Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-7

Az országgyűlés képviselőházának 7. ülése 1931. évi július hó 28-án, kedden, Almásy László és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Indítvány az ülések időtartamának nyolc órában való megállapítására. — A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Temesváry Imre előadó, Györki Imre a kisebbségi vélemény előadója, Éber Antal, Friedrich István, gróf Hunyady Ferenc. — Dinich Ödön mentelmi jogának megsértését jelenti be. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Àz indítványés interpellációs-könyvek felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Bethlen István, gróf Károlyi Gyula, Mayer János, 'Wekerle Sándor, Bud János, Zsitvay Tibor, Ernszt Sándor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 1 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Esztergályos János jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Frey Vilmos jegyző » úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Griger Miklós jegyző úr. Bejelentem a i Háznak, hogy Takách Géza képviselő úr indítványt nyújtott be az iránt, hogy a napirenden szereplő törvényjavaslat tárgyalásának idejére üléseink tartama napi nyolc órában állapíttassék meg. Az indítvány felett a házszabályok 132. §-a 2. bekezdésének értelmében legközelebbi ülésünk elején fog a Ház dönteni. (Napirendünk szerint következik a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az állam j háztartás egyensúlyának biztosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 5., 6. sz.) tárgyalása. Az előadó úr Temesváry Imre képviselő úr, őt illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az 1929. és 1930. évben

# az amerikai tőzsdéken bekövetkezett nagymértékű kereslet megcsappant és ennek következtében árzuhanások azzal a gazdasági hátránnyal is jártak, hogy a fixkamatozású értékek iránti hoszúlejáratú kölcsönöket nem igen lehetett az utóbbi időben igénybevenni. Már pedig kétségtelen az, hogy a gazdasági termelés csak akkor lehet rentábilis, ha a gazdasági termelés céljaira olyan tőkék állanak rendelkezésre, amelyeknek törlesztése hoszú időre tervszerűen elosztva történhetik. A tőkének ez a bizalmatlansága különösen azokban az államokban, amelyek jóvátételi fizetés kötelezettsége alatt állottak és ahol az KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. I. infláció hatása következtében a belső tőkeképződés nem igen emelkedett... (Pakots József: Hogy érdekli a többségi pártot ez a kérdés! — Jánossy Gábor: Ne zavarjuk! Halljuk! Halljuk!) T. képviselőtársam, méltóztassék megengedni, hogy elmondhassam előadói beszédemet. (Pakots József: Kérem, méltóztassék!) Ezekben az államokban a gazdasági termelés kénytelen volt rövidlejáratú külföldi kölcsönöket igénybevenni. A gazdasági termelés így tehát nem nélkülözhette a tőkét még akkor sem, ha a prolongáció megtagadása esetleg mindig Damokles-kardjaként a feje felett volt, még akkor is kénytelen volt a termelés folytonosságának keresztülvitele érdekében nagyobb összegű külföldi kölcsönöket igénybevenni._ Közép-Európa egyes államai tehát igenigen jelentékeny összegű rövidlejáratú kölcsönöket vettek fel. Ehhez járult az, hogy a mezőgazdasági termények értékcsökkenése, valamint az utóbbi időkben már az ipari termékekben és ipari nyersanyagokban beállott értékzuhanások a, fogyasztóképességet, és így a jövedelmezőséget is nagymértékben megcsappantották. A politikai viszonyok és ezek az általam említett nehézségek idézték azután elő azt a bizalmi válságot, amely a külföldi nagytőkéseknél az utóbbi időben jelentkezett és ennek folytán ezeket a rövidlejáratú kölcsönöket nagymértékben visszavonták. Miután pedig a belső tőkeképződéssel ezeket a tőkehiányokat az egyes államok nem voltak képesek pótolni, gazdasági nehézségek állottak elő ennek következtében. Ennek hatását láttuk itt a szomszédos Ausztriában is, amidőn az utóbbi hetekben Ausztriának egyik leghatalmasabb bankj ci? íl Kreditanstalt, fizetési zavarokba jutott, «valamint Németországban a Darmstädter Bank és a National Bank fúziójából alakult Danát Bank szintén^ fizetési nehézségekkel küzdött. Ezzel egyidejűen Németországban a jóvátételi fizetések elhalasztásának végrehajtása körül nehézségek támadtak, ami mindenesetre tömeghisztériának volt az alapja. (Ügy van! a jobboldalon.) és Németországból is a belső tőke 9