Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-19

Az országgyűlés képviselőházának 19 népnek kenyere legyen, (Ügy van! jobb/elől) de meg vagyok győződve arról, és szilárd hitem, hogy amennyiben a Friedrich-kormány által életbeléptetett általános, egyenlő és titkos választójogot jog- és erkölcsellenesen el nem kobozzák, akkor ma sokkal kevesebbet kellene foglalkoznunk a kenyérkérdéssel, mert azok a súlyos viszonyok, amelyek azóta bekövetkeztek, nem volnának itt előttünk. De ha mint érvet használják fel, hogy az általános, egyenlő és titkos választójog nem jelent kenyeret, talán megfordítom a dolgot és azt kérdem, a nyil választás és a nyílt választás erőszaka és terrorja vájjon kenyeret jelent-e? Vájjon kenyeret jelentett-e az, hogy a nyilt választás alapján választottak és bár elismerem, hogy a jelenlegi kormány nem felelős azokért az atrocitásokért, amelyeket Hegymegi Pál t. képviselőtársam előhozott, az egységespárt etikai alapja mégis az az erőszak és az a terror, amelyet elkövettek. Az egységespárt nem az ország közvéleményének, nem a nép százezreinek a választottja, hanem kicsiny, erőszakkal fékentartott tömegek megnyilvánulásának köszönheti mandátumát. Azt mondják, hogy a kenyérről beszéljünk és kenyérvitát itartsunk és az általános választójog hangoztatása frázis. Be fogom bizonyítani, hogy igenis gazdasági kérdés a választójog és gazdasági kérdés az, amikor mi azt mondjuk, hogy az általános, egyenlő és titkos választójogot előbb be kell hozni és minél előbb gyökeresen meg kell változtatni a mai rendszert. Mi a kormány mai gazdasági programmja? Talán van ilyen, látunk valami programmot? Melyik az a kézzel fogható Programm, amelyet Eckhardt t. képviselőtársamtól kezdve valamennyien követelünk? Nincs Programm! Azt mondják, hogy az ország súlyos, válságos helyzetben van, most áldozatokat kell hozni. Melyek ezek az áldozatok és kik hozzák az áldozatokat? Az eddigi programm, az eddigi megnyilvánulás : adóemelés, adóemelés és adóemelés, amelynek a támogatója a statárium, a gyűlési tilalom, támogatója az egész ország népének az elnémítása. Kijelentem nyíltan, ezek veszélyes eszközök a mai időkben és nem vezetnek célra. Rend és nyugalom! Rengeteg sokszor hangoztatták ezt mindenféle oldalról, ellenzéki oldalról is és Eckhardt Tibor t. képviselőtársam is kijelentette, hogy az országnak fő érdeke, hogy rend és nyugalom legyen. Hozzátette azonban, hogy ezt a rendet és nyugalmat csak abban az esetben lehet fenntartani, hia mindenkinek megvan legalább a száraz kenyere. De nincs meg és itt van a hiba. Nincs meg a száraz kenyere és a leggyötrőbb nélkülözések, gondok és ínség között vergődik az ország népének túlnyomó része. Üres frázis az, amit hangoztattak, hogy Magyarországon arról kell gondoskodni, hogy a tél folyamán ne legyen éhező ember. Mert van éhező ember és lesz éhező ember. Nem kerül nyilvánosságra, nem tudom micsoda intézkedések alapján, de tudott dolog, hogy Budapesten naponta átlag tizen esnek össze az éhségtől és hejgy mi történik a vidéken, arról a levelek százai és ezrei érkeznek hozzánk, hogy az emberek — mi akik itt vagyunk, talán el sem tudjuk képzelni — lehetetlen iszonyatos nyomorúságban élnek. Ma, amikor a gabona ára leszállt, amikor tele gabonaraktárak vannak, ott tartanak, hogy fűrészporral kevert kenyeret esznek némely vidéken, hogy elmennek fagyökereket szedni, kimennek nyers burgonyát lopni, kimennek kukoricát szedni nem a saját földjükön és hovatovább ha az éhség ilyen miértekben terjed, nincs az a statárium és nincs az a páncélautó, ülése 1931 november 11-én, szerdán. 1Ô5 amely a népet visza tudná tartani az erőszakos\ ságtól. Azt hiszik, hogy a gyűlési tilalom elnémítja az elkeseredést, Sokkal jobb volna, ha a gyűléseken legalább panaszkodni lehetne, sokkal jobb volna, ha a gyűléseken el lehetne mondani, hogy mik azok a bajok, amelyek az ország népét bántják. Amíg primitív volt a gazdaság, addig talán el lehetett mondani, hogy a politika csak az urak mulatsága, a nép ne törődjék vele, hiszen most is nagyon gyakran és nagyon sokszor szokták hangoztatni. Ma azonban d politika a gazdasági érvényesülés eszköze, a kapitalizmus az érdekköröknek olyan nagy csoportját alkotta meg, hogy bizonyos társadalmi osztályok a politikai jogok segítségével, illetőleg a politikai erőszakkal gazdasági érdekeiket Védelmezik meg. Ma nem lehet azt mondani, hogy a politika nem érdekli az országot, hogy a politika csak az urak mulatsága, hogy a nép tartsa a száját; nem, ma a politika elsőrendű szükséglete a gazdasági életnek és minden osztálynak, amely fel akar törekedni, életérdeke, hogy az ország sorsára befolyást gyakorolhasson, hogy politikai jogait megszerezze. Azt mondják, az egységespárt programmjában benne van a titkos választójog. Nagyon furcsa kis programm az, amely ellen állandóan hadakoznak. Vagy benne van a programmban és akkor meg lehet valósítani, vagy nincs benne a programmban. jHa benne van a programmban, akkor miért hadakoznak ellene, vegyék ki és ne ámítsák az országot a programmal, amelyben benne van és még sincs benne és még sem akarják megvalósítani. Azt mondják, igenis, benne van a programmban, de majd elkövetkezik az ideje, amikor megvalósítják; ma még nem értünk oda, mert a nép éretlen. Amikor itt többször nemzetgyalázassál vádolnak bennünket, nagyon jól tudom, hogy csak az osztályérdekek védelmében teszik, de én nyugodtan mondhatom, hogy nagyobb nemzetgyalázás nincs, mint amikor * azt mondják, hogy a magyar nép egyedül éretlen az egész világon arra, hogy jogait gyakorolja. Ez súlyos nemzetgyalázás, meggyalázása a magyar ipari munkásnak és meggyalázása a magyar földmívelőnek. Nem szoktam túlozni, de mégis elmondhatom nyugodtan, hogy nincs a világnak olyan értelmes földmunkása, mint a magyar paraszt, tud dolgozni, józanul gondolkodik és igazán értelmiségével és munkájával megérett arra, hogy választójogot kapjon. Kevés értelmesebb, jobb ipari munkása van a világnak, mint a magyar munkás, az egész világon mindenütt megbecsülték és megbecsülik és mégis az ipari munkások tízezrei, a földművelők százezrei vannak választójog nélkül azon a címen, hogy éretlenek. Nem, t. uraim, nern^ az a baj, hogy éretlenek, hanem az, hogy túlságosan értelmesek, hogy túlságosan meg tudnák válogatni azokat a képviselőket, akik érdemesek arra, hogy őket képviseljék, tehát értelmesek. Az osztályuralom jelszava és az osztályuralom örve alatt deklarálják a népet éretlennek. De kinek van joga százezrekről, milliókról megállapítani, hogy értelmetlenek? Kinek van jóga azt mondani, hogy az egész világon egyedül a magyar munkás és a magyar földművelő nem érett arra, hogy választójogát gyakorolja? Senkinek! Az az erkölcsi alap, amelyről gróf Zichy János beszélt, az az etikai alap, amely az atrocitások révén ezt a Házat jellemzi, nem jogosítja fel az egységespártot arra, hogy kimondja csalhatatlanul, hogy az ország még nem jutott el