Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.
Ülésnapok - 1931-23
Az országgyűlés képviselőházának 23. Károlyi Imre gróf könyvét vagy bármilyen más könyvet bárki is olvashasson. Erről, azt hiszem, itt nem is érdemes beszélni. De természetes dolog az is, hogy azután már nem lehet egy ilyen könyvnek olvasása vagy ismertetése címén tiltott politikai gyűléseket sem tartani. (Esztergályos János: Ha három ember a piactéren összeáll, az tiltott gyűlés?) Hogy erről az esetről beszéljek, nem három ember, hanem nagyobb tömeg volt ott, és konstatáltatott, hogy ez a Pásztor István nevű ember (Kabók Lajos: Megint egy hazug jelentés!), aki különben — ötször volt büntetve, legutoljára tíz havi börtönnel (Peyer Karoly: Miért volt büntetve?) — lopásért és hasonlók miatt, — ott izgató tartalmú beszédet mondott. Hogy a Károlyi-féle könyvvel kapcsolatban-e^ vagy nem, azt nem tudom. Ezért az illetőt tényleg a rendőrség elé állították és 'megbüntették. Ennyit tudok, többet nem^ egyelőre erről a dologról. Arról pedig,. hogy más embereket is zaklattak vagy üldöztek volna azért, mert Károlyi könyvét olvasták, nincs tudomásom. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés jobb felől. — Reisinger Ferenc: Majdnem elfelejtettem: nem tetszett gorombáskodni! — Derültség és zaj.) , Elnök: Az interpelláló képviselő úr a viszonválasz jogával kíván élni. Szeder Ferenc: T. Képviselőház! Nagyon sajnálom, hogy ,a belügyminiszter úrnak ezekről a ^kérdésekről nincs tudomása, mert nekem ezekről tudomásom van. El is mondottam, hogy embereket citálnak be a rendőrségre és ha ötenhatan összejönnek egy házban és olvasgatják ezt a könyvet, akkor tiltott gyűlés tartása címén eljárást indítanak ellenük és meg is bírságolják őket. Méltóztassék belügyminiszter úr érdeklődni a ceglédi rendőrségnél, ott majd, azt ^iszem,^igazolják ezt az állításomat. Ami a Pásztor-ügyet illeti, nem tudom, hogy milyen az előélete, de akármilyen előélete van, semmi köze ahhoz a rendőrségnek, ha nem követ r el bűncselekményt. Én felhoztam a konkrét esetet. Az illetőt visszatartották a rendőrségen, megpofozták és a haját húzgálták. Szerettem volna, ha a belügyminiszter úr azt mondotta volna, hogy: kivizsgálom az ügyet, és ha így történt, akkor eljárok az illető hatósági közeggel szemben. Mert valósággal ázsiai állapot az, ha az emberekkel a közigazgatás így bánhat. Itt van egy másik kérdés. Hulin rendőrtanácsos úrnak nem ez az első ilyen természetű cselekedete. En nagyon jól tudom, hogy bolseviki üzelmek miatt — így kezdődött a nyomozás, — amikor csak alkalom kínálkozott és tetszett neki, felhajszolta ismételten az emberek százait, hamis vádakat konstruált ellenük, amit igazol a bírósági ítélet is, amely sorra-rendre felmentette azokat az embereket, akiket vérig hajszolt és vérig szekírozott Hulin rendőrtanácsos úr, aki most folytatta a Károlyi-könyvvel kapcsolatban is ezt a közigazgatási basáskodást. (Kertész Miklós: Ur ír, proletár rí!) Az a határozott kérésem a belügyminiszter úrhoz: tessék érdeklődni Cegléden és tessék kivizsgáltatni ezt az esetét olyanokkal, akiknek pártatlanságához szó sem fér, és ha beigazolódik az, hogy ott az embereket püfölik a rendőrségen és az emberek haját húzgálják, ezt a megbecstelenítő játékot folytatják, akkor tessék a rendőrségnek ezt a munkáját megtorolni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) ÉlnÖk: A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! Meg akarom nyugisé 1ÙS1 november 18-án, szerdán, 2Ô7 tatni a t. képviselő urat abban a tekintetben, hogy természetes dolog, hogy minden ilyen konkrét panaszt megvizsgáltatok, és természetes dolog az is, hogy ha a hatósági közegek visszaélnek hivatalos hatalmukkal, a legszigorúbb megtorlást alkalmazom. Elnök: Kérdem ezek után a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Elnök: Következik Szeder Ferenc képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz a szociáldemokrata pártszervezetek működésének megakadályozása tárgyában. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Petrovics György jegyző (olvassa): «Interpelláció a belügyminiszter úrhoz a szociáldemokrata pártszervezetek működésének megakadályozása tárgyában. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy egyes közigazgatási közegek a szociáldemokrata pártszervezetek működését akadályozzák és a pártszervezetek tagjait a legkülönfélébb módon zaklatják és üldözik? Hajlandó-e végre intézkedni a miniszter úr, hogy a közigazgatási hatóságok tartsák tiszteletben a belügyminisztérium idevonatkozó rendeletét- és a politikai tevékenység -szabadságát ne sértsék és politikai felfogása miatt senkit semmi módon ne üldözzenek és ne zaklassanak, különösen pedig ne üldözzenek és zaklassanak magyar állampolgárokat, akik szociáldemokratának vallják magukat.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a SZÓ: Szeder Ferenc: Mélyen t. Ház! Mielőtt még az általános gyűléstilalmi rendelet^ megjelent, az egyesülési és gyülekezési jog terén meglehetősen zavartak voltak az állapotok és a viszo-^ nyok, mert hiába való volt még eddig ama követelésünk és törekvésünk, hogy a mindenkori kormányok belügyminiszterével rendet csináltassunk az egyesülési és gyülekezési jof terén, eddig ezt nem sikerült elérnünk. Scitovszky belügyiminiszter úrnál is számtalanszor interveniáltunk, hogy végre-valahára a pártszervezetek működését, azoknak jogi helyzetét valamilyen formában tisztázzuk, de, úgy látszik, a mindenkori hatalomnak sokkal kényelmesebb és kellemesebb volt az, ha ezerféleképen intézkedtek a közigazgatási hatóságok a pártszervezetekkel kapcsolatban, semhogy félre nem érthető módon tiszta és világos helyzetet teremtettek volna. A gyűléstilalmi rendelet azt a rendszertelenséget, amely ezen a téren fennállott, csak fokozta, mert még a legkisebb taggyűlések bejelentésénél is a közigazgatási hatóságok a gyűléstilalmi rendeletre hivatkoznak, habár ez a rendelet világosan és határozottan gyűlésekre vonatkozik, nem pedig tagértekezletekre és egyéb kisebbszerű Összejövetelekre. •Annakidején a belügyminiszter úr is ilyenféle magyarázatát adta ennek a rendelkezésének, amikor kifejtette előttünk, hogy a szociáldemokrata párt szervezeteinek működését ő ezzel a rendelettel nem akarja korlátozni, sőt kijelentette azt is, hogy arra törekszik és ezt az akaratát érvényesíteni fogja kifelé is, hogy a pártok szervezeti életét ne akaszthassák meg. Először is szóváteszem a pártszervezetek kérdését. Hosszas veszekedés és kapaticálás után annakidején a belügyminiszter úr elődje kiadott egy elvi jelentőségű véghatározatö't* 44*
