispán kérdezte meg a pénzügyi kormány reprezentánsát, hogy nem fejjük-e túl a tehenet,^ amely azután meddő maradhat, ö maga kérdezte, hogy van-e itt remény, hogy nem fog bekövetkezni a kisexisztenciák összeroppanása ezek alatt a terhek alatti (Kun Béla: Ha már a főispán teszi ezt, akkor száz százalékig . igaz!) Nagy jele az ilyen pénzügyi adminisztráció tatárjárásának, ha ez már eljut a kormány reprezentánsának fülébe is. Nagy nyomorúság, nagy elkeseredés és elégületlenség lehet ott,ha már a közigazgatási bizottság ülésén a, főispán a pénzügyi igazgatás reprezentánsához ezeket a kérdéseket intézi. De előttem van az Országos Hitelvédő Egyletnek hivatalos leirata, amelyet a múlt hónapi fizetésképtelenségekről adott ki és itt megállapíttatik, hogy a múlt hónapban a gazdasági viszonyok folytán éppen kétszer annyi fizetésképtelenség volt Magyarországon, mint az előző évben. Es megállapíttatik egy politikailag teljesen elfogulatlan testület részéről az, hogy a szomorú statisztika szerint az ország bortermelő vidékein van a legtöbb kényszeregyesség. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Hozzáteszi ez az egylet, hogy: ezeken a vidékeken a kietlen nyomor, a mezőgazdasági lakosság vásárlóerejét majdnem teljesen felőrölte. S ezekre a vidékekre bocsátja rá a t. pénzügyi államtitkár úr (Farkasfalvi Farkas Géza: Nem ő!) felelős képviselője a magyar pénzügyminisztériumnak, ezt a tatárjárást. Méltóztatik tudni a t. államtitkár úrnak, hogy én saját szememmel láttam, amikor az ilyen kirendelet pénzügyi emberek az árverés után megraknak szekereket derékaljakkal, amikor az utolsó borjut kötik ki az istállóból'? Láttam, amikor elvitték a fuvaros lovát. (Kun Béla: Kinek a nevében csinálják?) láttam, amikor elj vitték a kereskedő pultját, az iparos utolsó zerszámait. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Lázár Miklós: öt percet kérek. (Helyeslés.) Elnök: A Ház az öt percnyi meghosszabbítást megadja. Lázár Miklós: Nem akarok visszaélni a t. Ház türelmével, hiszen ma egész nap ülésezünk, ezt az öt percet sem fogom teljesen kihasználni. Felfogásom szerint nemcsak szociális, nemcsak gazdasági és nemcsak lelkiismereti szempontból, hanem politikai szempontból is nagyon bölcs volna a t. pénzügyminisztérium részéről több méltányosság, több megértés, több irgalom. (Kun Béla: Ezeket az embereket meg kell tartani a polgári társadalom tagjainak!) Elnök: A pénzügyminiszter úr helyettesítésével megbízott Vargha Imre államtitkár úr kíván válaszolni. Vargha Imre államtitkár: T. Képviselőház! Lázár Miklós t. képviselőtársam azt a kérdést intézi a pénzügyminiszterhez, van-e tudomása arról, hogy a pénzügyi adminisztráció a községi jegyzőket anyagi felelősségük terhe alatt kötelezte a falusi társadalom adójának behajtására. Igenis van tudomása róla a, r pénzügyminiszternek és nekem is van tudomásom róla, de tudomásának kell lenni erről mindenkinek, aki
