Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.
Ülésnapok - 1931-19
118 Az országgyűlés képviselőházának : helyét az elnöki emelvényen elfoglalni. (Patacsi Dénes az elnöki emelvényre megy.) Kérem Gál Jenő képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. A képviselő úr beszédideje lejárt. (Zaj.) Gál Jenő : T. Képviselőház, mélyen t. elnök úr, nem tudom, méltózattak-e hallani azt a közbeszólást, amelyet nem egyéni vonatkozásban tartok sérelmesnek, hanem annak a karnak tekintélye érdekében, amelynek tagja vagyok. Elhangzott itt ennek a képviselő úrnak az ajkáról az, hogy ő nem pénzért beszél védelemről. Bocsánatot kérek az a tisztes kar, amelynek én egyik szerény tagja vagyok, az nem a pénzért, hanem a meggyőződésért szokott síkraszállani. (Kelemen Kornél : Azért nem kell bántani a másikat ! Ön sértette meg először !) Elnök : Ismételten kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni, mert beszédideje lejári Gál Jenő : Befejezem beszédemet azzal, hogy nagyon kérem a mélyen t. Képviselőházat, hogy az e fajta közbeszólások ne zökkentsék ki abból ez emelkedett gondolkozásmódból, amely a képviselőház egyetemének sajátja ; a miniszter urat pedig nagyon kérem, ne méltóztassék ezt az interpellációmat egy esethez kapcsoíódöttnak tekinteni. Ez nem akart egyéb lenni, mint egy kérelem a miniszter úrhoz azért, hogy állítsa vissza a törvényes jogrend, az igazságszolgáltatás menetét, amely a kedélyek megnyugtatására és az igazságszolgáltatás nagyobb dicsőségére elengedhetetlen. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Az igazságügyminiszter úr kíván szólani. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter : T. Képviselőház ! T. képviselőtársam felszólalása során igen széles térre kalandozott el az interpellációjában felvetett kérdésektől. Én az interpellációra egészen röviden tudnék válaszolói, ezt előre is bocsátom, és azután fogok válaszolni egynémely kijelentésére, amely helyreigazításra szorul. A képviselőtársam a kormány álláspontját kérdi a statárium kérdésében. Ebben a kérdésben a kormány elnöke ma egy hete a Házban nyilatkozott. (Propper Sándor: Gyönyörű nyilatkozat volt ! Ez a szemét-szemért, fogat-fogért igazságszolgáltatás ! — Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek, Propper képviselő úr ! Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ahhoz a nyilatkozathoz hozzátenni valóm nincs. Ez a válaszom tehát a főkérdésre. De nem is teszek hozzá semmit (Propper Sándor: Ez a barbár igazságszolgáltatás l) és nem kívánom bővebben indokolni azért, ami miatt t. képviselőtársam első kérdését hozzám intézte és azt kérdezte : vájjon nem észlelem-e, hogy a statárium kihiiv detése nyugtalanító hatással volt ? Nem észlelem. ) De ha órákon keresztül indokolni akarnám — és tudnám is indokolni — a statárium szükségességét, akkor azt a nyugtalanságot mindenesetre szolgálnám, amelyet, úgy látom, t. képviselőtár-' sam sem akar szolgálni. De t. képviselőtársam, nyugtalanította-e a statárium a magyar hitelt, vagy a közgazdasági életet, vagy a magyar polgárságot, vagy a pártokat — az a statárium, amely 1923-tól kezdve és 1924jben megújítva kihirdettetett? Vájjon interpellált-e a képviselő úr azért, hogy gyalázatos bombamerényletek miatt statáriumot hirdettek és ' ez a mai napig változatlanul érvényben volt ? Ezek nem nyugtalanítottak épúgy, mint ahogy ma sem nyugtalanítja sem a hitelt, sem a tisztességes embereket, sem azokat, akik a sötétben nem akarnak tiltott célokat elérni. (Ügy van ! Úgy van ! Taps a jobboldalon és a középen.) Meg vagyok róla győződve, hogy ön nem ez az ember, . ülése 1931 november 11-én, szerdán. ön tehát nem e miatt nyugtalankodott, hanem nyugtalankodott azért, mert tévedésben van. Osztozom abban, hogy a magyar igazságszolgáltatásnak magas nivón kell lennie, de vallom, hogy ott van és téved a képviselő úr, amikor itt célzásokat akar tenni abban a tekintetben, hogy vissza kell térni a törvényes alapra és nem rendeletileg, nem kivételes hatalom alapján kell intézkedni. (Helyeslés a jobboldalon.) T. képviselő társam elfelejti, hogy az 1921 : XXIX. tcikket meghozták és annak 13.§-a immár nem akivételes hatalom alapján, hanem ennek az új törvénynek az alapján rendeli bizonyos esetekben a statárium életbeléptetését. Ez immár nem kivételes hatalom, ez már a rendes törvényi alap és ennek alapján vannak ezek elrendelve. (Propper Sándor : Ez az önök rendje ! — Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Zsitvay Tibor igazságügyminiszter : El vannak rendelve éppúgy, mint ahogy igen sok • európai államban kölönböző kisebb-nagyobb jogterületre ma is van statárium ; különbözőképén nevezik, de a legtöbb helyen igenis statáriumnak nevezik. (Weltner Jakab : Hol ? — Egy hang a középről : A német birodalomban !) s Abban is téved t. képviselőtársam, hogy mi rendeleti úton valami különös logot statuáltunk volna. Semmit sem statuáltunk. A rendelet csak törvényben lefektetett törvényes rendelkezéseket léptetett életbe, amelyeket az egész világon így szoktak életbeléptetni, és ez a magyar törvécyhozás, ez a magyar kormány és Magyarországon az igazságszolgáltatás még nem került bele abba a helyzetbe, hogy elkövesse azt, amit ' t. képviselőtársam itt említett, hogy rendeletileg bűntetteket és vétségeket statuáljon. Méltóztassék világszerte körülnézni: à kormányok ilyen felhatalmazások birtokában igenis statuálnak ilyen büntetendő cselekményeket. A magyar állam a maga isrenis ma is fennálló liberális magas gondolkozásnál fogva az egyetlen, amely erre az útra nem tért rá. (Derültség és zaj a szélsőbaloldalon.) Én nem vállalkozom lehetetlenre. Ha valaki nem akarja magát meggyőzetni, egyáltalában nem vesződöm azzal, hogy próbál-, jam meggyőzni. {Élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Ha t. képviselőtársaim olyan kérdések" ről beszélnek, amelyekre nézve teljesen lezárt, elfogult állásoontjuk van, a lehetetlent nem fogom megkísérelni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Én Gál Jenő t. képviselőtársamnak beszélek, aki jogászember és aki ezúttal tévesen szólalt fel, a maga álláspontját kifejtve, mert nyilván elfelejtkezett arról a törvényhelyről, amelyre én hivatkoztam. De ő hivatkozott Deák Ferencre is. Azt mondotta, hogy Deák Ferencnek ez, meg amaz volt az álláspontja. Figyelmébe ajánlom t. képviselőtársamnak, hogy ostromállapot iránti törvényjavaslatot Deák Ferenc is terjesztett a Ház elé, mert az idők megkövetelték. Igaz, hogy azt mondotta, nehéz szívvel. Én csak azt kérem, hogy válaszom tudomásul vétele mellett tessék tudomásul venni azt is, hogy ez a kormány is nehéz szívvel él azokkal az eszközökkel, amelyekkel nehéz időkben élnie kell. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök : Az interpelláló képviselő úr a viszonválasz^ jogával kíván élni. Gál Jenő : T. Képviselőház ! Nagyon köszönöm a mélyen t. miniszter úr kitanítását (Felkiáltások a jobboldalon : Megérdemli !) és nem veszem rossz néven, de számítok a reciprocitásra, Engedje meg, hogy itt az országgyűlés szine előtt én is elmondjam a magam törvényes tudását erről a kérdésről: (Kabók Lajos: Visszatanítja a miniszter urat!) Azután méltóztassanak dönteni
