Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-5

33 Az országgyűlés képviselőházának 5. sünket folyó hó 27-én, hétfőn, délelőtt 10 óra­kor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki: a további teendők iránti intézkedés. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? *(Igen!) Ha igen, úgy ezt határozatként mondom ki. Következik az indítványkönyv felolva­sása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt fel­olvasni. Frey Vilmos aegyző (olvassa): «Indítvá­nyozom, hogy a Képviselőház küldjön ki egy 33 tagú bizottságot abból a célból, hogy az ország súlyos pénzügyi és gazdasági helyze­tét megvitassa és megfelelő javaslatot ter­jesszen az országgyűlés elé. Peyer Károly.» Elnök: Minthogy Peyer Károly képviselő úr és társai indítványukat írásban is házsza­bályszerűen benyújtották, javaslom a t. Ház­nak, hogy azt nyomassa ki és osztassa szét. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Az indítvány indokolására nézve később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Most pedig rátérünk Sauerborn Károly képviselő úr sürgős interpellációjának meg­hallgatására. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt fel­olvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): «Interpel­láció a földmívelésügyi, kereskedelemügyi és pénzügyminiszter urakhoz. 1. Van-e tudomása a miniszter uraknak, hogy a bankzárlat következtében a búzaexport — noha a magyar búza iránt egyes külföldi helyeken, így például Rotterdamban kereslet mutatkozik — lehetetlenné vált? Mit szándékoznak az illetékes miniszter urak tenni, hogy a búza árának, amely néhány napon belül 2 pengővel esett, további zuhaná-' sát megakadályozzák s a búzaexportot lehe­tővé tegyék? % Hajlandók-e az illetékes miniszter urak a határidőpiac mielőbbi visszaállítására? 3. Hajlandók-e az illetékes miniszter urak felügyelni arra, hogy a kenyérárak az idei búzák nagy sikértartalmával arányban állóan állapíttassanak meg?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Sauerborn Károly: T. Ház! Azt hiszem, köztudomású hogy a búza 3—4 napon belül milyen karriert futott be. Ma már nem két pengőről, hanem körü'i­belül három pengőről beszélhetünk, amennyivel a búza ára ezen a héten esett, hiszen tegnap is cirka 60 fillérrel ment vissaafelé. Röviden rá akarok mutatni, hogy szakkö­rökben nyert értesüléseim szerint mik azok az okok, amelyek a búzának ezt a katasztrofális­nak mondható árzuhanását idézték elő. (Káli­juk! Halljuk!) E'Lsősorbtan a pénzhiány, amely a, bankzárlat következtében állott elő. A^ ga­bonakereskedelem teljesen pénz -nélkül^ áll is pénz nélkül állván, árut nem 1 tud vásárolni. Ezzel szemben a másik oldalról, a gazdatársa­dalom részéről éppen a pénzhiány következté­ben emelkedett a kínálat. Ennek la két ható ok­. n>ak folyamányaként állott elő az árzuhanás. Van itt egy másik szomorú körülmény is és pedig az, hogy amikor a mai árak : r mellett ex­portálni tudnánk búzát, — amint éppen jelez­tem is interpellációmban, még az olyan piacon is, amelyre úgyszólván kétségbeesésünkben me­gyünk csak ki, Hollandiában, Rotterdamban, még ott is rentábilis a -mai árak mellett a bú­zánk — ma lenne a legnagyobb szükségünk ép­ülése 1931 július 24-én, pénteken. pen arra, hogy exportálhassunk, hiszen ma van szükségünk idegen valutára, ezt nem te­hetjük az adott viszonyok között. (Östör Jó­zsef: Eckhardt tegnap mást mondott! — Zaj.) Egy másik ok az, hogy elmulasztjuk épp­úgy, mint a múlt évben a bolettarendeletnek késedelmes megjelenése következtében (Kun Béla: Miért nem választás előtt hozták a bo­lettarendeletet? Belebukott volna a kormány!) elmulasztottuk, — pedig a magyar gazdának úgyszólván egyedüli nagy előnye Európában — hogy elsőnek jöhessünk ki a piacra. A balkán­államok már most i®, — különösen Jugoszlávia, amelynek óriási termése van nagyszerű kvali­tással — elözönlötték a nyugati piacokat, külö­nösen legjobb piacunkat: Bécset. Azonkívül annak, hogy nem vásárolják a búzát, nagy oka az, hogy határ időpiac nem lé­vén, a malmok nem tudnak fedezeti és vételi eladásokat eszközölni. Ezt nem tehetvén meg, tartózkodnak a vételektől és csak annyit vásá­rolnak, hogy pár napi szükségletüket kielégít­sék. Most is, ezúttal is mutatkozik a bolettának káros hatása. A boletta tíz pengőbe kerül. Ez a tíz pengő olyan megterhelést és akkora pénz­in veszticiót jelent a kereskedőnek, hogy a mai pénzszűk világban a minimumra kénytelen kor­látozni vételeit Hogy ez a ténynek megfelel, bizonyítja a legutóbbi makói hetipiac, amikor körülbelül 1500 mázsa búzát vittek fel a piacra és ebből összesen mintegy 6—700 mázsa került csak részben a malmok, részben az ottani kis­kereskedők által felvételre, a többit a gazdák nem akarván visszavinni, kénytelenek voltak részben a malmokban, részben a helyi kereske­dőknél elraktározni. Hogy ennek milyen ha­tása van, azt hiszem, nem iszükséges bővebben és közelebbről vázolni, mert ha a gazda pénz­hez nem jut, úgy ez kihatással van az egész ország közgazdaságába. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Van egy régi német közmondás: Hat der Bauer Geld, so hat's die ganze Welt, viszont ha a gazdának nincsen pénze, hogyant fizessen • adót, hogyan fizesse a kereskedőt és az iparost? Hiszen tegnap hallottam már a »ajtó részéről is panaszokat, hogyha ez így megy tovább, az újságok nem fogják tudni fenntartani magu­kat, mert a kereskedők már nem hirdetnek, az előfizetők nem fizetnek és megáll az egész köz­gazdasági élet forgalma. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Zaj.)Ez tulajdon­képpen egy lánc, f amelynek első szemét ez ké­pezi: a mezőgazdának pénzhez nem jutása és pénzben való teljes szűkÖlkÖdése. Ezzel kapcsolatban bátor vagyok még fel­hozni egy szociális kérdést, a kenyérárat il­letően. Köztudomású, hogy idén a búza sikér­tartalma sokkal, lényegesen nagyobb, sok he­lyen 50%-kai is nagyobb, mint a múlt évben volt. A boletta amúgyis felemelte a kenyér és liszt árát. Itt legalább arra kérjük most a kor­mányt, ügyeljen arra, hogy most, amikor a pékek ilyen nagyszerű minőségű lisztből sütik a kenyeret, s amikor aránylagosan véve, 1 ki­logram lisztből sokkal nagyobb mennyiségű és súlyú kenyeret tudnak előállítani, azt ne a maguk hasznára és uzsoraáron értékesítsék, (hanem a köz javát vegyék tekintetbe. # Mindezek után azzal a tiszteletteljes kér­déssel fordulok a t. kormányhoz, mit hajlandó tenni, vagy mit tett azoknak az^akadályoknak elhárítására, amelyek a búza értékesítésének útjában állanak; mit tesz olyan irányban,

Next

/
Thumbnails
Contents