Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-19

104 Az országgyűlés képviselőházának 1 kaptam! Aki az ellenkezőjét állítja, az hazu­dik. — Mal a si is Géza: Csak legyen, aki hiszi! - Zaj.) A békési kerületben nem. engedtek lesza­vazni több száz szavazót. (Malasits Géza: Ju­tott oda is erőszak!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Hegymegi Kiss Pál: Nem engedték lesza­vazni az embereket azért, mert azok az embe­rek, akik reggel nyolc órától délután három óráig egyhuzamban, ismét egy szabadlá­bon járó szavazatszedő küldöttségi elnök parancsára, nem tudtak leszavazni, kenye­ret és vizet akartak magukhoz venni. Sőt olyan helyről, ahol az ellenzék mégis győzött, leteszem a Ház asztalára a Békésen készült fényképeket, mert nyomban lefényké­peztettem; ezekből meglátható, hogy hány és hány száz embert nem engedtek leszavazni a választáso!^ során, hogy ezzel valahogy meg­akadályozzák annak a lehetőségét, hogy a kormánypártival szemben az ellenzéki jelöltre leszavazzanak. Nekünk statisztikai kimutatá­sunk van és ha parancsolják t. képviselőtár­saim, szívesen közzétesszük, hány és hány ezer ember volt, akik ellen ma kihágási eljárás in­dult, — mert nyilt szavazásnál is kötelező a szavazás — akik ott állottak a szavazatszedő­helyiség mellett, a hivatalosan kijelölt gyüle­kező helyen, akiket azonban elzártak a szava­zástól, mert ha leszavaztak volna, akkor az a képviselő úr, aki ma ide többségi párti pro­grammal bejött, nem lenne itt bent a parla­mentben, hanem bejött volna az ellenzéki kép­viselő- (Dinnyés Lajos: Szép mandátumok vannak odaát!) Kérek körülbelül hét perc meghosszabbí­tást. Elnök: Méltóztatnak a meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. „ Hegymegi Kiss Pál: Láttam én még mást is! Az egyik választókerületben, — ezí szintén a békési volt — délután a lovascsendőrök nem az úton, hanem a járdán kezdtek száguldozni, az ellenzéki pártiroda felé. Miért? Azért szá­guldoztak a járdán, hogy a közönséget elker­gessék a piacra, ahol 10 pengőért vásárolták a szavazatokat, abból a célból, hogy Szakács Andor képviselőtársamat megbuktassák. De láttam mást is. Egy csendőraltiszt, aki lóháton jött, a járdán, a gyalogjárón elgázolt egy kisleányt, aki gerinctörést szenvedett. Éppen szembejöttem vele és amikor ezt látva, meg akartam ragadni lovának a kantárát, nagy bátorsággal hirtelen elvágtatott, a gyer­mek azonban ott maradt és a mentők szállí­tották be a kórházba. Hát, mélyen t. többségi párt, erre való a magyar csendőrség, (Fábián Béla: Eljárást in­dítottak ellene?) az a csendőrség, amely a rend fenntartására hivatott? En várom a kormánytól és különösen vá­rom a belügyminiszter úrtól, hogy ezeknek a választásoknak tanulságait vonják le, mert lehetetlen dolog azokat az embereket, akik a világháborúban becsülettel harcoltak és akik ma & rendszer hibáiért súlyosabb adókat fizet­nek, abba a helyzetbe hozni, hogy még meg is büntessék őket azért, mert csendőri assziszten­ciával nem engedték őket leszavazni. Lehetetlena közszabadságoknak ilyen keze­lése. Ez a hibája ennek a parlamentnek is. Má­sutt azokat, akik ilyen mandátum segítségévej jönnek be a törvényhozásba, legalábbis úgy tekintik, mint orgazdákat, itt a magyar parla­9. ülése 19B1 november íl-én, szerdán. mentben pedig törvényhozók. Ez nem helyes. Erkölcsi alap ebben az országban csak, úgy lesz, ha ezt a bűnös választási rendszert végre­valahára kiküszöbölik. (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólani. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter: T. Képviselőház! Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársam interpellációjára rövi­den a következőkben adom meg a választ. A kormány felfogása — és ennek már ismé­telten kifejezést adott — az, hogy sem ható­ságok, sem hatósági közegek, legkevésbbé pe; dig karhatalmi közegek a maguk törvényszerű működésébe politikát bele nem vihetnek. Ezt az álláspontot a kormány a legvégsőkig érvé­nyesíteni kívánja. (Eckhardt Tibor: Mikor kezdi? — Malasits Géza: Az albertiirsai válasz­tás után kezdi! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügy^ miniszter: Ezért kérem az igen t. képviselő urakat, akiknek a hatóságok vagy hatósági kö­zegek magatartása ellen ebből a szempontból kifogásaik vannak, méltóztassanak azokat — amennyiben az illetékes hatóságoknál ebben a tekintetben az eljárást folyamatba nem tették — velem közölni. En mindén egyes ügyet, amint eddig is tettem, vizsgálat tárgyává te­szek és az esetleg mutatkozó^ visszaélések meg­szüntetéséről és — ha szükséges — azok meg­torlásáról haladéktalanul gondoskodni fogokj Kérem válaszom tudomásul vételét. (ETenk helyeslés jobbfelől.) . / Elnök: Az interpelláló képviselő urat illet; a szó. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! En a belügy­v miniszter úr válaszát helyesség szempontjából kétségtelenül tudomásul veszem. Sőt tovább­megyek: öKgze is szedetem a belügyminiszter úrnak mindazokat a választási atrocitásokat, {Szeder Ferenc: Azóta is történtek már!) ame­lyeket karhatalom segítségével követtek el és figyelemmel fogom kísérni, hogy ezekkel szem­ben a megtorlás bekövetkezik-e? A választ ilyen módon tehát helyesség szempontjából tudomá­sul veszem; Szerettem volna, ha a belügyminiszter úr azt is mondotta volna, hogy, amíg a belügy­miniszter úr a helyen marad, addig férfias sza­vával garantálja, hogy semmiféle ilyen atroci­tást a jövőt illetően sem enged meg. (Weltner Jakab: Azt nem garantálhatja, mert a közigaz­gatás nem engedelmeskedik.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a' belügyminiszter úr válaszát tudomásulvenni. (Igen.) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Weltner Jakab képviselő úr in­terpellációja. Kérem az interpelláció szövegének felolva­sását. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): «Hajlandó-e a miniszterelnök úr a választójogi törvény mó­dosításáról, az általános titkos választójog^ meg­valósításáról, a most érvényben levő ajánlási rendszer megszüntetéséről rövid időn belül tör­vényjavaslatot tenni a Ház elé, hogy Magyar­ország népe a demokratikus intézmények meg­teremtésével a demokratikusan kormányzott népek sorába emelkedhessek?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Weltner Jakab: T. Képviselőház! Ugyan nagyon sokat hangoztatták, hogy a választójog nem kenyeret jelent és hangoztatták azt is, j hosry ezekben a nehéz időkben ne foglalkozzunk választójoggal, mert sokkal fontosabb, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents