Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-23

Àz országgyűlés képviselőházának 23. féltek az orosz búza versenyétől. Azt hiszem, már ezen is túl vagyunk, mert azt konstatáljunk kell és botorság volna nem konstatálnunk, hogy egész mezőgazdasági termelésünk, sajnos, f csődbe került, tökéletes átszervezésre szorul és a régi módszerekkel már nem folytatható. Akkor ezt elgáncsolták, de hogy tő-lünk vásároltak, — hiszen volt lóexportunk Oroszországba meglehetősen nagy mennyiségben — szívesen vették, szívesen látták, és akárhogyan dörögtek az orosz bolsevista állam

1 ellen a fórumon, úgy titokban mégis tartották a kapcsolatokat. Itt jártak a lósorozó bizottságok, amelyek sorozták és vásárolták, jó dollárokkal fizetve, a lovakat. Ezt szívesen látták az agráriusok, csak olyan kapcsolatot nem akartak, amely szerves kapcsolat és amely esetleg a magyar mezőgazdaságnak majd versenyt fog támasztani. Mondom, ezen már túl vagyunk, sőt ezt már likvidálta maga Hoyos gróf is, aki számolt azzal, -— és ebben >& nyilatkozatában kifejezésre is juttatja — hogy Magyarország mezőgazdasága kivitelre nem' számíthat, tehát közvetlen haszna ebből nemigen lehet, de viszont az ipar és kereskedelem hatalmas fellendülése -bizonyos közvetett hasznot igenis jelentene a mezőgazdaság számára is gróf Hoyos Miksa szerint. Mondom, Bethlen gróf is felvetette annakidején az ideát, ezt azonban az -agráriusok 'elgáncsolták és így az nem jöhetett létre. Azóta tudomásom szerint vannak bizonyos akciók folyamatban. Éppen ma, vagy a tegnapi napon olvastam valamelyik újságban, hogy egy orosz bizottság járt itt, amely .arról tárgyalt, hogy miképpen lehetne az orosz—magyar gazdasági kapcsolatokat létrehozni, milyen nyersanyagokat lehetne Oroszországban a ml számunkra megszerezni, és milyen készárukat vagy félgyártmányokat lehetne innen oda exportálni, illetőleg hogyan lehetne^ a kettőt úgy összekapcsolni, hogy bizonyos árucsere fejlődjék ki a két ország között. En ennek elébe vágni nem akarok, azonban ezeket a kísérleteket nagyon aprólékos, csekély, gyenge, célra nem vezető ^.kísérleteknek tartom. En sokkal messzebbmenő, sokkal kiadósabb megoldást szeretnék ezen a téren látni. S ha netalán az az ellenvetés merülne fel, hogy dumping következik Magyarország számára, azt hiszem, egy kis orosz nyersanyagdumping az európai kartellizált nyersanyagforrások zsarolásaival szemben Magyarországnak ezidőszerint nagyon jól jönne. En szívesen látnék egy ilyen kis nyersanyagdumping-et, amely a magyar ipart nyersanyaghoz, a magyar vállalkozást munkához és a magyar munkást munkaalkalomhoz juttatja. Elesik tehát minden kifogás. Elesik az a politikai kifogás, amely attól fél, hogy Oroszország majd vaspántos ládákba fogja bepakkolni és ólmozott ládákban fogja ide behozni a bolsevizmiuist. Ez nem fog megtörténni, ha a t. kormány vagy a másik kormány, amely ezután következni fog, — reméljük, minél hamarább az ország üdvére — majd gondoskodik megfelelő villámhárítók felszereléséről, olyan villámhárítókról, amilyeneket a . legtölbb demokratikus európai állam felszerelt a maga biztonságára. Elesnek azok az aggodalmak, amelyek a mezőgazdaság sérelmeit látják, mert hiszen az egyik mezőgazda-vezér nyilatkozott és akarja a kapcsolatokat létrehozni. Elesik minden gazdasági, minden politikai és minden más kifogás, úgyhogy valóban nem volna más teendő, mint az, ihogy Oroszországgal a gazdasági kapKÍ3PVISELÖHÁZI NAPLÓs II. ülése 193Í november 18-án, szerdán. 29Í5 csőlátót hozzuk létre, lépjünk velük csereviszonyba vagy kereskedelmi szerződés formájában viszonosságra; egyszóval, ne maradjunk le Európa mögött gazdaságilag is, mint ahogy lemaradtunk politikailag, mert ez ketős baj. Es ha az orosz gazdasági kapcsolatok i felvételének az volna a feltétele vagy ára; hogy politikailag is ismerjük el az orosz szovjetállamot, ezt is igen szívesen látnám, az előbb kifejtet okok következtében. Nagyon sajnálom, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr nincs jelen és így interpellációmra választ nem adhat. Mindenesetre arra kérem a miniszter urat és munkatársait és mindazokat, akik ezzel a kérdéssel már foglalkoztak vagy foglalkozni fognak, ihogy nagyon komolyan és behatóan bírálják el ezt a kérdést, amidőn henné dolgoznak és vele kapcsolatban határoznak, s igyekezzenek Magyarország számára is létrehozni azokat a termelési, kiviteli és èehozatali lehetőségeket, amelyeket más államok Oroszországgal kapcsolatban a maguk számára már biztosítottak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a kereskedelemügyi és külügyminiszter uraknak. T. Ház! A gyorsírói jegyezetekből megállapítom, nogy a (belügyminiszter úr beszéde alatt tévedésből utasítottam rendre Kórodi Katona János képviselő urat. A nagy zajban ugyanis úgy hallottam, mintha ő használt volna sértő kifejezést. Miután a gyorsírói jegyezetekből megállapítottam, hogy a képviselő úr sértő kifejezést nem használt, ennélfogva rendrautasításomat kérem tárgytalannak tekinteni. (Helyeslés.) Következik Szeder Ferenc képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Petrovits György jegyző (olvassa): «Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról a példátlan hajszáról, melyet a ceglédi rendőrség indított több, mint 200 ember ellen, akik gróf Károlyi Imrének «A kapitalista világrend válsága» című könyvét olvasták? Hajlandó-e a miniszter úr sürgősen intézkedni, hogy e nyilvánvaló politikai zaklatás és üldözés azonnal megszűnjék és hajlandó-t; utasítani a ceglédi rendőrséget, hogy hasonló túlkapásoktól és politikai hajszától tartózkodjék?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szeder Ferenc: T. Ház! Nemrégiben egy sárgafedelű könyv jelent meg gróf Károlyi Imrétől, amelynek címe: «A kapitalista világrend válsága»- Ez a könyv — azt hiszem — igen nagy érdeklődést váltott ki szerte az országban, nem azért, mintha a könyvben lefektetett gondolatokat már nem hirdettük volna innen a képviselőház padsoraiból éveken keresztül, hanem azért, mert ezeket a gondolatokat, amelyeket — ismételten — innen már éveken keresztül hirdettünk, egy arisztokrata is magáévá tette, aki bátran és nyiltan vetett fel ebben a füzetben kérdéseket, s hogy ez a könyv annyira elterjedt az egész országban és olyan olvasottá vált, annak természetes magyarázata az, hogy mindazok a kérdések, amelyek ebben a könyvben foglaltatnak, érdeklik az egész ország közvéleményét. Ez nem csoda, mert a gróf úr — hiszen a grófok nálunk közismertek forradalomcsinálásukról és egyebekről ;— nyiltan és határozottan nyúlt hozzá a földbirtokreformnak és a hitbizományoknak kérdéséhez, 1 amely természetszerűen rendkívül érdekli 44