Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-23

288 Az országgyűlés képviselőházának : a belügyminiszter úr a maga megítélése szerint politikai gyűlésnek f találja-e és tekinti-e azt, hogy politikai gyűlésen részt vett, igen vagy sem, én .azonban tudom, hogy igenis részt vett a belügyminiszter úr egy olyan gyülekezetben, (Zaj-) — mondjuk így — amelyen körülbelül 250 ember volt jelen, és amely gyülekezetben kizáróleg politikai kérdésekről volt szó. (Buchinger Manó : A fehér szabadkőművesek ! — Fráter Jenő: Manó! Mi a Manó! — Buchinger Manó: Fehér szabadkőművesek! — Zaj.) Másik megjegyzésem az, hogy a belügyminiszter úr igenis tagja egy titkos társaságnak. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — Fráter Jenő: Nem is tudtuk!) Magyarországon annyi különbség van a politikai rendszerváltozás tekintetében a múlttal szemben, hogy míg az eddigi kormány tagiai a kettős kereszt vérszövetség tagjai sorából kerültek ki, — nem is mindegyik, hanem néhány — addig a mostani kormány tagjai az etelközi vérszövetségben esküdtek meg. (Folytonos zaj.) Érthetőnek találom, hogy amikor a belügyminiszter úr maga is tagja egy titkos társaságnak, iákkor ennek a titkosságnak természete magában foglalja azt, hogy nem fog itt nyíltan előállani, hogy: igenis tagja vagyok egy titkos társaságnak. (Zaj. — Egy hang a jobboldalon: Minek hozza fel!) Hogv titkos társaság 1931. év végén még ma is működik és titkos összejöveteleket tart, azt hiszem, ez nem lehet senki előtt megleüő és mindenki természetesnek találja, aki valaha is hallott valamit akár a kettőskereszt vérszövetségnek, akár az etelközi vérszövetségnek működéséről. Azt is mondotta a belügyminiszter úr — most már az ügy érdemére vonatkozóan, — hogy nem folyik szervezkedés az egész országban. Ha a külön hozzám befutott saját értesüléseket nem tartanám hitelesnek, itt van Az Est mai száma, (Zaj a jobboldalon. — Br. Prónay György: Az nagyon hiteles! Történelmi okmány. — Egy hang a baloldalon: Báró úr, ez nem földmivelésügy és Futura, amiről ön bebizonyította, hogy nem ért hozzá, hanem ez egy képviselőtestületi ülés jegyzőkönyve.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék őrizkedni attól, hogv képviselőtársát személyeskedő kijelentésekkel illesse. (Propner Sándor: Jőijön ide és úgy mondja el! — Br. Prónay György: Ott nem fogok ülni maguk között!) Györki Imre: Amire itt hivatkoztam, az a saját értesülésemen kívül egy megyei város képviselőtestületi gyűlésen is, tehát nyíltan hangzott el és ezen nyiltan elhangzott kijelentés tartalmazza azt, hogy igenis ilyen titkos alakulatok, titkos fegyverkezések történnek és pedig a Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő pártjából kerülnek ki és maga a polgármester csak azt a kijelentést tudta erre tenni, hogy ha ilyen van, akkor ez hazafias alapon álló társaság. (Felkiáltások a jobboldalon: Ez fájl) Mit akar még a belügyminiszter úr? Ez nem elég? Nem elég az, hogy egy nyilt ülésen hangzott el? Méltóztassék ezen elhangzott nyilatkozat alapján, — hiszen módia van mint felügyeleti hatóságnak — vizsgálatot elrendelni, hogy mi történt és milyen szervezkedés folyik Esztergomban. De módja van megállapítani^ azt is, hogy milyen szervezkedés folyik az egész országban és ennek a megállapítása annál könnyebb, mert hiszen nemcsak hogy nem kell ezt kutatni, hanem tudomásom szerint erről a belügyminiszter úrnak nagyon is . ülése 1931 november 18-án, szerdán. tudomása van. A választ természetesen nem veszem tudomásul. (Elénk helyeslés* a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képr viselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) , Többség. (Kabók Lajos: A jogrend pártja! — Propper Sándor: Valamennyi tagja a sejtszervezetnek.) Következik Reisinger Ferenc képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem r a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): Interpelláció a belügyminiszter úrhoz a szabad előadások engedélyezése tárgyában. Hajlandó-e a belügyminiszter úr a közigazgatási hatóságokat arra utasítani, hogy a bejelentett szabad előadások megtartása elé akadályokat ne gördítsenek, az előadások szövégett írásban ne követeljék, — a hatósági kiküldöttek az előadáson amúgy is jelen vannak, ez felesleges is — és azokat minden további nélkül engedélyezzék? Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a miskolci rendőrkapitányság a bejelentett «A munkásság jogai az OTI-val^ szemben» című előadást indokolá°ában a valóságnak meg nem felelő állítással tiltotta be? Hajlandó-e a miniszter úr utasítani a miskolci rendőrkapitányságot is, hogy a nála -bejelentett szabad előadásokat minden feltétel kikötése nélkül engedélyezze.» Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Reisinger Ferenc: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A belügyminiszter úr az előttem elmondott interpellációra adott válaszában mellékvágányra óhajtotta terelni a kérdést. En ennek dacára kénytelen vagyok sérelmeinket tovább feszegetni és nem elégszem meg azzal, hogy a belügyminiszter úr azt mondja, hogy azoknak, akik törvénytisztelők, akik nem akarnak semmi földalatti munkát, nincs okuk a statárium ellen tiltakozni. Ez a legteljesebb félremagyarázása, mellékutcába való vitele a dolognak. Az ördög törődnék a 'belügyminiszter úr statáriumrendeletével, ha az a közönségnek a gyülekezési jogát nem kobozná el; (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) ha a hatóság, vagyis önök bűncselekményekre statáriumot rendelnének el, az egészen más volna, esetleg megérthető valami volna. Azonban az urak azt a tényt, hogy Biatorbágynál egy megkergült agyú, beteg idegzetű ember, egy közönséges aljas bűncselekményt követett el, kihasználják és elkonfiskálják az ország szabad s ágát, az ország népének gyülekezési jogát, (TCflbók Lajos: Ebből tartják fenn uralmukat!) Nekem hiába fog adni a belügyminiszter úr egy pökhendi, kényeskedő választ, hogy esetleg nem érdemes válaszolni^ arra, amit én mondok. Amit én itt az Ön hatóságának írásával igazolni fogok, azzal bemutatom azt, hogy az urakat nem a biatorbágyi merénylet és nem az a többi merénylet izgatja, amelyeket önök úgvszólván hatóságilag a világ szégyenére és csodálkozására felfújnak, hanem önöket egy kérdés izgatja: elnyomni minden szabad szót ebben az 'országban, hogy önök azután szabadon uralkodhassanak és gazdálkodhassanak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Erről van szó, t. belügyminiszter úr. (Zaj.) Elnök: A képviselő urat sértő kifejezéséért rendreutasítom.