Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-7

40 Az országgyűlés képviselőházának igyekezett kifelé menekülni. Súlyosbította még ezt a helyzetet az is, hogy már előzően megvoltak azok a gazdasági nehézségek, amelyek — e tőkemeneküléssel karöltve — Németországban a válságot nagyobb mértékben kiélezték. Ez volt az oka annak, hiogy a német kormány a? utóbbi időkben kénytelen volt szükségrendeleteket kiadni azért, hogy a gazdasági válság további kimélyülését némikép megakadályozhassa. Hazánkban az általános gazdasági nehézségek főkép a mezőgazdasági termények értékcsökkenésében nyilvánultak, ennek ellenére azonban Magyarország — hála Istennek! — minden nagyobb megrázkódástól mentesült. Ámbár gazdasági és hiteléletünk ezidőszerint teljes mérték-ben független úgy a német, mint az osztrák eseményektől, mégis a közeli szomszédság és a piacok egymásra való kölcsönhatása révén elkerülhetetlen volt, hogy az ott megnyilvánuló hisztériás állapot Magyarország területére is át ne csapjon. Ez volt az oka annak, hogy az elmúlt hetekben a kormány kénytelen volt szükségrendeleteket kibocsátani, hogy megakadályozza országunkban is az esetleg bekövetkezhető gazdasági megrázkódtatást. így a 4000/1931. sz. miniszterelnöki rendelettel ;a kormány elrendelte a bankok pénztárainak három napra való lezárását. Ennek a határidőnek lejárta után a német események még nem nyertek elintézést és Magyarország is a már korábban megindított külföldi kölcsön felvételié iránti eljárást nem fejezhette be, ennek következtében, hogy gazdasági életünket lassanként a normális mederbe átvezethessük, szükség volt tovább fenntartani ezeket az intézkedéseket és így 1931 július hó 17-én kibocsátotta a kormány a 4100/M. E. 1931. rendeletet. (Propper Sándor: Egy héttel azelőtt mit ígért a kormány?) T. képviselőtársam, méltóztassék ezt majd beszéde folyamán elmondani. Nem az én kötelességem ezt megvilágítani, nekem kötelességem .a törvényjavaslatot ismertetni a t. Ház előtt. Mondom, a kormány július hó 17-én kibocsátotta a 4100-as számú miniszterelnöki rendeletet, amellyel a nemzet gazdasági élet céljaira szükséges tőkék biztosítása érdekében a pénzintézetek igénybevételének határt szabott és pengőértéknek a külföldi fizetési eszközökre való átváltását és a devizaforgalmat a Nemzeti Bank fennhatósága alá helyezte. Minthogy .azok a körülmények, amelyek ezt :a rendelkezést indokolttá tették, még a mai napig is f ennállanak, ennek következtében a kormány július hó 22-én a 4300-.as számú rendeletet bocsátotta ki, amelylyel a már megtett intézkedéseinek 'hatályát további egy héttel meghosszabbította. Ezeknek a rendeleteknek kibocsátására feltétlenül szükség volt ;a mi gazdasági életünk zavartalan menetének biztonsága szempontjából, s amint az új országgyűlés Összeült, a kormány eleget tett abbeli kötelezettségének, hogy eme kiadott rendelkezéseinek törvényesítésére vonatkozóan az előttünk fekvő törvényjavaslatot a t. Ház elé terjessze. A gazdasági és hitelélet rendjének biztosítása, mellett azonban szükség van az államháztartás egyensúlyának feltétlen biztosítására is. Annál a kölcsönhatásnál fogva ugyanis, amely a magyar gazdasági és hitelélet, valamint az államháztartás között fennáll, mindig megéreztük annak a hatását, hogy a gazdasági élet — bizonyos mértékben — világszerte rosszabbodott és ez jelentkezett az utóbbi időkben az állami bevételek csökkenésében is. Az államház7. ülése 1931 július 28-án, kedden. tartás költségvetésének súlypontja tudvalevően az állami bevételeken nyugszik, mert elsősorban a közszolgáltatási bevételek alakulása szabja meg az állami költségvetés kereteit. (Propper Sándor: És az a bizonyos kis pazarlás!) Ennek következtében szükséges az államháztartás egyensúlyának minden körülmények között való biztosítása érdekében az államháztartás kiadásait elsősorban csökkenteni és a szükséghez mérten az állam bevételeit fokozni. (Esztergályos János: Tíz esztendő kellett ahhoz, amíg erre rájöttek!) Erre vonatkozik ennek a törvényjavaslatnak második fejezete. (Propper Sándor: Bethlen ennek az ellenkezőjét mondta Debrecenben! Azt mondta, hogy nem lesz adóemelés!) T. képviselőtársam, ne hozzám méltóztassék ezt intézni. Módja lesz a képviselő úrnak a bírálatát és valamennyi aggályát előadni. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Temesváry Imre előadó: Erről intézkedik a törvényjavaslat második fejezete, amely felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy az államháztartás kiadásait csökkentse, szükség esetén pedig a bevételeket fokozhassa. A törvényjavaslat harmadik fejezete azt célozza, h'ogy a kormány által teendő^ intézkedések ellenőrzésében és azok kezdeményezésében az országgyűlés minél nagyobb mértékben résztvehessen. Ezt célozza azzal az intézkedésével, hogy feleleveníti az 1924 : IV. te. 5. §-ában foglaltakhoz hasonlóan az akkori szar nálásnál létrehozott 33-as bizottságot, amelynek működésével együttesen kívánja a szükséges rendelkezéseket megtenni. Minthogy a gazdasági és hitelélet rendje megkívánja, hogy ne lehessen alaptalan és rosszindulatú híresztelésekkel a gazdasági és hiteléletnek károkat okozni, ennek következtében lehetővé teszi, hogy. büntetőjogunknak azok a hiányosságai, amelyek ebiben a tekintetben fennállanak, pótoltassanak és büntetőjogi felelősségre vonhassák' azokat, akik e törvény által kiadandó rendelkezések ellen vétenek. A törvényjavaslat utolsó része intézkedik arról, hogy az ebiben komtemplált rendelkezések idejének határ szabatik és kimondja, hogy e rendelkezések tartama csak az 1932. évi július 30-ig terjed. T. Képviselőház! Áttérve most már a törvényjavaslat részleteinek ismertetésére, a javaslat 1. és 2. §-a az eddig kibocsátott rendeleteknek törvényesítését célozza és felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy szükség esetén azokat módosíthassa, vagy kiegészíthesse, másrészt pedig felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy a kiadott rendeleteket és átmeneti szabályokat a szükséghez mérten megváltoztathassa. A jövőre szóló felhatalmazás azért szükséges, mert hiszen ma még senki sem tudhatja előre, hogy a gazdasági életben milyen változások fognak a jövőben előállni. (Ügy van! Ügy van! jabbfelől.) Arra a rendelkezésre pedig, hogy a kormány szükség esetén a fennálló törvényeinktől eltérő rendelkezéseket adhasson ki, azért van szükség, mert hiszen a gazdasági és hitelügyi kérdések rendszerint magánjogokat is érintenek. A törvényjavaslatnak 3. §-a a büntetőjogi kérdéseknek körét szabályozza, miután pedig ez a törvény a szóbanforgó rendelkezések megszegését kihágásnak minősíti, nem elegendők a kihágúsi Büntető Törvénykönyv büntetései arra, hogy visszatartó erejük legyen. Ennek következtében szükséges volt,