Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-23

Àz országgyűlés képviselőházának È3 Buchinger Manó: Nem Mussolini keveselte a hadisarcot? Nem Mussolini tartotta kevésnek és^ kicsiknek azokat a területeket, amelyeket más országoktól elraboltak és levágtak? (Strausz István: Megváltozott a felfogása! — Meskó Zoltán: örüljenek, hogy megváltozott a felfogása! — Esztergályos János: A területeket megtartotta! — Propper Sándor: Fiumét meg­tartotta! — Strausz István: Most mellettünk van. — Esztergályos János: Adja vissza Fiu­mét! — Zaj. — Strausz István: A Népszövet­ségben a magyar érdekek leghatalmasabb szó­szólója!) Nem ő volt egyik sírásója magyar vé­reinknek az Isonzónál és a Piavénál? (Meskó Zoltán: Szocialista volt! Az is volt azelőtt! — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek ! {Esztergályos János: Ö is renegát lett! — Strausz István: Nem sza­bad egyoldalú szociáldemokrata szempontból bírálni a magyar kérdést!) Buchinger Manó: Nem ő küldött évekkel ez­előtt sztrájktörő mérnököket a rajnai tarto­mányokba, hogy ott a németek passzív ellen­állását letörjék 1 ? Nem ő a garansa a rajnai vo­nalnak? Mindezeket a kérdéseket szaporítani lehetne még továbbiakkal, (Strausz István: Mea cul­pát mondott!) megelégszem azonban annak a ténynek megállapításával, hogy Mussolininak hozzánk való szerelme nem önzetlen, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hanem ellenkezőleg: ben­nünket akar felhasználni. Köztudomású dolog, hogy a pénzügyi válság, az úgynevezett be­fagyott hitelek ott kezdődtek; köztudomású tény, hogy Mussolini évek óta francia köl­csönre pályázik, amit ezzel a politikájával akar kirevolverezni... Elnök: A képviselő urat rendreutasítom. A képviselő úr bírálhatja a külpolitikai helyze­tet, a külpolitikának meg nem felelő vezetését nemzetközi és mindenféle szempontból, sértő ki­fejezéseket azonban nem használhat. (Propper Sándor: Az igazat megmondhatja!) Csendet kérek! Buchinger Manó: Különben amúgyis szán­dékozom ezt a területet elhagyni és még csak arra akarok rámutatni, hogy Franciaországnak velünk és valamennyi háborúvesztes néppel szemben való megértőbb magatartására van szüksége Európának, az egész világnak. Fran­ciaországot megértőbb magatartásra azonban csak egy demokratikus Európa tudja rábírni és rákényszeríteni, egy kalandorkodó fasiszta politika sohasem. Franciaországot megértőbb magatartásra tudja bírni a demokratikus Anglia, " amely a németeket segítette addig, amíg a demokratikus irányzatt ott kormányon volt. Csak Chamberlain, a konzervatívek kép­viselője volt az, aki csókolódzott Mussolinival és nem tudom, mi örülnivaló lehet azon, hogy most Angliában is ugyanez az irányzat került uralomra, az az irányzat, amelytől mi nem so­kat várhatunk a mi speciális külpolitikai érde­keink tekintetében sem. Egy demokratikus Németország és egy demokratikus Magyarország (Strausz István: Lesz is!) elveszi Franciaország fegyverkezé­sének ürügyét, eliminálja Franciaországnak azokat az érveit, hogy neki fegyverkeznie kell és vasmarkát rajta kell tartania továbbra is a háborúvesztes országokon. Csak demokra­. tikus külpolitika lehet tehát az, amely ebben a vonatkozásban is segíthet az ország érde­kein. Egy demokratikus német politika és egy demokratikus magyar politika felesle-­ülése Í93i november IS-an, szerdán. 2Ö9 gessé teszi Franciaország számára azt, hogy ő esetleg vazallusokat tartson ellenünk; feles­legessé teszi egy kiélezett kisentente politiká­ját is és abban az esetben a kisentente népei, a kisentente-országok önmaguk hivatásának élve, önmaguk életcélját felismerve, a magyar barátságot is értékelni fogják, sőt a magyar barátságot keresni is fogják. (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház ! Eövidre szabott időm nem en­gedi meg, hogy ezekkel a kérdésekkel beha­tóbban is foglalkozzam; nem engedi meg azt sem, hogy még egynémely rendkívül fontos belpolitikai természetű kérdésre is kiterjesz­kedhessen!. Éppen ezért megelégszem azzal, hogy megállapítom, hogy ebben a felszólalá­somban minden olyan kérdés, amelyet érin­tettem, lényegben azt mutatja, hogy demokrá­cia nélkül nincs gyógyulás, nincs megoldás. Beszéltem a leszerelés kérdéséről. Láthatjuk, hogy annak útja, lényege, értelme, tartalma a demokrácia. Beszéltem a szomszédokhoz, a külső államokhoz való viszonyunkról, annak lehetőségéről. Ezt a viszonyt barátságossá, tűrhetővé tenni, f olyanná alakítani, amilyen az ország érdekének megfelel, csak a demo­krácia útján lehet. Ma módunkban volna még rátérni arra, ami a vitában ugyancsak el­hangzott, hogy voltaképpen miért bántjuk mi a kormányt, hiszen ma válság van az egész világon, minden országban, ha módunkban állana erre kitérni, akkor ki lehetne mutatni, hogy voltaképpen itt is a demokrácián és a demokratikus kormányzati rendszeren és mód­szeren van a hangsúly. Igaz, válság ott is van, de a demokratikus kormányzat ott le­hetővé teszi és lehetővé tette, hogy ott a tö­megek, a milliók ne érezzék a válságnak any­nyira véres nyomását, mint amennyire érez­ték ezt a magyar dolgozók idáig. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha rámutat­nánk annak .a válságnak okára, akkor ki le­hetne mutatni, hogy Angliában, Németország­ban, főként ebben a két államban, a gazda­sági válság okai és tényezői között igenis ott van az a körülmény is, — és ez a feljegy­zendő a történelem számára — hogy azok az állami kormányzatok költségvetésükből óriási részleteket hasítottak ki arra a célra, hogy a tömegeket ebben a soha el nem képzelt nagy világnyómorúságban és munkanélküliségben segítsék és istápolják. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez a nagy különbség ott, ahol a kormányzat demokratikus és ott, ahol reakciós és diktatorius. A gyors politikai re­form, a demokrácia jelenti a menekülést a bajokból, a reakció és a diktatúra felfordu­lást, forradalmat és pusztulást jelent csak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Képviselőház! Kiss István kép­viselő úr, mint a számvizsgáló bizottság elő­adója jelentést kíván tenni. Kiss István előadó: T. Ház! Van szeren­csém a számvizsgáló bizottság jelentését be­nyújtani az előző országgyűlés képviselőháza számvizsgáló bizottságának legutóbbi jelentése tárgyában. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt kinyomatni, szétosztatni és annakidején napi­rendre való tűzéséről intézkedni. Elnök: A Ház a jelentést kinyomatja, szét­osztatja, és annak napirendre tűzése iránt annakidején előterjesztést fogok tenni. A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólni. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! jobb felől.)

Next

/
Thumbnails
Contents