Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-19

Az országgyűlés képviselőházának 19. törvtény értelmében a kihágási eljárás azért, inert nem szavaztak. Amikor a múlt parlamentet feloszlatták, utolsó beszédemben azt kértem az akkori kormánytól, hogy a magyar csendőrség helyzetén javítson. Mi ezt a magyar csendőrséget minden időkben a rend becsületes képviselőjének tartottuk, amely hivatását minden mellékszempont nélkül gyakorolja, és most odajutottunk, ez a választás azt mutatja, hogy ezt a csendőrséget olyan emberek, akik választási hatalmat kaptak, bűnös üzelmekre használták fel és a helyett, hogy ma e cselekményükért börtönben ülnének, közéleti dekórumuk van. Magyar emberek ezt a csendőrséget olyan célokra használták fel, amely igenis hivatásával össze nem egyeztethető. (Kun Béla: Pártpolitikai felhajtókat csináltak a csendőrségből!) Azt a csendőrségi szolgálati utasítást, amely évtizedek munkája volt és amely a csendőrt, mint a törvényes rend őrét állította oda, a választások alatt meghamisították és. úton-útfélen találkoztunk a csendőrrel, akivel elkövettették a beállított választási elnökök, a szayazatszedő küldöttségi elnökök és a közigaz-' gatás a törvénytelenséget. (Kun Béla: Le kellene csukni azokat az elnököket. Ez igaz!) Úton-útfélen találkoztunk avval, hogy a csendőr magában érezte', hogy törvénytelenséget követett el, de hát narancs volt és a narancsot meg kellett tartani. Ha nleg méltóztatnak engedni, feltárom azokat a jelenségeket, amelyeket ezek alatt a választások alatt én a Tiszántúlon és az én környékemben tapasztaltam. Igen sok kerületben csendőrrel gyűjtötték össze az ajánlásokat, hogy ahol a hatósági szerv kiküldött, vagy megbízott járt ajánlásokat gyűjteni, a hátuk mögött ott volt a csendőr, aki^ megjelenésével pressziót gyakorolt az ajánlási ívet aláírni nem akaró népre. A választások előtt a választók molesztálására ismét a karhatalmat használták fel. A kút mellett egy kis víz, a kacsról kiöntött vályúja, vagy más olyan dolog, ami a falusi udvarokban feltalálható, elégséges volt arra, hogy a csendőr a renitens polgárral szemben szabálytalanságot konstatáljon (Kun Béla: Csendőr a kacsavíz mellett!) és ezért az eljárást megindítsa, hogy a választó parírozzon. Meg is nevezem mindenütt a kerületeket. Ilyent ta pasztái tarn a nagylétai kerületben, ilyent tapasztaltam a, hajdúszoboszlói kerületben, ilyent tapasztaltam a ligetaljai kerületben. Azután jött a jelölt molesztálása az egész Választás folyamán. Itt ül mellettem Szakács Andor képviselőtársam, akit mindennap más és" más ok miatt molesztálták a csendőrök. De hány és hány jelölt panaszkodhatik abban a tekintetben, hogy hasonló eljárásban és üldöztetésben volt része! (Fábián Béla: Titkos kerületben is elvitték az ajánlási íveket!) A választások előtt az idegeneket, akik egészen más célokból: kereskedelmi és gazdasági célokból keresték fel a kerületbeli községeket, a karhatalom; segítségével, a csendőrökkel kitiltatták, kiütasíttatták. Megint hivatkozom például a hajdúszoboszlói kerületre, ahol a templomba sem engedték bemenni az idegent. A jelölték kitiltása is olyan fegyver volt **• a választás előtt, amellyel mindenütt éltek, ahol - a jelölteket a tisztelt többségi párt részéről veszedelmeseknek találták. Az emberek verése a nagylétai kerületben • \ szintén megtörtént. Egy polgárt, aki nem akarta az egységespárti jelöltet éljenezni, hanem az ellenzéki jelöltet éljenezte, a csendőrök ülése 1931 november 11-én, szerdán. 103 bevitték és a főszolgabíró megverette. Most pedig ugyanaz a csendőr tartja fenn tovább is a rendet ugyanabban a községben, ahol ilyen atrocitást követett el. Azután a tiltott gyűlés módszere! Ha két idegen ember egy harmadikkal szóbaállt a választásokat illetőleg, rögtön megállapították a tiltott gyűlést és a csendőr bejelentése alapján folyik a tiltott gyűlések miatt az eljárás. (Dinnyés Lajos: íme, a mesék világa!) De ezeket a tiltott gyűléseket nemcsak a választást megelőzőleg alkalmaztatták a esendörséggel, hanem ilyen tiltott gyűlések miatt történtek feljelentések a választások után is ott, ahol a petíciók anyagát és az aláírásokat kellett összegyűjteni, ügyvédeket és egyebeket kitoloncoltak, lefogattak és minderre a célra a csendőrséget használták fel. A választás napján- az idegenek kitiltása, letartóztatása a mi vidékünkön állandóan napirenden volt. Velem is megtörtént, hogy a nagylétai kerületben •. négy óra hosszáig kerestettek, míg megtaláltak, hogy lefogassanak. Végül megjelentem a választási elnöknél és azt kérdeztem: miért kerestet ön engem 1 -4 Akkor azt mondta, hogy ő nem is kerestetett, csak a csendőrök kerestek. Le is tagadta. (Fábián Béla: A végén mindig a csendőrtiszthelytttes bűnös! A közlegénység!) Végül arra hivatkozott, hogy Scitovszky belügyminiszter úrtól talán megjelent egy rendelet, amely szerint idegeneknek a községekben tartózkodni nem szabad. Ugyanez a derék választási elnr>k, akinek ma nem ott volna a helye, akinek nem szabadlábon kellene járnia, megtette azt, hogy környezetemhez tartozó nyolc debreceni polgárt letartóztattatott, lefogatott és csak ?. választások után bocsátott el. Mindez a nagylétai kerületben történt. (Dinnyés Lajos: Ezek a mesék világába valók!) Azután a helybeliek internálása! A hajdúszoboszlói kerületben, Hajdúszoboszlón Bélteky Lajos református lelkészt, a független kisgazdapárt alelnökét nem engedték, hogy Juhász-Nagy Sándorra leszavazzon, ajtaja elé őrséget állítottak, úgy, hogy nem tudott leszavazni. (Szeder Ferenc: Ez volt a választás! — Fábián Béla: Bélteky Lajos nem megbízható! — Weltner Jakab: Ez az etikai alap! — Kun Béla: így jött össze az egységespárti többség!) Hogy a jelölteket kitiltották, letartóztatták a választás napján, erre az esetek egész sorozatára hivatkozom. Azután jött a kordonrendszer. Eckhardt Tibor t. képviselőtársam nagyon jól emlékezhetik, hogy Hajdúböszörményben a kordonok egész sokasága állíttatott be, úgy, hogy az ellenzéki választónak nem is volt módja eligazodni a kordonok labirintusában, hogy a szavazóhelyiségbe bejuthasson. (MalasitsGéza: De hiszen azért csinálták!) Egy másik helyről, nem akarom a kerületet megnevezni, de felmutatom azt a cédulát, amelyet csak az egységespárt tagjainak adtak, mert csak azoknak lehetett leszavazni. Ez akadálytalan belépést biztosított a kordonon belül az egységespárt tagjai részére. Hátul a választási elnök aláírásával egy monogramm, amely a választási elnök feleségének bugyi-monogrammja volt. (Derültség. — Jánossy Gábor: Mi volt? — Kun Béla: Nem mondja el mégegyszer! Miért nem figyelt jobban, Gábor bácsi? — Jánossy Gábor: Szemérmes ember vagyok, szégyenlem magamat! — Malasits Géza: Da az nem szegy elte elfogadni a mandátumot, amelyet így szereztek! — Jánossy Gábor: Én az enyémet szabad választás útján 16* /