Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-20

152: Az országgyűlés képviselőházának 20. méltóztatnak tudni — hogy maga is "megismerje a képviselők nézeteit- azokról a gesztiókról, amelyek a legutóbbi két hónapban kormány­rendeletek formájában láttak napvilágot. Az­zal, hogy a kormányelnök úr ideterjesztette a Népszövetség' uénzügyi bizottságának jelenté­sét, magában foglalva a népszövetségi bizottság elé terjesztett kormányjavaslatokat is azzal, hogy elénk tárta az időközben munkálkodott 6-os bizottság jelentését, tulajdonképpen fel­vetette _ .a bizalmi kérdést. Ma itt fekszenek ezek a jelentések, mindenki hozzászólhat, a vita nem_ korlátozható,^ mindenki elmondhatja kri­tikáját az egész államgazdaságról, egy szóval ez olyan, mint a költségvetési vita, amely ab­ban fog kulminálni, hogy tudomásul vegyük-e a jelentést, vagy sem, vagyis a bizalmi kérdés­ben. Meg kell állapítanunk, hogy ezt a kor­mányt az a két párt támogatja, amely két pártra az előző kormány is támaszkodott. (Ras­say Károly: Finom disztinkció! Támaszkodott!) Es azt is meg kell állapítanom, hogy amíg ez a kormány helyén lesz, meggyőződésem szerint ez így is fog maradni, (Ügy van! a jobbolda­lon.^ mert mindaddig, amíg a kormány annak a pártnak a bizalmát élvezni fogja, amelyhez tartozni ^n ekem is szerencsém van és amely párt az országgyűlés abszolút többségét egymagá­ban is bírja. (Rassay Károly: Azt ne keresd, hogyan!) addig nincs veszedelem a bizalom te­kintetében másutt sem. Addig a parlamenti eti­kának elég tétetik. Nézetem szerint azonban más lenne a hely­zet, ha a kormány netán helyéről távoznék. Akkor csak a Ház abszolút többségét képvi­selő párt foarja megvédeni a kormányt az eset­leges támadásoktól és hiányozni fognak azok a támogatók, akik csak a hivatalban levő kor­mányt ismerik el és a választásokon, mint kormánytámogatók jelentkeznek és élvezik -— ha ugyan van ilyen — a kormány támogatá­sát. (Rassay Károly: Nincs?! Ön tudja legjob­ban, milyen előnyük Van!) Én tudom a leg­jobban. A múlt esztendei városi választások alkalmával például egyik cserepet a másik után kaptuk a fejünkre. Méltóztassék vissza gondolni rá.. (Rassay Károly: Aiánlási eser­nyővel a^ kezükben!) Méltóztassék visszagon­dolni, ott volt a tarifaemelés és egyéb intézke­dések, minden elkéozelhíető kellemetlenség*, amiket a kormány jóvoltából kaptunk. Mi el­lenünk volt ez a kor-mán y támogatás és önök húztak hasznot belőle, önök a mi kárunkra fibből pecsenyét sütöttek. (Rassay Károly: TJgvan kérem! Az ajánlási svindlivel boldo­gultak. Nézze meg a közigazgatási bíróság döntését! — Sándor Pál: A pecsenye mindig önöknél sült!) Mások főzték, sohasem ott sült. Hiszen méltóztatnak visszagondolni a rrmlt év őszére, milyen támogatásban része­sültünk a választások alkalmával, hisz min­denki csodálkozott, hogy kormánytámogatók vagyunk. En azonban most nem erre a kor­mánytámogatásra hivatkozom, hanem arra, amelvet mások élveztek a választások alkal­mával, arra a kormánytámogatásra, amelvet élveztek végig, a mandátumok átvételéig, amikor pedig benn voltak a parlamentben, akkor r azok az úgynevezett kormánytámog;a­tók nénszerű ellenzéki szólamokkal az ellen­zék fejéről levelenként vitték el a babérokat. (Rassay Károly: Ön is!) Bölcsen csinálták, ugyebár, hogy azonban ez a parlamenti etiká­val mennyire egvezik, azt bölcs elbírálásukra bízom. (Rassay Károlv: Etikai főbíró! Közben csináltak egv s vin dl i -törvényt a kulisszák mögött! — Propper Sándor: Kinek szól ez? ülése 1931 november 12-én, csütörtökön. A kereszténypártnak? — Jánossy Gábor: Aki magára veszi, annak szól! — Propper Sán­dor: Legyen bátorsága megmondani, hogy Zichyéknek szól! — Homonnay Tivadar: A kereszténypártnak nem szól, nincs szüksége rá! Titkos szavazással jött be!) Akit nem il­let, az ne vegye magára! (Jánossy Gábor: Akinek nem inge, ne vegye magára! En pél­dául nem veszem magamra! — Sándor Pál: Te nem vagy a Zichy-párton ! — Propper Sándor: De lehetne!) A jelentésnek tudomásulvétele, vagy tu­domásul nem vétele nem fogja eldönteni a múlt kormány iránti bizalmi kérdést, hanem csak a jelenlegi kormány iránti bizalmi kér­désben fog döntést hozni. Ez kétségtelen. A jelenlegi kormány ... (Propper Sándor: Ez folytatása annak a rémregénynek!) Nem folytatása! Tessék megvárni a végét! (Prop­per Sándor: A miniszterelnök úr csak elég kompetens? — Halljuk! Halljuk! a középen. Propper Sándor: ö mondta, hogy folytatják a rémregényt!) A mostani kormány eddig csak gazdasági politikával foglalkozott, gazdasági intézkedései voltak, amelyek átmentek a 33-as bizottság szű­rőjén. Nagy kár és nézetem szerint nagy poli­tikai hiba volt, hogy egyes pártok abszolválták magukat ettől a munkától; szándékosan be akarták hunyni a szemüket, befogták a fülü­ket. (Rassay Károly: Abszentáltak! — Propper Sándor: Egyelőre asszentálnak és nem abszen­tálnak!) Tudatosan kivonták magukat ebből a munkából, befogták fülüket és szemüket és most eljöttek ide, hogy kritikát gyakoroljanak. Amikor az ország ilyen súlyos helyzetben van, amikor mindenki elismeri, hogy egy jószán­dékú kormányelnök áll itt előttünk, amikor mindenki tudja, f hogy f az ország legvitálisabb érdekeinek szanálásáról van szó: akkor néze­tem szerint egy párt sem vonhatja ki magát ebből a munkából, mert ez a távolmaradás, a a 33-as bizottság munkájába való be nem kap­csolódás csakis rosszindulat lehet, oda gravi­tál, hogy a kritikát fenntartja magának és népszerű akar lenni az ország előtt azzal, hogy nem vett részt abban a szanálási munkában, amely egész bizonyosan, mint mindig, operá­cióval jár. Bocsánatot kérek, a 33-as bizottság tevé­kenységét a kormány fedezi, mi pedig fedez­zük a kormányi;. Egészen bizonyos, hogy nem lesz bizalmatlansági votum a kormánnyal szem­ben. Azonban nemzetmentés idején mindenkinek előlegeznie kell azt a sokszor csillogtatott szak­értelmet, amely szakértelemre máskor büszkén hivatkoznak, (Egy hang half elől: Amely nincs!) amely, úgy látszik, nincs, 'mert különben be­mentek volna a 33-as bizottságba, elvitték volna oda ezt a szakértelmet és ott letették volna az ország asztalára. Ellenzéki szakértelmet én tegnap hallottam először egy indítvány formá­jában Eber Antal szájából. Ez volt az első ellenzéki indítvány, amely mindenkit megfon­tolásra késztet, de egyéb ellenzéki indítványt, amely az ország sorsán segíthetne, eddig nem hallottam. Igen sajnálom, hogy Eber Antal ma a túlsó oldalról mondja el mindazt, amit ebben a pártban 100%-ig akceptáltak. (Propper Sán­dor: Akceptálhatják így is!) En azt hiszem, hogy Eber Antalnak a pártból való eltávozása nem végleges, mert hiszen az ő mentalitása az egységespárt gondolkozásából származhatik, amelynek tagja volt a legutóbbi időig. Ugyan­csak örömmel üdvözlöm Fenyő Miksa képviselő­társamat, mert ő volt a második, aki szintén

Next

/
Thumbnails
Contents