Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-23

Az országgyűlés képviselőházának 23, Reisinger Ferene: Méltóztassanak a mis- I kolci államrendőrség kapitánysága által ki­adott határozatot meghallgatni, mindjárt tisz­tában leszünk vele. (Olvassa:) «Tárgy: Magyar­országi Építőmunkások Országos Szövetsége miskolci csoportjának bejelentése oktatóelőadás tartásáról. Véghatározat: A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége miskolci csoportjának képviseletében Konkoly János, miskolci lakos azon bejelentését, hogy 1931. évi október hó 28-án este nyolc órakor a Magyar­országi Építőmunkások Szövetsége miskolci csoportjának Kun József-utca 62. szám alatti helyiségében oktatóelőadást akar tartani, tudo­másul nem veszem, annak megtartását nem en­gedélyezem. Indokok: a bejelentett oktatóelő­adáson Rónai Sándor «A munkásság jogai az OTX-val símben» címen akart előadást tartani. (Kertész Miklós: Jogról van benne szó, ez a baj! — Kabók Lajos: Jogrendben nem szabad jogról beszélni!) Az előadás tárgya olyan ter­mészetű, amely nagyobb tömegek kedélyének felizgatására alkalmas, de annak fejtegetése politikai kérdéseket is érinthet.» Természetes, hogy érinthet. Ha csillagászatról tartok elő­adást, az teljesen tudományos kérdés és ott is érinthetek politikát, ha éppen akarom, kimu­tathatom, hogy csillagászati számok kellenek annak megállapítására hogy önök mit pocsé­koltak el a közvagyonból. (Zaj.) Elnök: A képviselő urat ismételten rendre­utasítom sértő kifejezéséért. Ha így folytatja, kénytelen leszek szigorúbban fellépni. (Propper Sándor; Ez nem sértés, ez igaz!) Reisinger Ferenc (olvassa): «Tömegek ke­délvének felizgatására alkalmas, de annak fejtegetése politikai kérdéseket is érinthet. A bejelentő felhívására sem volt hajlandó ga­ranciát nyújtani arra, hogy az előadó beszéde ilyen iránvokat tartalmazni nem fog, a mai nehéz gazdasági és kedvezőtlen megélhetési vi­szonyok mellett...» Fáy képviselőtársamat figyelmeztetem, hogy spóroljon közbeszólásai­val, mert néhány tucat közbeszólása van ná­lam^ beraktározva, amelyekre nagyon széles­körű választ fog ka uni a közel jövőben. (Fáv István: Kérem, tessék parancsolni!) Azonkívül igen t. képviselőtársam most is elhamarkodta a dolgot, egvszerűen annál az oknál fogva, mert a rendőrkapitányságnak ez az írásban történt megállapítása nem fedi a valóságot. Kérem képviselő úr, nekem ne tessék most az ellenkezőiét mondani, mert ezt én állítom, ezt én mondom. (Derültség a jobboldalon. — Meskó Zoltán: Egy szót sem szólt, azt is las­san mondta!) Mindaddig, míg ön engem- ha­zugságon nem kap, ne méltóztassék szavai­mat kétségbevonni. Ezt állítom, ezenkívül ott voltam a beszélgetésnél, a kapitányság vezető­jének helyettese az előadás szövegét kérte, nem is az előadás irányát. Az előadás szö­vege egyszerűen nem volt meg, miután egy szabadelőadásról volt szó, az OTI-kérdésben, hogv mik a jogai az építőmunkásoknak az OTI-val szemben, tehát égy egészen egyszerű és szimpla szociális kérdésről, amelyben mi téliesen jártasak vagyunk. Teljesen felesleges nekünk előadásainkat előre, leírni, mintha pél­dául Fáv képviselő úr tartana egy előadást. (Fáy István: En leírom, önöknek meg a szak­szervezet csinálja meg a beszédet!) Elnök: Ne méltóztassék^ képviselőtársával polémiát folytatni interpelláció címén. Reisinger Ferenc: T. Képviselőház! Ott voltam a tárgyalásnál, a telefonbeszélgetésnél. (Esztergályos János: Ha önnek leírják, akkor sem tudja elmondani, mert eddig még nem * ülése 1931 november 18-án, szerdán. 289 beszélt! — Derültség a szélsőbaloldalon.) A kapitányság vezetője, Tasnády főtanácsos úr az előadás teljes szövegét követelte. Ezt az előadó úrnak nem volt módjában beterjeszteni, s erre betiltották az előadást valótlan indoko­lással. T. belügyminiszter úr, méltóztassék ezt figyelembe venni, én garantálom, hogy így történt és engem a belügyminiszter úr sohasem fog hazugságon kapni. Amit állítok, azért mindig helyt szoktam állani. (Petracsek Lajos: Valószínűleg egyik képviselőt sem kap­hatja hazugságon!) Majd meghallja, hogy miért mondom ezt el, ha lesz szives türelem­mel lenni. A belügyminiszter úr rendszerint azt a módszert követi, — az elődei is ezt csi­nálták, — hogy bekéri a hivatalos jelentést az ottani hatóság vezetőjétől, s akkor azt mondja: persze, felhívták az előadót arra, hogy mondja meg, miről van szó. Pedig az előadás címe is mutatja, hogy teljesen felesleges itt vázlatot adni, mert ez igazán nem politikai természetű kérdés. Méltóztatik tehát látni, hogy a jelen eset­ben előre elfogtuk a tisztelt jelentő hatóságot, amely a belügyminiszter urat majd^ tévesen in­formálja, s amely téves információ alapján a belügyminiszter úr nagy hangzatossággal ki­jelenti, hogy nem voltak hajlandók informá­ciót adni a rendőrség udvarias felszólítására. (Kelemen Kornél: Már 'előre tudja^ a választ? — Derültség jobbfelől.) Ez az^ okmány itt van a kezemben, nagyon szívesen átadom a belügy­miniszter úrnak, leteszem' a Ház asztalára. Ezzel kapcsolatban még csak azt kérdem: hát odáig süllyedtünk, t. belügyminiszter úr, odáig züllöttünk a szabadságjogok tekinteté­ben ebben az országban, hogy Magyarországon egy belügyminiszterileg jóváhagyott alapsza­bállyal bíró egyesületben a tagokat nem lehet megtanítani egy szociális intézménnyel szem­ben fennálló jogaikra, nem lehet ezt megismer­tetni a munkásokkal 1 ? Hát idáig züllöttünk, idáig süllyedtünk 1 ? En azt hiszem, t. belügy­miniszter úr, hogy talán^ ennyire még 'egészen nem süllyedtünk, s ha már minden fórumot ki­használnak annak az ostoba és megkergült agyú Matuskának — különben nem folytatom ezt a részét a dolognak — a rémtettéből kifo­lyólag, akkor t, belügyminiszter úr mégis csak méltóztassék megfordulni és az ilyen égbe­kiáltó s bennünket Európa előtt is nagyon kel­lemetlen színben bemutató ostobaságokat mél­tóztassék a jövőben megakadályozni. Elnök: A belügyminiszter úr kíván szó­lani. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: T. Képviselőház! Méltóztassék megen­gedni, hogy elsősorban arra kérjem az igen t. szembenülő képviselő urakat: méltóztassanak már egyszer disztingválni a statáriumrendelet GS Si gyűléstilalomról szóló' rendelet között, amely kettőnek egymáshoz semmi köze nincs. (Zaj és ellentmondások a szélsőbaloldalon.) Nem kívánok felnőttek oktatásával foglalkozni... (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Reisinger Fe­renc: Ne gorombáskodjon az úr! — Elnök csen­get. — Kabók Lajos: Igaza van! — Nagy zaj.) Elnök: Kérem Reisinger képviselő• iirrat, őrizze meg higgadtságát. (Zaj a szélsőbalol­dalon. — Reisinger Ferenc közbeszól.) Reisin­ger képviselő urat az elnök iránti engedetlen­sége miatt a mentelmi bizottság elé utasítom. (Nagy zaj \és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Viharelnök! — Propper Sándor: A közrendőr akkor milyen magatartást tanúsítson?) Csen­det kérek, képviselő urak. (Reisinger Ferenc:. 43*

Next

/
Thumbnails
Contents