Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.
Ülésnapok - 1931-23
Àz országgyűlés képviselőházának È3 Buchinger Manó: Nem Mussolini keveselte a hadisarcot? Nem Mussolini tartotta kevésnek és^ kicsiknek azokat a területeket, amelyeket más országoktól elraboltak és levágtak? (Strausz István: Megváltozott a felfogása! — Meskó Zoltán: örüljenek, hogy megváltozott a felfogása! — Esztergályos János: A területeket megtartotta! — Propper Sándor: Fiumét megtartotta! — Strausz István: Most mellettünk van. — Esztergályos János: Adja vissza Fiumét! — Zaj. — Strausz István: A Népszövetségben a magyar érdekek leghatalmasabb szószólója!) Nem ő volt egyik sírásója magyar véreinknek az Isonzónál és a Piavénál? (Meskó Zoltán: Szocialista volt! Az is volt azelőtt! — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek ! {Esztergályos János: Ö is renegát lett! — Strausz István: Nem szabad egyoldalú szociáldemokrata szempontból bírálni a magyar kérdést!) Buchinger Manó: Nem ő küldött évekkel ezelőtt sztrájktörő mérnököket a rajnai tartományokba, hogy ott a németek passzív ellenállását letörjék 1 ? Nem ő a garansa a rajnai vonalnak? Mindezeket a kérdéseket szaporítani lehetne még továbbiakkal, (Strausz István: Mea culpát mondott!) megelégszem azonban annak a ténynek megállapításával, hogy Mussolininak hozzánk való szerelme nem önzetlen, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hanem ellenkezőleg: bennünket akar felhasználni. Köztudomású dolog, hogy a pénzügyi válság, az úgynevezett befagyott hitelek ott kezdődtek; köztudomású tény, hogy Mussolini évek óta francia kölcsönre pályázik, amit ezzel a politikájával akar kirevolverezni... Elnök: A képviselő urat rendreutasítom. A képviselő úr bírálhatja a külpolitikai helyzetet, a külpolitikának meg nem felelő vezetését nemzetközi és mindenféle szempontból, sértő kifejezéseket azonban nem használhat. (Propper Sándor: Az igazat megmondhatja!) Csendet kérek! Buchinger Manó: Különben amúgyis szándékozom ezt a területet elhagyni és még csak arra akarok rámutatni, hogy Franciaországnak velünk és valamennyi háborúvesztes néppel szemben való megértőbb magatartására van szüksége Európának, az egész világnak. Franciaországot megértőbb magatartásra azonban csak egy demokratikus Európa tudja rábírni és rákényszeríteni, egy kalandorkodó fasiszta politika sohasem. Franciaországot megértőbb magatartásra tudja bírni a demokratikus Anglia, " amely a németeket segítette addig, amíg a demokratikus irányzatt ott kormányon volt. Csak Chamberlain, a konzervatívek képviselője volt az, aki csókolódzott Mussolinival és nem tudom, mi örülnivaló lehet azon, hogy most Angliában is ugyanez az irányzat került uralomra, az az irányzat, amelytől mi nem sokat várhatunk a mi speciális külpolitikai érdekeink tekintetében sem. Egy demokratikus Németország és egy demokratikus Magyarország (Strausz István: Lesz is!) elveszi Franciaország fegyverkezésének ürügyét, eliminálja Franciaországnak azokat az érveit, hogy neki fegyverkeznie kell és vasmarkát rajta kell tartania továbbra is a háborúvesztes országokon. Csak demokra. tikus külpolitika lehet tehát az, amely ebben a vonatkozásban is segíthet az ország érdekein. Egy demokratikus német politika és egy demokratikus magyar politika felesle-ülése Í93i november IS-an, szerdán. 2Ö9 gessé teszi Franciaország számára azt, hogy ő esetleg vazallusokat tartson ellenünk; feleslegessé teszi egy kiélezett kisentente politikáját is és abban az esetben a kisentente népei, a kisentente-országok önmaguk hivatásának élve, önmaguk életcélját felismerve, a magyar barátságot is értékelni fogják, sőt a magyar barátságot keresni is fogják. (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház ! Eövidre szabott időm nem engedi meg, hogy ezekkel a kérdésekkel behatóbban is foglalkozzam; nem engedi meg azt sem, hogy még egynémely rendkívül fontos belpolitikai természetű kérdésre is kiterjeszkedhessen!. Éppen ezért megelégszem azzal, hogy megállapítom, hogy ebben a felszólalásomban minden olyan kérdés, amelyet érintettem, lényegben azt mutatja, hogy demokrácia nélkül nincs gyógyulás, nincs megoldás. Beszéltem a leszerelés kérdéséről. Láthatjuk, hogy annak útja, lényege, értelme, tartalma a demokrácia. Beszéltem a szomszédokhoz, a külső államokhoz való viszonyunkról, annak lehetőségéről. Ezt a viszonyt barátságossá, tűrhetővé tenni, f olyanná alakítani, amilyen az ország érdekének megfelel, csak a demokrácia útján lehet. Ma módunkban volna még rátérni arra, ami a vitában ugyancsak elhangzott, hogy voltaképpen miért bántjuk mi a kormányt, hiszen ma válság van az egész világon, minden országban, ha módunkban állana erre kitérni, akkor ki lehetne mutatni, hogy voltaképpen itt is a demokrácián és a demokratikus kormányzati rendszeren és módszeren van a hangsúly. Igaz, válság ott is van, de a demokratikus kormányzat ott lehetővé teszi és lehetővé tette, hogy ott a tömegek, a milliók ne érezzék a válságnak anynyira véres nyomását, mint amennyire érezték ezt a magyar dolgozók idáig. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha rámutatnánk annak .a válságnak okára, akkor ki lehetne mutatni, hogy Angliában, Németországban, főként ebben a két államban, a gazdasági válság okai és tényezői között igenis ott van az a körülmény is, — és ez a feljegyzendő a történelem számára — hogy azok az állami kormányzatok költségvetésükből óriási részleteket hasítottak ki arra a célra, hogy a tömegeket ebben a soha el nem képzelt nagy világnyómorúságban és munkanélküliségben segítsék és istápolják. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez a nagy különbség ott, ahol a kormányzat demokratikus és ott, ahol reakciós és diktatorius. A gyors politikai reform, a demokrácia jelenti a menekülést a bajokból, a reakció és a diktatúra felfordulást, forradalmat és pusztulást jelent csak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Képviselőház! Kiss István képviselő úr, mint a számvizsgáló bizottság előadója jelentést kíván tenni. Kiss István előadó: T. Ház! Van szerencsém a számvizsgáló bizottság jelentését benyújtani az előző országgyűlés képviselőháza számvizsgáló bizottságának legutóbbi jelentése tárgyában. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt kinyomatni, szétosztatni és annakidején napirendre való tűzéséről intézkedni. Elnök: A Ház a jelentést kinyomatja, szétosztatja, és annak napirendre tűzése iránt annakidején előterjesztést fogok tenni. A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólni. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! jobb felől.)
