Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-23

â9â Àz országgyűlés képviselőházának : után ez a két képviselő sem fajankó, tehát ezt az üdvözlést megköszönték. Nyilvánosan, kerthelyiségben történt az, ami történt, más pártállású képviselőkkel kapcsolatban tömegével történt ez anélkül, hogy a rendőrkapitányság belekaposzkodott volna. Erre mi történt? Erre jött az idézés, a tárgyalás, és a pártelnököt, aki egyébként 100%-os hadirokkant, féllábú ember, akinek a fél melle fel van dekorálva hadiérmekkel, 15 napi elzárásra ítélték. {Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! Ez aztán jellemző!) T. Képviselőház! Ugyancsak Budafokon történt, hogy ennek a rendeletnek sokkal messzebbmenő magyarázatot adott Jancsovics úr, a budafoki rendőrkapitányság vezetője. Mindenféle összejövetelt eltiltott, holott a rendeletben benne van, hogy csak: «politikai gyűlések.» Igaz, hogy ott van utána a «stb.», ez a misztikus, elasztikus jelző, amelyben ő mentséget talált a maga számára, tény azonban az, hogy attól a perctől kezdve nem engedélyezett sem vezetőségi gyűlést, sem közgyűléseket, se taggyűlést, semmit, ami az egyleti funkciókkal kapcsolatos, úgyhogy kénytelenek voltunk a belügyminiszter úrhoz elmenni és nem panaszt tenni, mint ahogyan ezt a rendőrfőtanácsos úr felfogja és talán zokon veszi, hanem orvoslást kérni. A belügyminiszter úr >az orvoslást meg is ígérte, ez azonban nem kielégítő formában történt meg, mert a budafoki mandarinátus területén még ma sem lehet szabadon kifejteni azokat az egyesületi pragmatikus tevékenységeket, amelyeket az alapszabály ír elő és enged meg. T. Képviselőház! Az orvoslás megtörtént. A budafoki rendőrkapitányság tudomást szerzett arról, hogy a miniszter hogyan értelmezi a saját maga rendeletét. Erre a végzését bevonta és nem adott ki új végzést, hanem behivatott két ismert pártemhert Albertfalváról, mert ez is a hatásköre alá tartozik, azzal, hogy közölni fogja velük az új rendszert, az új rendet, amely szerint kezelni óhajtja a gyülekezési jogot. Az illetők nem mentek el, mert úgy vannak hozzászokva, hogy ha valamely hivatal akar valamit, az végzést bocsát ki, pláne olyan intézkedésről, lamely nem egyénekre vonatkozik. Az történt, hogy a pártember két idézést kapott és pedig elővezetés terJbe mellett. Itt van .a két idézés. Barátságos megbeszélésre hívta őket, hogy tudomásukra adja a belügyminiszter úr interpretációját, erre azonban elővezetés terhe mellett idézte meg őket. {Egy hang jobb felől: Hivatalos nyomtatvány!) Erre valóban nagyon kínálkoznék az a megalapítás, hogy á miniszter úr most már legyen olyan szíves és a saját felnőttéit oktassa ki, hogy mit szabad és mit nem szabad tenni. En azonban erre az útra nem megyek át, én egyebet nem akarok elérni, csak azt, ihogy a dolgozó emberek egyesülési és gyülekezési jogát és panaszjogát méltóztassék tiszteletben tartani. A munkásosztály is vindikálhat magának annyi jogot, mint akármelyik más társadalmi osztály vagy foglalkozási ág. Méltóztassék végre több, mint ezer esztendei elnyomatás és különleges elbánás után elfogadni, hogy a munkásosztály is élni akar az őt megillető jogával. (Zaj.) A mi kívánságunk tehát az, hogy a meglévő jogokat egyformán méltóztassék mérni, az arra igényt tartó társadalmi osztályokat egyformán méltóztassék mérlegelni, azonkívül méltóztassék ezt a rendeletet visszavonni. Gyűléstilalmi rendeletre nincsen szükség. A qus murmurandit nem* lehet elvenni ,a néptől. Ezt az egyet nem lehet és nem szabad elvenni, ezt az egyet elvenni veszedelmes, kockázatos t. Képviselőház. Nem okos, ?. ütése 1931 november 18-án, szerdán. nem célszerű, mert ez az, ami a tömegeket boise vizálj a. T. Képviselőház, igen t. miniszter úr, ha azt a munkást, aki a szociáldemokrata eszméket vallja magáénak, aki megelégszik a fokozatos fejlődéssel, amely lassú, aki parlamentáris 'eszközökkel .akar küzdeni a maga törekvéseiért és igazaiért, mindennap egy-egy kemény közigazgatási ökölcsapással arra oktatják ki, hogy nem érdemes és nem

1 lehet törvényes és alkotmányos eszközökkel dolgozni, akkor hová menjen, miniszter úr? Az nem tagja az Etelköz! Szövetségnek, nem is lehet, nem is lesz, mert annak más a törekvése, az dolgozni akar, elhelyezkedni a társadalomban, hasznos tagja akar lenni a társadalomnak és a saját törekvéseiért a törvények keretein belül harcol és küzd. Odáig elértek már az egész világon, kevés kivétellel, néhány fascista országon kívül, hogy ismerjék a népnek ezt a szervezkedési jogát, tehát miért kell ez a határtalanul bőszítő, krasz különbség, hogy a miniszternek és környezetének szabad a MOVE székházában titkos gyülekezeten résztvenni, a munkásságot ellenben megbüntetik ezért és lehetetlenné teszik ezt számára. r Elnök : A képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék beszédét befejezni. Propper Sándor: Be is fejezem. Tisztában vagyok azzal, hogy erre nézve kielégítő r választ nem fogok kapni, mert ismerem az álláspontot, ismerem az urak módszereit, ismerem az urak lelki berendezkedését, amely olyan, hogy nem mernek nyíltan szembeállani, hogy nem merik megengedni az eszmék szabad mérkőzését. En mégis kötelességemnek tartottam ezt itt elmondani és arra kérni a miniszter urat: egyrészt ^tessék teljesen egyenlő elbánást biztosítani, másrészt tessék a közegeit kioktatni, hogy ne legyen minden egyes rendőrkapitányság hatásköri területe egy-egy külön mandarinátus, hanem legyenek egységes elvek, és ^ tessék ezt a káros, ezt a haszontalan, céltalan és szükségtelen rendeletet visszavonni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólani. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! A képviselő uraknak biztos tudomásuk van arról, hogy intézkedtem abban . a tekintetben, hogy a szocialista párt belső életére, életműködésére és annak szabadságára vonatkozólag semmiféle korlátozás ne történjék. (Buchinger Manó: Mi •MZ .cl belső' élet?) Ami a gyülekezési jog korlátozására vonatkozó rendeletet illeti, azt visszavonni nem vagyok hajlandó, mert azok f az okok, amelyek szükségessé tették a kibocsátását, ma is fennállanak. (Esztergályos János: Mik azok az okok?) Egyet kijelentek, hogy sem társadalmi rétegek, sem foglalkozási ágak között különbséget nem teszek a gyülekezési jog kezelése tekintetében. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásulvenni. (Helyeslés jobbfelŐl.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz jogával élni. Propper Sándor: T. Képviselőház! A választ nem vehetem tudomásul. Nem is felel meg a valóságnak az, .hogy egyformán (bánnak el a különböző társadalmi osztályokkal, mert sajnos, nem ez a helyzet, a gyakorlat egészen mást .mutat. A másik dolog a következő: A miniszter úr azt mondotta, hogy azok az okok, amelyük