Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-19

120 Az országgyűlés képviselőházának 19. ülése 1931 november 11-én, szerdán. rényletek idején a független magyar biróság ítélkezésével, a jogrend helyreállításával és a jogegyenlőség kiegyenlítő erejével befejeződtek ezek az ügyek, nyugodjon abba bele, hogy ma, a szabad közlekedés, a szabad politikai vitatkozás e nagyszerű korszakában, amely ennek a kormánynak a rezsimjéhez fűződik, ebben a nagy közbátorságú korszakban nincs szükség arra. hogy statáriális rendeletek legyenek életben. Becsüljük meg a magyar törvényt a magyar törvényes igazságszolgáltatási rendet. Meg lehet úgy is óvni az igazságszolgáltatást, ne éljünk tehát ilyen kivételes intézkedésekkel A választ nem vehetem tudomásul. Elnök : Az igazságügyminiszter úr kivan szólni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház ! Nagyon sajnálom, hogy t. képviselőtársam annak ellenére, hogy felhívtam figyelmét az 1921. évi XXIX. te. 13. §-ára, mégis azt méltóztatik mondani, hogy a kivételes hatalom alapján rendelte el a kormány a statáriumot. Az általam idézett törvényhely éppen elválasztotta a kivételes intézkedések köréből ezt a lehetőséget, rendes, törvényes alapra helyezte és megmondotta, hogy nemcsak a kivételes hatalom alapján, hanem e törvényhely alapján is bizonyos feltételek között elrendelhető. Ezek a bizonyos feltételek pedig: bizonyos bűncselekmények ismétlődése vagy az a komoly veszély, hogy ilyen bűncselekmények ismétlődhetnek. (Gaal Gaston : Ilyen veszélyes bűncselekmény a 18%-os kamatláb is!) A törvény feltélelei fennforognak és az, amiről az igen t. képviselőtársam beszélt, a kivételes hatalomnak fenntartott rendelkezései és azok a bizonyos megoldási módok, amelyekre egyízben már én is hivatkoztam, hogy tudniillik a kivételes hatalom alapján kiadott rendelkezések érvénye úgy hosszabbíttatott meg. hogy a törvényhozás elé bizonyos törvényjavaslatokat nyújtott a kormány, de azok nem nyertek tárgyalást : ezek a kérdések igenis, vonatkoznak az esküdtbíróságra, bizonyos sajtójogi szabályokra. Ezek azok a kivételes hatalom alapján ma is fennálló rendelkezések, amelyekre vonatkozólag már többször volt szerencsém a t. képviselőtársammal vitát folytatni, de amely vitát eldöntötte már régen a királyi Kúria. Ezek az esetek pedig, amelyekre most hivatkozik t. képviselőtársam, az idézett törvényhely szerint semmi összefüggésben a kivételes hatalommal az 1921 : XXIX. t.-c. életbelépte óta nincsenek. Ha a t. képviselőtársam bármely fórum elé, nemcsak ebben az esetben, hanem bármikor más esetben hív, ebbe szívesen bele megyek, hiszen nagyon szívesen vitatkozom jogi kérdésekről, pláne elméleti kérdésekről nagyon szívesen vitatkozom. Amikor számtalan vajúdó nehéz problémával kell foglalkoznom, számomra csak nagy öröm volna, ha ilyenekkel tölthetném az időmet, Most nem is fáradok e tekintetben, hanem t. képviselőtársam hívását elfogadom és eleve kijelentem, hogy bármely jogászi fórum döntése előttem olyan lesz, amelyben, meg vagyok győződve, t. képviselőtársam is szívesen meg fog nyugodni. Azt hiszem azonban, erre nincsen szükség, hanem t. képviselőtársam lesz olyan szíves és felszólalásom után el fogja olvasni azt a törvényhelyet, amelyet — a t. Házat ezúttal nem akarván fárasztani — ezúttal felolvasni szándékosan elmulasztottam. (Élénkhelyeslesjobbfelől. — Propper Sándor: És a statáriummal mi lesz 1 — Gaal Gaston : Milyen világosak ezek a jogi kérdések ! — Buchinger Manó : A belügyminiszter úr még nem beszélt a gyűlési tilalomról !) Elnök : Kérem, képviselő urak, maradjanak csendben, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Miért tiltják be a gyűléseket ? Miért adták ki a rendeletet f — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter : Mi köze a statáriumnak a gyűléstilalomhoz ? Semmi összefüggésben sincsenek !) A képviselő úr az interpellációt az összkormányhoz intézte. Az igazságügyminiszter úr az Összkormány nevében adta meg a választ. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e tudomásul veoni ezt a választ, igen, vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat-a képviselő urakat, akik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. - (Kabók Lajos : Statárium-párt !) Következik Gál Jenő képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. (Propper Sándor : Éljen a forradalmi törvényszék í — Egy hang jobbfelől : Maga ismeri legjobban ! — Weltner Jakab : Rosszabb annál !) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék Gál Jenő képviselő úr interpellációjának szövegét felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa) ; «1. Mi indította a belügyminiszter urat arra az elhatárojzásra, hogy az országgyűlés bizonytalan időre történt elnapolásával majdnem egyidejűleg a gyülekezési jogot feJfüggesztette és a sajtószabadságot, [különösen a vidéken, az utcai terjesztés jogának 'közigazgatási úton való megvonásával korlátozni engedte ? 2. Hajlandó-e azokat a konkrét eseteket a Képviselőház előtt ismertetni, amelyek az alkotmányos élet megbénításával járó ily intézkedések tótelére késztették ? 3. Hajlandó-e a miniszter úr a gyülekezési és sajtószabadság e korlátozásait megszüntetni és a szabadvéleménynyilvánítás törvényes lehetőségeit tiltó rendelkezéseinek visszavonásával biztosítani ?» Elnök : Gál Jenő képviselő urat illeti a szó. Gál Jenő: T. Képviselőház! Tulajdonképen nyitott ajtókat kellene döngetni, amikor az ember az ilyen kérdést felhozza. Ebben az országban, amelynek van sajtótörvénye, amelyben a tudomásulvételi jog van szokásjogilag biztosítva egy gyűlés bejelentésére, a vitatkozási szabadságot az élőszó és a nyomtatott betű hatalmával kellőképen tiszteletben tartották a múltban. Arra hívom fel a t. Képviselőház figyelmét, hogy az efajta korlátozásokat mindig akkor léptetik életoe, amikor a Ház kisebb-nagyobb szünetre megy. Ujabb időben különben is divatossá vált, hogy amikor valamely tárgyalás kényelmetlenné válik, a Ház ülésezése egyszerűen szünetel. Megszakad a vitatkozási lehetőség a Házban, odakünn pedig a közigazgatás hatalma elég erős ahhoz, hogy félbeszakítsa, vagy meg se engedje a vitatkozást. A miniszter lír a sajtó képviselői előtt már nem egyszer nyilatkozott a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság felől és egy egész hosszú intervjut olvastam, amelyben a mélyen t. miniszter úr hivatalba lépésekor azt mondotta, hogy híve a szólásszabadságnak és a gyülekezési szabadságnak. Ha tehát elvileg híve, engedje meg a mélyen t. miniszter úr, én nem tudom, hogy ha valaki elvileg híve valaminek, és a hatalom a kezében van, gyakorlatilag miért nem valósítja azt meg. A mólyen t. miniszter úr azzal a fogadalommal jött és úay is néztek rá, hogy itt valami más szellem kezdődik. (Propper Sándor: Azt mondotta, hogy utálja a reakciót ! — Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter : Utálom is !) Az előző kormány alatt*a dicsekvés tényleg mindig megvolt arra, hogy tiszteletben tartják a véleménynyilvánítási szabadságot, de azért a lapelkobzások nagyon könnyen mentek és a sajtóperek özöne támadt. A sajtóperek ám jöjjenek, de csak akkor, ha az a fórum, amely efölött bíráskodik, újra azt a klasszikus igazságszolgáltatási rendet hívhatja