Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-23

ÜOi -Áz országgyűlés képviselőházának 23. ülése 1931 november 18-án, szerdán. test zavarja, a világnézetek harcolnak és bizony nem lehet olyan nyugodtan, olyan kényelmesen heverészni, uralkodni és emészteni, mint olyan országokban, ahol a szuronyok védelme alatt minden nézetet elfojtanak. De igaz. De viszont nem is veszedelem, csak ott veszedelem, ahol nincs igazi demokrácia. Igazi demokrácia mellett a bolsevizmus nem veszedelem. A demokrácia hiánya nélkül pedig

1 acélfalakat építhetnek valamely ország körül, akkor is veszedelmes ennek az új kornak ez az új világnézete. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) En nem voltam bolsevista, nem is leszek az. Ha lettem volna, vagy lennék, bátran kiállnak és helytállanék ezért a politikai és világnézeti felfogásomért. Mégis az a nézetem, hogy az eszmék és elvek szabad mérkőzésének lehetőséget kell adni és nagyon érdekes, hogy véletlenül éppen tegnap Apponyi Albert gróf, a nemzet úgynevezett patriarchája adott más szavakkal ennek a felfogásnak kifejezést. Ha tehát ma demokratikus alapon parlamentárisán rendezkedünk be demokráciával és parlamentáris kormányzással, akkor nyugodtan engedhetjük az elvek és eszmék szabad mérkőzését, nem lesz reánk nézve veszélyes. Ha ezt a berendezkedést elmulasztjuk, akkor a veszély természetesen fennáll. De sem a belügyminiszter úrnak, sem Gömbös úrnak, sem az Etelkö nek, sem a Kettős Vérszövetségnek annyi szuronya, annyi katonája és annyi fantáziája nincs, amellyel az elnyomott népet az esztelen cselekedetektől vissza lehet tartani. {Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Németország az orosz kérdést úgy kezeli gazdasági szempontból, hogy 700 millió aranymárka garanciát vállalt a német vállalkozók javára az orosz megrendelőkkel szemben. Valószínűleg méltóztatik ezeket áz adatokat ismerni. Olaszország, a fasiszta Olaszország, az önök dédelgetett kedvence, Mussolini 1930-ban 2Ö0

y millió, 1931-ben 300 millió líra garanciát vállalt, ugyanilyen alapon, mint a német, azzal a feltétellel, hogy ha az orosz megrendelő nem fizet, akkor az állaom 75%-ig készpénzben kártalanítja a szállítót. Lengyelország 60 százalékos garanciát vállalt, Ausztriában Bécs-tartomány 100 millió schillingnyi garanciát vállalt ugyanilyen alapon. Az orosz érdeklődés kiterjed sok olyan árucikkre és termeivényre, amelyben nekünk feleslegünk van. Az orosz gazdasági élet érdeklődik tenyészállatok iránt, zsír iránt, vetőmag iránt, szérumok iránt, iparcikkek iránt, termelő eszközök, gépek, elektrotechnikai cikkek iránt, érdeklődik nagy vasszerkezetek, hidak, daruk, vasútig kocsik iránt. S az orosz gazdasági felvevőképesség egészen káprázatos lehetőségeket rejt magában. Mérhetetlen lehetőségek vannak ebben az országban más országok kereskedelme és ipara javára. Külkereskedelmi mérlege csekély és egyensúlyozott, nem sokat importál egyelőre és nem sokat exportál. De tessék megnézni, hogy ez az ország a maga hatalmas nagy területével, amely most lépett a mechanizálódás és indusztrializálódás területére, például táviróhálózatban csupán 140.130 km hossz felett rendelkezik, amivel szembeállítva a német birodalom táviróhálózatát, — amely a német birodalom tudvalevőleg húszszorta kisebb — azt látjuk, hogy a német birodalomnak 222.200 km hálózata van. A telefonállomások száma Oroszországban 187.863, a német birodalomban 2,688.495, Franciaországban 611.000. Energiatermelése négy milliárd kilówattóra szemben a német energiatermeléssel, amely 31 milliárd kilówattórára rúg. Oroszországnak 16.392 km vasutjával szemben a német vasúti hálózat 57.983 km. Autóinak száma 35.000, szemben a németek 522.000 és az amerikaiak 27 millió darab autó járóművé vei. Nyersanyaga: szén, fa,« arany, ezüst, platina, réz, higany, gyapot, kender, grafit, indigó, prémek, ólom, cin, tus, lakkáruk, olaj, petroleum; tehát minden olyan nyersanyag beszerzésére, amelyekre Magyarországnak szüksége van, amelyekben Magyarország ezidőszerint szükséget szenved és amelyeket Magyarország ezidőszerint külföldi fizetési eszközök hiányában egyszerűen nem tud megvásárolni, ott bő lehetőség van a kereskedelmi kapcsolatok létrehozása után. Németország volt az az ország, amely leginkább felismerte az orosz kapcsolatokban rejlő hatalmas nagy erőt és értéket és annyira tudta vinni, hogy az egész orosz import felét tudja abszorbeálni ebben a pillanatban. De még sokkal többre törekszik és valószínű, hogy Németország elveszített gyarmataiért az orosz gazdasági kapcsolatokban fog magának kárpótlást keresni és találni. Méltóztassanak meg-nézni — ha eltekintünk a termeléstől, a kereskedelemtől, a nyersanyagoktól, — az európai emberfelesleg számára milyen lehetőségek nyílnak ebben az újjáalakított nagy államban! Foglalkozási megoszlása a következő: 65% mezőgazdaság, 15% ipar, 8% kereskedelem, 7% közszolgalat és szabadfoglalkozás. A háború előtt Európának az volt a szerencséje, hogy felesleges ember rezervoárja lecsapolása részére ott volt a nagy amerikai kivándorlási lehetőség. Ez a lehetőség most megszűnt, mert Amerika éppen úgy szenved a világkrízis alatt, mint Európa. Amerikának is emberfeleslege van a nagy technikai előretörés következtében. Most itt, ahol rátérek az iparosítás hatalmas nagy munkájára és nagy lendülettel viszik előre, az egész lakosságnak csak 15%-a foglalkozik ezidőszerint ipari munkával, ipari munkanélküli egyáltalán nincsen, úgyhogy Európa emberfeleslegei számára egyenesen _ kínálkozik az, hogy az oroszországi ipariban és kereskedelemben helyezkedjenek el. En tudom, hogy erről az oldalról ez az okfejtés talán félreértésekre ad okot és alkalmat. Hogy elkerüljem ezt, hogy nekem sikerüljön ezt a kérdést tisztán gazdasági alapon tárgyalni és kezelni, hivatkozhatom egy Önöknek nagyon kedves forrásra, Hoyos Miksa grófra. Kérem a ti Házat, méltóztassék beszédidőmet 10 perccel meghosszabbítani. Elnök: Méltóztatik-e a kért 10 percnyi beszédidőmeghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadta. Propper Sándor: Gróf Hoyos Miksa november 1-én a «Gazdasági Világ» című ujsághan intervjút adott, amelyben a következőket mondja (olvassa): «Amikor az amerikai ipar is Oroszországban keres magának piacot, nekünk nincs mit restelkednünk, ha mi is hasonló utakat, módokat keresünk. Logikus dolog tehát, hogy az Oroszország részéről esetleg mutatkozó lehetőségeket ne hagyjuk kihasználatlanul.» Ezt mondja gróf Hoyos Miksa konzervatív, ha úgy tetszik, reakciós —• én reakciósnak tartom — főúr,, aki önöknek bizonyára elfogadható forrás. De hivatkozhatom arra is, hogy gróf Bethlen István 1924-ben felvetette már az orosz kapcsolatok felvételének a problémáját, ezt azon-: ban akkor az agráriusok — én legalább úgy tu• dorn, hogy az agráriusok..— elgáncsolták, mert!