Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-5

Az országgyűlés képviselőházának 5. hogyabúza magas sikértartalmával arányban álljon a kenyér ára. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon — Szónokot számosan üdvözlik. ~ Szilágyi Lajos: Gaal Gaston azt mondta: Hála Istennek, hogy a búza ára alacsony.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólani. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! A választ Sauerborn igen t. képviselőtársam interpellációjára nemcsak a magam, hanem a pénzügyminiszter úr s a földmívelésügyi miniszter úr nevében is adom meg. Előre jelzem, hogy mint mindenki, úgy természetszerűen a kormány is állandó figyelemmel kíséri a búza áralakulását. A piacon tényleg történtek olyan események, amelyek nem egészen indokoltak az ár kialakulása szempontjából. Tény az, hogy az utóbbi napokban a búza ára erősen esett, azt hiszem azonban, ha az igen t. képviselőtársam meghallja a következő indokolást, akkor látni fogja, hogy átmeneti áralakulásról van szó, ami tényleg a mostani események következtében állott elő. de egyáltalában és semmi körülmények között nem jelenti a búza áralakulását a jövőre nézve. (Kun Béla: Meddig tart ez az átmeneti) A pénzforgalom korlátozása mindenesetre viszszahatott erre és igaza van igen t. képviselőtársamnak abban, hogy a kereskedelem nehezebben tud vásárolni. En azonban csak azt jelzem, hogy éppen eaidőszerint folynak tanácskozások a Nemzeti Bankkal, az érdekelt oénzintézetekkel és a tőzsdével abban az irányban, hogy a kereskedelem megfelelő pénzkészlettel láttassák el és így az akadály elháríttassék a búzavásárlás útjából. Amire ráutalt igen t. képviselőtársam, hogy vannak piacok, ahol versenyképesek lennénk, de a pénzforgalom korlátozása miatt talán nem lehetünk, erre csak annyit akarok mondani, hogy nem is volna érdekünk, hogv ezeken a piacokon megjelenjünk búzánkkal. A rotterdami piac tulajdonképpen csak tájékoztató piac ránknézve

7 végeredményben sohasem jelentett piacot a magyar búza számára s nem is szeretnők, ha olyan kényszerhelyzetek teremtődnének, amikor Rotterdamon át kellene nekünk búzánkat értékesítenünk. A mi piacaink a körülöttünk fekvő államok s csak arra utalok, hogy Ausztriával létrejött a megállapodás, amelynek értelmében ott 2-6 millió métermázsa búzát tudunk elhelyezni, Olaszországgal aláírás előtt áll ä szerződés, ott további kétmillió métermázsa elhelyezésére van lehetőség. r Németországgal is megvan a preferenciális búzaszerződés, amely elég jelentékeny előnyt rejt magában. Minden reményünk megvan rá, hogy azt is életbe lehet nem hosszú idő múlva léptetni és Csehszlovákiával is tárgyalások folynak.^ úgy hogy bár nem szeretek soha valakit buzdítani arra, hogy eladjon vagy vegyen, de én azt hiszem, hogy a magyar közgazdaság érdekében áll. hogy a gazda ebben az esetben ne siessen árujának eladásával, mert ezeknek a kereskedelmi szerződéseknek még ki kell váltani ok a maguk hatását. (Mozgás és zaj a, Ház minden oldalán.) Igen t. képviselőtársiam rámutatott arra is, hogy a boletta is megnehezíti a kereskedelem szerepét. (Halljuk! Halljuk!) Először is ismételten csak arra mutatok rá, hogy lehet a bolettát kritizálni, de hogy a boletta révén ezidoszerint hat pengővel többet kap a magyar gazda, ez olyan igaz, mint a kétszerkettő négy és ezt senki tagadni nem tudja. Akik a ülése Ï98Ï július '2U-én, pénteken. 39 boletta ellen foglalnak állást, azok ezt a számtani műveletet sem veszik figyelembe; mert kérdem, hogy végeredményben, ha ezt az áldozatot nem hozná meg a magyar közgazdaság a magyar gazdatársadalom számára, — amely indokolt, mert hiszen egyharmadát sem teszi ki azoknak a

; vámoknak, amelyeket a külföld alkalmazott és alkalmaz a mezőgazdasági termelés, érdekében — akkor vájjon hova jutnánk és mi volna a következménye ezeknek a búzaáraknak? (Szeder Ferenc: Az a kérdés, hogy indokolt-« a kenyérdrágítás?) Elnök: Szeder képviselő úr hallgasson. Most nincs joga beszélni. Bud János kereskedelemügyi miniszter: Nem is annyira tisztelt képviselőtársamnak kívánok válaszolni. Hallottam egy közbeszólást, hogy egyik igen t. képviselőtársam majd megfelel erre. Mielőtt ő megfelelne, én felelek rá. Ott, ahol ilyen magas agrárvédelem van, természetszerűen azt állítják, hogy az agrártermelés a kisebb tényező a nemzetgazdaság életében, nálunk pedig fordítva van. Ez a tétel sem áll, mert végeredményben nálunk ma csak 55%-a az agrártermelés a nemzeti termelésnek, 45%-a már az ipari termelésre esik. De veszem Franciaországot. ahol. körülbelül egyenlő arányban szerepel a két termelési ág. Es így tovább tudnék menni az államok hoszszú sorozatán. Éppen ez indokoltja meg, hogy nem mentünk fel olvan magasra a vámvédelemmel, mert a boletta végeredményben vámvédelem, hanem alacsonyabban maradtunk. A magyar mezőgazdaságnak tartoztunk is ezzel a vámvédelemmel. T. Képviselőtársamé miért nem intézte ezt a kérdést azokhoz az országokhoz, amelyekben 25 márka, 15 aranylira stb. a vámvédelem, (Szeder Ferenc: Mert ott nem 80 fillér a napszám! — Kozma Jenő: Mesebeszéd! — Felkiáltások a jobboldalon; JttsemSO Hllér! — Kozma Jenő: Az órabér 80 fillér! — Szeder Ferenc: Be n^m a mezőgazdasági munkásoknál. — Erődi-Harrach Tihamér: Sohasem volt 80 fillér a napszám.) ... s ahol a mezőgazdasági termelés érdekében a vámvédelem nemcsak a búzánál ilyen magas, hanem az összes mezőgazdasági terményeknél és mégsem szólalnak fel ez ellen. Nem igen, hiszem ee-yébként, hogy az igen t- képviselőtársam is felszólaljon az ipari vámok ellen, (Szeder Ferenc: Maid fel. fogok szólalni.) mert az ioari munkásság megköszöni önnek, ha felszólal az ipari vámvédelem ellen. Hogy a kereskedelemnek több pénzre van szüksége, hogy forgassa, elismerem, azonban azt kérdezem, hogy ha nem következett volna be (ez a katasztrofális áresés a búzapiacon, hanem a búza ára 25—30 pengő volna, vájjon nem még több pénz kellene-e a forgalomhoz? Tehát ha a búza árát megjavítom, több pénz kell a forgalomhoz. Ezt a pénzt elő kell teremteni és elő is fogjuk teremteni, hogy a forgalmat lebonyolítsuk. T. Képviselőtársam foglalkozott a határidőüzlet kérdésével. Ez iá legkényesebb és legnehezebb kérdés. Amikor a határidőüzlet érvényben volt, talán éppen ^ arról aa oldalról nem az igen t. képviselőtársam részéről, de pártjához tartozó képviselők részéről kaptuk a legerősebb támadásokat a határ időüzlet ellen. (Ügy -van! Ügy van! a jobboldalon.) Ma oda jutottunk, hogy ia határidőüzlet nemlétezése szintén ott szerepel, mint egy akadály és ok, hogy a búza ára nem megfelelően alakulj ki. Hozzáteszem egészen tárgyilagosan, hogy tény'-. 7*